Wikipédia

Hőgyész

magyarországi nagyközség Tolna vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 11.

Hőgyész (németül: Hidjess, régi írásmód szerint Hidjeß) nagyközség Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Hőgyész
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Hőgyész címere
Hőgyész címere		 Hőgyész zászlaja
Hőgyész zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásnagyközség
PolgármesterMáté Szabolcs (független)[1]
Irányítószám7191
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség2643 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség75,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 48″, k. h. 18° 25′ 04″46.496620°N 18.417845°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 48″, k. h. 18° 25′ 04″46.496620°N 18.417845°E
Hőgyész (Tolna vármegye)
Hőgyész
Hőgyész
Pozíció Tolna vármegye térképén
Hőgyész weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hőgyész témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A Kapos jobb parti oldalán helyezkedik el, Siófoktól 60 kilométerre délkeletre, Szekszárdtól 32 kilométerre északnyugatra.

Területe észak-déli irányban meglehetősen kiterjedt – legészakibb és legdélebbi pontjai között a távolság több mint 14 kilométer –, így viszonylag sok települési szomszédja van. A közvetlenül határos települések: észak felől Szárazd, északkelet felől Diósberény, kelet felől Kalaznó, délkelet felől Murga, dél felől Tevel, délnyugat felől Mucsi, nyugat felől Dúzs, északnyugat felől pedig Szakály és Regöly.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 65-ös főút, mely áthalad a központján is. Dombóvárral (Tüske városrésszel) a 6532-es, Gyönkkel a 6315-ös út köti össze. A környező kisebb települések közül innen érhető el Mucsi, a 6532-esből Dúzs előtt dél felé kiágazó 65 157-es, valamint Kalaznó a 65-ösből kiágazó 63 127-es számú mellékúton.

A települést a Budapest–Pécs-vasútvonal érinti, melynek itteni vasútállomása (Szakály-Hőgyész vasútállomás) a központtól körülbelül 4 kilométerre található, a szomszédos Szakály közigazgatási területén.[3]

Története

szerkesztés

A község ismert történelmi múltja a korai Árpád-korig nyúlik vissza. A település a nevét az itt lakó hermelinvadászokról kapta, akiket a királyságot megelőző időkben hölgymenyétvadászoknak, vagyis hölgyészeknek, más írásmód szerint hőgyészeknek neveztek. A nagyközség címere mind a mai napig híven őrzi ezt az örökséget. A történelem során többször is elnéptelenedett település első oklevelét 1277-ben kapta. A török hódoltság alatt újra elnéptelenedett, majd a birtokos Mercy gróf 1722–1746 között telepítette le a németországi Fuldából származó kézműves sváb családokat. A német ajkú lakosság betelepítésével új korszak és fejlődés kezdődött az egyre népesebb falu életében, amely 1753-ban mezővárosi rangot kapott. A 19. században az Apponyi család nagyívű építkezésekkel alakította ki a falu mai arculatának meghatározó elemeit. 1925-ben 4017 fő lakosból 3651 fő katolikus, 2817 lakossal a német ajkúak voltak többségben, a lakóházak száma ekkor 566 volt.[4] A második világháború alatt a jelentős számú zsidó lakosságot elhurcolták és meggyilkolták, majd 1946-ban 618 német családot telepítettek ki, és közel ilyen létszámú bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítettek a helyükre.[5] A rendszerváltás idején még számottevő textiliparral büszkélkedett a település, ám mára ez nagymértékben leépült, habár még a faluban található az ország egyik legjelentősebb frottírüzeme.

Nevezetességei

szerkesztés

A település belterületén

szerkesztés
  • Apponyi-kastély és annak arborétuma; a kastélyparkban él Magyarország valószínűleg legidősebb platánfája.[6]
 Bővebben: Apponyi-kastély (Hőgyész)
  • Jószágkormányzói lak (Lichtenstein-kastély)[7]
  • Barokk katolikus templom; aki a települést is jobban meg akarja ismerni az feltétlenül keresse fel a falu egyik legmagasabb pontján található, 1799-ben Apponyi Antal (főispán) által emeltetett késő barokk-klasszicista, mind szerkezetében, mind építészetileg a környék kiemelkedően szép katolikus templomát. Az egyhajós épület 41 méter hosszú és 14 méter széles, belső magassága 15 és 25 méter, míg a községet uraló harangtorony 44 méter magas. A toronysisakot és az oratóriumokat rézlemezzel fedték. A négy márványoszlopon nyugvó kóruson 1927-ből származó, 1050 sípos orgona díszlik. A három harang közül kettő 1746-ból, míg egy 1798-ból származik. A koporsó formájú főoltár vörös márvány háromlépcsős emelvényen, két lábon nyugszik. Kriptalejárat nincs, de a sekrestyével szemben lévő oratórium alatti részen egy plébános, egy káplán és egy kastélykáplán sírfeliratos táblája látható.[8]
  • Az autóbusz-pályaudvar mögött információs táblát találunk a település térképével és a Tolnai Borút útvonalainak bemutatásával.

