Hősök tere (Miskolc)
A Hősök tere Miskolcon, a Kazinczy utca középső szakaszán található. Észak-déli irányban a zsinagóga és a Földes Ferenc Gimnázium, valamint a Minorita templom közötti területen fekszik, nyugatról a Berzeviczy Gergely Szakgimnázium és a Magyar Államkincstár épülete, keletről – a Kazinczy utcán túl – a Postapalota határolja.
Hősök tere | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Miskolc |
Városrész | Belváros |
Nevezetes épületei | Postapalota, Földes Ferenc Gimnázium, Minorita templom, Berzeviczy Gergely Szakgimnázium |
Irányítószám | 3525 |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 47′ 06″48.104914°N 20.785003°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 47′ 06″48.104914°N 20.785003°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hősök tere témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésRészben ezen a területen alakult ki régen az úgynevezett Peceszer. Az itt élőkről az 1702-es Kötelkönyv nem ad felvilágosítást, azt azért lehet tudni, hogy már a korai telekosztások során maradtak olyan kis udvarkák, amit szegény, iga nélküli családok kaptak annak fejében, hogy a város számára ingyenmunkát (robotot) végezzenek. A terület a 18. század végétől szerepel a térképeken, de a telkek nagysága, tulajdonosai nem ismertek. Az 1854-es katonai térkép a terület délkeleti sarkában téglaalap, míg délnyugati sarkában L alaprajzú építményt tüntet fel. Az 1878-as árvíz a területen nagy pusztítást végzett, többek között azért is, mert a Pece-patak a terület déli szélén folyt át. A területen még a 20. század első évtizedeiben is kicsiny földszintes házak álltak, a Pece-patak mellett némi összevisszaságban.
A Hősök tere kialakításának gondolata már 1918-ban felmerült Miskolcon. Szentpáli István polgármester Gárdos Aladár szobrászművészt és Kaszab Miklós építészt bízta meg a tervek elkészítésével. Közben azonban változtak az elképzelések, 1924-ben az első világháborús emlékmű elhelyezésére felvetődött a Városház tér „négyes lámpájának” helye (ma a Széchenyi-szobor áll itt), pár év múlva az Avas is szóba jött, a kilátó falára került volna egy dombormű, mellette pedig háborús múzeumot hoztak volna létre. Gárdos minden variációhoz készített tervet. Fekete Bertalan polgármester – mivel a Postapalota felépítése után szerződés is kötelezte a várost, hogy az épülettel szemben álló, részben már kisajátított házakat elbontsa – 1939-ben utasítást adott a téren álló egykori házak lebontására. Némi parkosítást is végrehajtottak, a helyi sajtó pedig lelkesen számolt be arról, hogy immár nincs akadálya az emlékmű felállításának. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap ezt írta 1939. október 26-án megjelent számában: „Szerencsésen úgy alakult a helyzet, hogy itt aránylagosan kevés áldozattal meg lehet teremteni Miskolc legszebb terét, a »Hősök terét«, amelyen majd felállítják a hősök emlékművét”. A második világháborúhoz közeledve, majd a háború kitörése miatt a hősi emlékmű terve lekerült a napirendről.
A háború után egy fekete gránitból (egy forrás szerint fekete márványból) készült szovjet hősi emlékművet helyeztek el a téren (a feljegyzések szerint egy Emil Mironovics Vajstejn nevű szovjet főhadnagy tervezte), ami 1976-ig állt a nyugati oldal közepén. 1976. július 22-én az emlékművet lebontották, és a Deszka temető melletti Hősök temetőjében állították fel újra. Közben a Pecét föld alatti betongyűrűkbe zárták, amivel tovább nőtt a tér területe, és a déli oldalon beton térelemek elhelyezésével igyekeztek a zsinagóga melletti részt kapcsolni, illetve leválasztani.
1976. november 7-én felavatták Somogyi József Miskolc című monumentális szoborkompozícióját a tér északi oldalán, majd a rendszerváltást követően – mivel a „felszabadulási emlékmű” képzete kapcsolódott hozzá (kétségtelenül tartottak a téren politikai jellegű megemlékezéseket, koszorúzásokat) – 1999-ben eltávolították. A szobrot ezt követően a Vörösmarty lakótelep egyik terén helyezték el. Goda Gertrud művészettörténész szerint „…a mű a Vörösmarty lakótelepen inkább mint téri kompozíció, mintsem monumentumként szerepel…”.
A tér jelene
szerkesztésA tér megújítására a város 1993-ban pályázatot írt ki, és Csoba Tamás polgármester, illetve az általa létrehozott alapítvány Szanyi Péter szobrászművész elképzelését támogatta. A megvalósításra tíz év múlva került sor, Szanyi Péter „Miskolc város elesett hőseinek emlékére” felirattal ellátott emlékművét 2003. augusztus 19-én avatták fel a tér nyugati oldalán, nagyjából a régi szovjet emlékmű helyén – a városi közvéleményt erősen megosztva. Az ezredfordulóhoz közeledve újra napirendre került a térség „igazi” térré alakítása. Több elképzelés is megfogalmazódott, végül két tervezet között a szakma helyett a városházi csatározások döntöttek. Az új teret 2007. június 8-án adták át, amely Európai Uniós támogatással készült. Alatta mélygarázst alakítottak ki, a felszínen pedig szökőkutakat, növényeket és utcabútorokat helyeztek el. Az elképzelések között szerepelt egy később felépítendő szálloda is a déli sávban. A tér vezető tervezője Puskás Péter építész, a kerttervező Dobos Sára, a formatervező iparművész Fata György volt.
2016-ban a tér északi oldalán végigfutó utcát Kelemen Didákról, a minorita templom, valamint a Földes Ferenc Gimnázium egyik jogelődjének alapítójáról nevezték el, és az itt álló épületeket átszámozták a Hősök teréről a Kelemen Didák utcára. A térből leágazó további utcák a Horváth Lajos utca, a Régiposta utca és a Serbu Adolf utca.
Tömegközlekedés
szerkesztésA téren legelőször csak a 35-ös busz állt meg a Régiposta utca felől. Megállója a zsinagóga mellett volt, de ez később megszűnt, ugyanis már csuklósként közlekedett a járat és a Madarász Viktor utcánál fordult meg a Centrum után. Később, a Postapalotával átellenben és mellette is kialakításra került buszmegálló, melyeknél megáll a 14-es, 22-es, 28-as, 34-es, 35-ös, 35R-es, 43-as, 44-es, 280-as járatok.
Képek
szerkesztés-
A tér a Régiposta utca felől
-
A tér részlete
-
A Földes Ferenc Gimnázium a szökőkúttal
-
Vizes elem
-
Szanyi Péter 1956-os emlékműve
Források
szerkesztés- A hősök emlékműve és a Hősök tere. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 137–142. o. ISBN 9639311499
- A Hősök tere kialakítása épületbontásokkal. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár; Miskolc: Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2002. 83–84. o. ISSN 1416-0617
- ifj. Horváth Béla – Marjalaki Kiss Lajos – Valentiny Károly: Miskolc. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1962. 163–166. o. = Városképek–műemlékek,
- Miskolc, Hősök tere – városi tér és mélygarázs kialakítása. epiteszforum.hu (2007. augusztus 11.) (Hozzáférés: 2017. július 21.)