A hőszigetelés általános értelemben két eltérő hőmérsékletű tér (például a kültér és az épületbelső) között fellépő hőátadás gátlása, jellemzően nagy hőellenállással rendelkező szerkezettel. Lényege a hő terjedésének megakadályozása. Nemcsak az épületek hőszigetelése fontos, hanem hőszigetelő funkciója van a rétegesen felvett ruházatnak és bizonyos eszközök műanyaggal vagy más anyagokkal való beburkolásának is. Kiváló hőszigetelő tulajdonsággal a laza szerkezetű anyagok rendelkeznek.

A hőszigetelés célja általában az energiatakarékosság, ami részben költségmegtakarításban, másrészt környezetvédelemben jelentkezik.

Hőszigetelés fajták szerkesztés

Épületek hőszigetelése szerkesztés

Az épületek egyik tulajdonsága, hogy véd a külső időjárási tényezőktől. Az építési tapasztalatok begyűjtése során a többféle épületnek másfajta hőszigetelései alakultak ki. A legtöbb épület lakás célú, ennek tulajdonságaira szabványok (pl. MSZ 24140:2015, MSZ EN 12114, MSZ EN 12412) vonatkoznak, ill. törvények írják elő (7/2006 (V. 24.) TNM rendelet).

A meglévő épületek utólagos hőszigetelése nagy energiamegtakarítási lehetőséget jelent. Az energiafogyasztás átlagának kb. 30-35%-a fűtési energia, az épületállomány kb. 80-90%-a mai igényeknek nem megfelelő energetikai kialakítású. Az utólagos hőszigetelés jelentős, kb. 30-50%-os megtakarítást jelenthet.

Csővezetékek hőszigetelése szerkesztés

Ipari és épületgépészeti berendezések hideg, és meleg vezetékeinek hőszigetelése energiatakarékossági okokból, ill állagvédelmi okokból (fagyvédelem), vagy pl. tűzrendészeti okból szükséges. A fűtési, meleg HMV, vagy klímaberendezés csöveire a részterület szakmai előírásai vonatkoznak.

Berendezések hőszigetelése szerkesztés

Az ipari és háztartási berendezések típusa szerint megfelelő hőszigetelés szükséges, pl. hőtároló puffer tartályon, villanybojleren, elektromos kerámiaégető kemencén stb.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés