Huzesztán tartomány

(Húzisztán szócikkből átirányítva)

Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان [Ostân-e Ḫuzestân]) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján. Északnyugaton Ilám, északon Loresztán, északkeleten Iszfahán, keleten Csahármahál és Bahtijári valamint Kohgiluje és Bujer Ahmad, délkeleten Busehr, délen a Perzsa-öböl, nyugaton pedig Irak határolja. Székhelye Ahváz városa. Területe 64 055 km², lakossága 4 192 598 fő.

Huzesztán tartomány
Choqa Zanbil Darafsh 1 (37).JPG
Közigazgatás
Ország Irán
Székhely Ahváz
Körzethívószám 0632422
Népesség
Teljes népesség4 710 509 fő (2016)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület64 055 km²
IdőzónaUTC+03:30
Elhelyezkedése
Huzesztán tartomány (Irán)
Huzesztán tartomány
Huzesztán tartomány
Pozíció Irán térképén
é. sz. 31° 19′ 38″, k. h. 48° 41′ 38″Koordináták: é. sz. 31° 19′ 38″, k. h. 48° 41′ 38″
Locator map Iran Khuzestan Province.png
A Wikimédia Commons tartalmaz Huzesztán tartomány témájú médiaállományokat.

Közigazgatási beosztásaSzerkesztés

Huzesztán tartomány 24 megyére (sahrasztán) oszlik. Ezek: Ábádán, Ahváz, Andiká, Andimesk, Bágmalek, Bávi, Behbahán, Dast-e Ázádegán, Dezful, Gotvand, Ize, Haftgel, Handidzsán, Horramsahr, Hovejze, Láli, Máhsahr, Maszdzsedszolejmán, Omidije, Rámhormoz, Rámsir, Sádegán, Sus, Sustar.

TörténeteSzerkesztés

Huzesztán (régi perzsa és arabos ejtéssel Húzisztán) a középkorban is önálló tartomány volt: a Kárún (korabeli nevén Dudzsajl, azaz Kis-Tigris) és mellékfolyóinak alluviális síkságát magába foglaló tartomány központja kezdettől fogva Ahváz volt.

Arab lakossága már a múltban is autonómiát követelt magának az iráni államtól. A kérdés Irán és az arab államok közötti kapcsolatokban gyakorta okozott súrlódást. Így az 1980-tól 1988-ig tartó irak-iráni háborúnak is egyik ürügye volt, s nagyon sok huzesztáni arab támogatta Szaddam Husszeint.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) استان‌های ایران című perzsa Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés