Főmenü megnyitása

A H7-es HÉV (251-es számú vasútvonal; 2011-ig Csepeli HÉV), egy helyiérdekű vasútvonal, amelyet a budapesti Boráros tér és Csepel belvárosa között közlekedtet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. a Innovációs és Technológiai Minisztérium megrendelésére. Ez az egyetlenegy olyan Budapesti HÉV vonal, amely nem hagyja el Budapestet. Jelenlegi formájában 1951. április 29-én adták át az utazóközönségnek. A H7-es számot 2011. május 1-étől viseli.[2] 2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.[3]

H7-es HÉV
← H6-os HÉV
H8-as és H9-es HÉV →
Csepeli HÉV
Budapest H7 HÉV.svg
Térkép
Budapest–Csepel HÉV-vonal.svg
Adatok
Átadás 1951. április 29.
Állomások száma 6
Járműtelep Csepel
Nyomtáv1435 mm
Megengedett sebesség60 km/h
Áramellátás 1000 V
Üzemeltető MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
Útvonaldiagram
0,0 Budapest, Boráros tér
1,2 Müpa – Nemzeti Színház
Kvassay híd a Ráckevei-Duna
felett
út a vízműtelep felé
üzemi kapcsolat[1]
Szikratávíró utca
4,0 Szabadkikötő
iparvágány a Szabadkikötő felé
Petróleum utca
Teller Ede út/Corvin út
Vermes Miklós utca
5,6 Szent Imre tér
Károli Gáspár utca
6,1 Karácsony Sándor utca
Szent István út
kocsiszín felé
6,7 Csepel
Csepel állomás felvételi épülete

A vonalon Dunakeszin készült MIX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVII/a típusú pótkocsik, továbbá NDK MX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIII/a típusú pótkocsik közlekednek.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A Csepel–Pesterzsébet közötti viszonylatSzerkesztés

 
A csepeli kocsiszín két MX/A szerelvénnyel és egy LVII típusú (Tigris) mozdonnyal

Az eredeti tervSzerkesztés

Csepel mindig is Budapest egyik ipari központja volt. Kezdetben a munkások csak a környező kerületekből és településekről (Pesterzsébet, Budafok, Soroksár, Halásztelek, Szigetszentmiklós) jártak ide. A korabeli tervekben egy, a Csillagtelepről a Művek 2. kapuján át Pesterzsébetre vezető vonal szerepelt, azonban a Hárosi Iskola 1941-es építése újabb módosításokat vetett fel.

A FVV 1944. augusztus 2-án véglegesen törölte az eredeti tervet. A „vonal” ekkor 3 részre szakadt. Az egyik a mai Csillagtelepi buszvégállomástól (ahol ma a 35-ös és 36-os busz végállomása van) nem messze indult, és a Hárosi Iskola mellett állt meg. A második szakasz északról, a Szent Imre térről ment a Gyártelep déli csücskéig. A harmadik szakasz a Marskovitsa utcából a Gubacsi hídon át vezetett Pesterzsébetre.

A Csepel–Boráros tér közötti viszonylatSzerkesztés

Végül 1951-ben a II. Rákóczi Ferenc utcából a Szabadkikötő, Kvassay híd, Boráros tér vonalvezetés megvalósítása mellett döntöttek. Gyorsvasúti jellegű.

A Csepel–Hárosi iskola közötti viszonylatSzerkesztés

Rövid életű vonal volt, 1959-től 1965. november 28-ig[4] üzemelt. Végállomása a gyorsvasút csepeli végállomásánál, a II. Rákóczi Ferenc út túloldalán volt, ahonnan a Hárosi iskola végállomásig haladt. Egyvágányú volt, egy kitérővel, öt megállóhellyel és dízelvontatással. Forgalmát a 38-as buszcsalád és a Volán járatai vették át.

Az egyesítésSzerkesztés

Mikor megindult a 38-as busz, a Csillagtelepi HÉV üzemeltetése feleslegessé vált. Közrejátszó tényező volt, hogy Budapest belvárosában élők közül sokan szintén a Művekben dolgoztak, ezért közvetlen kapcsolatot akartak teremteni a belvárossal. Ekkor épült meg a vonal maihoz nagymértékben hasonlító szakasza. Ez a szakasz a Szent Imre térről járt a Zsil utcáig.

