Haár Ferenc

(1908-1997) fotóművész

Haár Ferenc, Haar (Csernátfalu, 1908. július 8.Honolulu, 1997. december 22.) fényképész, operatőr, filmrendező, Pápa Relli (1917–1984) írónő sógora.

Haár Ferenc
Született 1908. július 19.[1]
Csernátfalu
Elhunyt 1997. december 22. (89 évesen)[1]
Honolulu
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (1924–1927)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Haar Anschl (Arnold) (1873–1942) paszományos mester és Reiter Adél (1880–1967) fiaként született.[2][3] 1924–1927 között az Országos Iparművészeti Tanoda hallgatója volt, ahol Kaesz Gyula oktatta. 1928-ban kezdett el belsőépítészként és posztertervezőként dolgozni, és saját maga tanult meg fényképezni. 1930-ban megismerkedett a Munka-körrel, amelyet Kassák Lajos, szocialista avantgárd költő és képzőművész vezetett, aki éppen Bécsből jött haza. Kassák rámutatott, hogy a fotó, több mint a festmény, és hozzáférhet a valóság olyan részéhez, amelyhez a festők nem férnek hozzá. Kassák mottója: a fényképezés korunk igazi gyermeke, nem a festmény. Ez egy életen át tartó inspiráció volt Ferenc számára. A Munka Kör aktív és vezető tagja lett, többek közt Gönci Sándor, Szélpál Árpád és Lengyel Lajos mellett, aki később híres grafikus és könyvtervező lett. 1932-ben rendezték meg Magyarországon az első társadalmi fotókiállítást, amely Ferenc számára az első sikert hozta. Első fotóstúdióját (Haár Stúdió) 1935-ben nyitották meg Budapesten.

Néhány fényképét 1937-ben a párizsi kiállításon állították ki, így úgy döntött, hogy Párizsba költözik, ahol portréfotósként telepedett le.

1939-ben azonban Hiroshi Kawazoe meghívta Japánba, és a Japán Nemzetközi Kulturális Társaság hivatalosan is megszervezte utazását. Japán barátok segítségével 1940–1942 között Tokióban nyitotta meg és működtette fotóstúdióját. A családot 1943-ban evakuálták Karuizawába; 3 évet töltöttek ott. Fotográfusa lett a Yank, the Army Weekly magazinnak, majd az amerikai közegészségügyi és jóléti részleg filmrendezője 1946–1948 között. 1946–1956 között egy tokiói fotóstúdióba volt aktív fényképész. Felesége, Irene megnyitotta a híres éttermet, az Irene Hungaria-t Tokió belvárosa, amelyet a japánokon kívül a világ minden tájáról hírességek, értelmiségiek, katonák és sportemberek látogattak.

1956–1959 között a chicagói Container Corporation of America fotósaként dolgozott. Visszatért Tokióba, és egy évig újra működtetett fotóstúdióját. 1960-ban nagy döntést hozott; Hawaii-ba költözött, és ott kezdte meg fotóstúdióját. 1964–1974 között a Hawaii Egyetemen tanított fotózást. A Hawaii Egyetem Dráma Tanszékének Kennedy Színházának produkciós fotósa lett.

89 éves korában hunyt el Honoluluban.

Felesége Pápa Irén (1912–1999) volt, Pápa Sándor és Fried Netti lánya, akivel 1934. március 11-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[4]

Nyughelye a Hawaiian Memorial Parkban található.[5]

Könyvei szerkesztés

  • Út Kelet felé (Arts Publishing Company; Tokió, 1940)
  • Magyar képeskönyv (Book Benrido Publishing Company; Kyoto, 1941)
  • A Fujiyama körül (Benrido Publishing Company; Kyoto, 1942)
  • A régi Japán legjava (Charles Tuttle Company; Tokió, 1951)
  • A japán színház fényárban (Charles Tuttle Company; Tokió, 1951)
  • Japán búvárlányok (Kanabeshobo Company; Tokió, 1954)
  • Pontocsói Gésa-lány. Photographs by Francis Haar (Tokyo News Service, 1954)
  • The World of Dew: aspects of living Japan by D.J. Enright. Photographs by Francis Haar (Secker & Warburg, 1955)
  • Amit látni kell Tokióban (Charles Tuttle Company; Tokió, 1960)
  • Foto Haár Ferenc Corvina Publishing Company (Budapest, 1969)
  • Hawaii legendák (Victoria Publishers; Honolulu, 1972)
  • Hawaii művészek. I. (University of Hawai'i Press; Honolulu, 1974)
  • Hawaii művészek. II. (University of Hawai'i Press; Honolulu, 1977)
  • Iolani Luahine Topgallant Publishing (Honolulu, 1985) ISBN 978-0-914916-69-7
  • A Zen Life: D. T. Suzuki Remembered (edited by Masao Abe) Paperback, Weatherhill, 1986 ISBN 978-0-8348-0213-1
  • Francis Haar: A Lifetime of Images (edited by Tom Haar) Hardback, University of Hawaii Press, 2001 ISBN 9780824824495
  • Haár Ferenc Magyarországi Képei: út a Munka-Körtől a Zen-Buddhizmusig (co-authors: Magdolna Kolta and Ferenc Király), Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2004 ISBN 978-963-8383-43-3

Fényképei szerkesztés

  • Mosás patakban (1930)
  • Fiúportré (1930)
  • Úton (1930)
  • Koldusanya a pesti utcán (1931)
  • Zsákhordó fiú (1932)
  • Portré (borostás munkásarc) (1932)
  • Körmenet (1932)
  • Állványozó (1932)
  • Kassák anyja (Mutterka) (1933)
  • Munkáskezek (1934)
  • Tanyagazda (1935)
  • Öreg csárda a Hortobágyon (1935)
  • Pásztorbotokat árusító férfi (1935)
  • Férfi gémeskútnál (1935)
  • Férfi pipával, vállán szűr (1935)
  • Halászok a Hortobágy folyón (1935)
  • Pásztorok gulyást főznek (1935)
  • Ekhós szekerek hazafele tartanak (1935)
  • Építkezés (1935)
  • Acitophosan reklám (1935)
  • Rakodómunkások (1935)
  • Boldogi lány (1936)
  • A vízió (Esőpocsolya táncosnővel összekopírozva) (1938)
  • Gyöngyhalászok (1953)
  • Japán fiatalasszony munka után (Japán gyöngyhalászlány) (1953)
  • Japán munkásnők (Japán gyöngyhalászlányok a tűznél) (1953)
  • Japán munkáslány (Japán gyöngyhalászlány) (1953)

Egyéni kiállításai szerkesztés

  • 1940–1941, 1949, 1991 Tokió
  • 1952 Japán
  • 1957–1958 Chicago
  • 1962, 1968–1969, 1972–1973, 1983, 1990 Honolulu
  • 1963, 1975 Hawai
  • 1972, 1989, 1991, 2004 Budapest
  • 2003 Kecskemét

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Francis Haar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  2. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 940/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
  3. Nyughelyük a Kozma utcai izr. temetőben található (24-23-33).
  4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 340/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)
  5. Feleségével közös sírhelye. billiongraves.international. (Hozzáférés: 2021. augusztus 17.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gró Lajos: A mi életünkből (Magyar Fotográfia, 1932/7)
  • Kassák Lajos: Egy magyar fotográfus Japánban (Híd, 1941. január 10.)
  • Csaplár Ferenc: Kassák Munka körének szociofotó mozgalma (Tiszatáj, 1969/3-4)
  • Koczogh Ákos: Haár Ferenc munkássága (Fotóművészet, 1970/1)
  • Bodnár J.: Út kelet és nyugat felé (Fotóművészet, 1983/1)
  • Chochol Károly: A 75 éves Haár Ferenc köszöntése (Fotó, 1983/6)
  • Kincses Károly: "…Mint csoport mi nem éreztünk semmit, csak magamról tudok beszélni…" (Fotóművészet, 1989/3)
  • Miklós Pál: A két Haár (Fotóművészet, 1991/3)