A település külterületén

szerkesztés
  • A csicsói kegyhely a Kapos-völgyre néző domboldalon fekvő helyi zarándokhely Hőgyész és Szakály között. Az itt található szentkútnak csodatevő erőt tulajdonítottak, a forrásnak a betelepülő németek a Bründl-kutacska nevet adták. Az első itt letelepedő remetét 1731-ből említik meg. A mai klasszicista csicsói kegytemplomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton helyi földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. Egy 1765-ös följegyzés szerint a magyarok a kút vizének, míg a németek a Mária-képnek tulajdonítottak csodatévő erőt. A kis kegyhely a remeteség II. József általi megszüntetése után a hőgyészi plébániához került, és azóta is oda tartozik. A Kisboldogasszony napi búcsúkra a 19. század végén 8-10 000 ember is elzarándokolt, köztük voltak hagyományosan az andocsiak.[9] A leromló állapotú kápolnát a közelmúltban felújították, azóta pedig a Hőgyészi Értékőrző Egyesület tagjai önkéntes munkával szépítik és tartják karban. 2019-ben egy megmentett és felújított kőkeresztet helyeztek át ide, 2020-ban pedig a 2 évvel azelőtt elhunyt esperes-plébános, Szabó József emlékére állítottak fel egy új emlékkeresztet a kút mellé.[10][11] Ebben az évben sor került a tereprendezésre, felújították a szentkutat és a templom tetőszerkezetét, padokat helyeztek ki, emellett térfigyelő rendszerrel és éjszakai díszkivilágítással is ellátták a helyszínt.[12]
  • A Mucsi felé vezető útról leágazva érhető el a szálláspusztai parkerdő, ahol egy kis erdei pihenőtavat is kialakítottak.
  • A 65-ös út melletti völgyben hozták létre a település horgásztavait a Donát-patak felduzzasztásával.[13] A két tó fenntartója az 1986-ban létrejött Hőgyészi Sport Horgász Egyesület. A tavakból az amur, balin, csuka, harcsa, kárász, keszeg, ponty, süllő illetve törpeharcsa fogható.[14] 2010-ben az esőzések és az áradások komoly károkat okoztak a két duzzasztógátban.
  • Kb. 2005–2019 között az ország legnagyobb, 3,5 hektáros levendulafarmja is itt működött, amely minden év júliusában nyilvános levendulaszüretet szervezett.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Pál Imre (független)[15][16]
  • 1994–1997: Pál Imre (független)[17]
  • 1997–1998: …
  • 1998–2002: Gyetvai László (független)[18][19]
  • 2002–2006: Gyetvai László (független)[20][21]
  • 2006–2010: Gyetvai László (független)[22][23]
  • 2010–2014: Botta György (Fidesz-KDNP)[24]
  • 2014–2019: Botta György (független)[25]
  • 2019–2024: Máté Szabolcs (független)[26]
  • 2024– : Máté Szabolcs (független)[1]

A településen 1997 végén minden bizonnyal időközi polgármester-választást tartottak, miután Pál Imre polgármester – aki korábban, a rendszerváltás előtt tanácsi végrehajtó bizottsági titkárként és tanácselnökként is szolgálta a községet – 1997. augusztus 20-ára virradóra elhunyt.[16]

Híres emberek

szerkesztés

Népessége

szerkesztés

A településen a mai napig négy népcsoport tagjai – magyarok, svábok, székelyek, cigányok – élnek egymás mellett. Kultúrájuk és szokásaik keveredéséből jelentős és látványos helyi kulturális élet alakult ki.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2904
2896
2858
2736
2591
2601
2643
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 11,1% németnek, 7,7% cigánynak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,3%, református 2,1%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,8% (24,1% nem nyilatkozott).[27]

2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 3,4% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% horvátnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,7% volt római katolikus, 1,7% református, 1,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (48,7% nem válaszolt).[28]

Képek

szerkesztés
  •  
    Az Apponyi-kastély madártávlatból
  •  
    Az Apponyi-kastély légi fotója
  •  
    A hőgyészi zsinagóga elhagyatott épülete
  •  
    A szálláspusztai erdei tó

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szakály-Hőgyész (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2014. június 19. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  4. ↑ Hőgyész község története (magyar nyelven). Hőgyész nagyközség honlapja. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
  5. ↑ Berecz, Ágoston (2019. december 12.). „Haszonállatok hívónevének kölcsönzése román, magyar és német anyanyelvű állattartók között a 20. század második feléig”. Névtani Értesítő 40. DOI:10.29178/nevtert.2018.8. ISSN 2064-7484. 
  6. ↑ Mercy gróf platánfája - Az Év Fája 2011. | Az Év Fája (magyar nyelven). evfaja.okotars.hu. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  7. ↑ Tolna Megyei Értéktár - Lichtenstein-kastély (Jószágkormányzói lak). www.kincsestolnamegye.hu. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  8. ↑ Tolna Megyei Értéktár - Római katolikus templom. www.kincsestolnamegye.hu. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  9. ↑ Csicsópuszta – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  10. ↑ Brunner, Mónika: Veszélyben lévő kőkeresztek megmentése az egyesület célja (magyar nyelven). TEOL. [2020. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  11. ↑ Brunner, Mónika: Teljesítették az elhunyt plébános végakaratát Csicsóban (magyar nyelven). TEOL. [2021. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  12. ↑ Mónika, Brunner: Lelkes csapat szépíti a csicsói szent helyet (magyar nyelven). TEOL. [2021. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  13. ↑ Hőgyészi Sport Horgász Egyesület. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
  14. ↑ Hőgyészi-horgásztavak – Tolna megye, víztípus: tározó (magyar nyelven). www.horgasz.hu. [2019. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
  15. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  16. ↑ a b Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  17. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  18. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  19. ↑ Tolnai Népújság, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  20. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  21. ↑ Mária, V. Horváth: Elégedett mongol varrónők (magyar nyelven). NOL.hu, 2005. június 13. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  22. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  23. ↑ Megosztom, 2009 07 11 11:06: Nem irigységből szerezne városi címet Hőgyész (magyar nyelven). TEOL. [2020. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  24. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  25. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  26. ↑ Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  27. ↑ Hőgyész Helységnévtár
  28. ↑ Hőgyész Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hőgyész&oldid=27590516”