A végső vonalSzerkesztés

 
MXA és MIXA szerelvények a Szabadkikötő utáni egyenes szakaszon

Az FVV összevonva az eddig megépült vonalak terveit és az elképzeléseket kidolgozta a mai szakasz megépítését, ám az csak a Karácsony Sándor utcáig közlekedett. 1950. szeptember 6-ára elkészült a jelenlegi szakasz. A futáspróbák és a tesztelések után 1951. április 29-én át is adtak a forgalomnak.

Tervek és módosításokSzerkesztés

Az 1-es villamos Rákóczi hídig történő meghosszabbításakor (2000. december) beillesztették a „Lágymányosi híd” (mai nevén Müpa – Nemzeti Színház) megállóhelyet. Tervbe vették a vonal Kálvin térig tartó meghosszabbítását, ám ez máig is terv maradt.

A 2014-ben elfogadott Balázs Mór-terv (BMT)[5] szerint 2030-ig a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) HÉV vonal meghosszabbításra kerülne az Astoriáig olyan módon, hogy azok a Közvágóhídnál találkoznának és közös pályán érnék el a belvárost, ezzel megteremtve az észak–déli regionális gyorsvasút – vagy más néven M5-ös metró – első szakaszát. Hosszú távú tervek szerint az így létrejövő új gyorsvasúti vonal a későbbiekben összeköthető lenne a H5-ös (szentendrei) HÉV-vel is.

2017 márciusában pályázatot írt ki a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) a „H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV fővárosi kötöttpályás hálózatba való integrálásának előkészítése” címen.[6]

A megépült vonalakSzerkesztés

A vonal észrevehetően jobb döntés volt az előzőeknél, de részeik megmaradtak. Az áruforgalom biztosítására a Csillagtelep-Pesterzsébet szakasz megmaradt. (A Gubacsi híd átalakításával 1978-ban a HÉV vonal a hídon megszűnt.)

A Csillagtelep-Hárosi iskola vonal busszal lett kiszolgálva, a csatlakozáshoz megépítették a Karácsony Sándor utca – Csillagtelep vá. szakaszt.

A belvárosi kapcsolathoz és más tényezők hatására elkészült a KözvágóhídSoroksár, majd később a Budapest-Ráckeve helyiérdekű vasútvonal, még a XIX-XX. század fordulóján.

MegállóhelyeiSzerkesztés

  (Boráros tér ◄► Csepel)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok Létesítmények
0 Boráros tér
végállomás
15     
  2, 4, 6
  15, 23, 23E, 54, 55, 115, 212, 223M
  Boráros tér H (Petőfi híd), Autóbusz-állomás,
Mercure Budapest Duna Hotel, McDonald’s étterem
2 Müpa – Nemzeti Színház 12  
    
  1, 2, 24
  23, 23E, 54, 55, 179, 223M
  630, 631, 632, 635, 636, 655, 661
  Müpa – Nemzeti Színház,
Müpa, Nemzeti Színház, OBI áruház, Budapest Park
6 Szabadkikötő 8   179 Szabadkikötő
10 Szent Imre tér 4   35, 36, 38, 38A, 71, 138, 148, 151, 152, 159, 179, 238, 278
  673, 674, 675, 676, 688, 690, 699
Posta, Kisboldogasszony templom, Rendőrség, Okmányiroda, Polgármesteri hivatal
12 Karácsony Sándor utca 2   36, 38, 38A, 138, 148, 151, 152, 159, 179, 238, 278
  673, 674, 675, 676, 688, 690, 699
Óvoda, Iskola, Gimnázium, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
15 Csepel
végállomás
0   36, 38, 38A, 138, 148, 152, 159, 238, 278
  673, 674, 675, 676, 688, 690, 699
Csepel Plaza, II. számú posta

JegyzetekSzerkesztés

  1. Üzemi kapcsolat a Szabadkikötő iparvágányain keresztül a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal felé
  2. BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. március. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
  4. Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada: III. kötet 1919-től 1985-ig. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987. 295. kép  
  5. Balázs Mór-terv Budapest Közlekedésfejlesztési Stratégiája 2014-2030 (BMT)
  6. hvg.hu: Pályázatot írtak ki az "5-ös metró" előkészítésére (magyar nyelven). HVG, 2017. március 10. (Hozzáférés: 2017. június 3.)

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz H7-es HÉV témájú médiaállományokat.