A húgyvérűség vagy urémia (uraemia) a vese elégtelen működése miatt fellépő tünetegyüttes, amikor azok az anyagok, amelyeket rendes körülmények között a vese vizelet formájában választ ki, a vérben maradnak, s ott mérgező hatást fejtenek ki.[1] Az urémia akkor okoz súlyos tüneteket, ha a vesék a szűrőfunkciójuk 10%-át sem képesek már ellátni.

Húgyvérűség

BNO-9
DiseasesDB26060
A Wikimédia Commons tartalmaz Húgyvérűség témájú médiaállományokat.

Az urémia megelőzése szerkesztés

Az urémiát a veselégtelenséget okozó betegségek kezelésével, megelőzésével lehet elkerülni. Klasszikusan ilyen a cukorbetegség és a magas vérnyomás.

Szövődmények szerkesztés

Az urémiának magas vérnyomás, szívelégtelenség, vizenyősödés, vérszegénység, vérzékenység, a kalciumszint csökkenése, a foszfátszint emelkedése, az erek csontosodása, a D-vitamin hiánya, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, alultápláltság, a gyomor- bél-traktus vérzései, magas káliumszint, a szervezet savasodása, a szívburok, a mellhártya gyulladása, idegrendszeri eltérések, gondolkodásbeli és mentális zavarok, alvászavar és csökkent libidó lehet a következménye. Súlyos esetben zavartság, aluszékonyság, izomrángások, izomgörcsök, kóma léphet fel. Kezelés nélkül az urémia életveszélyes állapotot okoz.

Jegyzetek szerkesztés

  1. húgyvérűség | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 25.)