Főmenü megnyitása

Habsburg Eleonóra lengyel királyné

Habsburg Eleonóra vagy Ausztriai Eleonóra (németül: Eleonore von Österreich, lengyelül: Eleonora Habsburżanka), teljes nevén Eleonóra Mária Jozefa (Regensburg, 1653. május 21. – Bécs, 1697. december 17.), a Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, III. Ferdinánd német-római császár és Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnő másodszülött leánya, aki 1670-ben Wiśniowiecki Mihály lengyel királlyal kötött házassága révén Lengyelország királynéja és Litvánia nagyhercegnéje, majd második férje, V. Károly lotaringiai herceg révén Lotaringiai hercegné annak haláláig.

Habsburg Eleonóra
Franque - Eléonore-Marie d'Autriche.jpg

Lotaringia hercegnéje
Uralkodási ideje
1678. február 6. 1690. április 18.
Lengyelország királynéja és
Litvánia nagyhercegnéje
Uralkodási ideje
1670. február 27. 1673. november 10.
Koronázása1670. szeptember 29.
Elődje Gonzaga Lujza Mária
Utódja Arquieni Mária Kazimiera
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg
Született 1653. május 21.
Regensburg
Elhunyt 1697. december 17. (44 évesen)
Bécs
Nyughelyecsászári kripta
Édesapja III. Habsburg Ferdinánd
Édesanyja Gonzaga Eleonóra
Házastársa Wiśniowiecki Mihály
(1670–1673)
Lotaringiai Károly (1678–1690)
Gyermekei lásd lent
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg Eleonóra témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Származása, testvéreiSzerkesztés

Eleonóra Mária Jozefa osztrák főhercegnő édesapja III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király (1608–1657) volt, II. Ferdinánd császár (1578–1637) és Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616) fia.

Édesanyja Gonzaga Eleonóra mantovai hercegnő (1630–1686) volt, Ferdinánd harmadik felesége, II. Károly mantovai herceg (1609–1631) és Gonzaga Mária hercegnő (1609–1660) leánya. A szülők négy gyermeke között Elenóra volt a legidősebb leány, aki megérte a felnőttkort:

  • Terézia Mária Jozefa (1652–1653), kisgyermekként meghalt,
  • Eleonóra Mária Jozefa (1653–1697), lengyel királyné, majd lotaringiai hercegné,
  • Mária Anna Jozefa (1654–1689), 1678-tól János Vilmos pfalzi választófejedelem felesége,
  • Ferdinánd József Alajos (1657–1658), kisgyermekként meghalt.

Házassága, gyermekeiSzerkesztés

1670. február 27-én feleségül ment a nála 13 évvel idősebb Wiśniowiecki Korybut Mihály lengyel királyhoz (1640–1673). Házasságuk azonban nem tartott sokáig, Eleonóra már 1673. november 10-én özvegyen maradt.

 
Eleonóra Mária Jozefa osztrák főhercegnő
 
Eleonóra főhercegnő mint lengyel királyné

1678-ban ismét férjhez ment, ezúttal V. Károly Lipót lotaringiai herceghez (1643–1690), császári tábornagyhoz, törökverő hadvezérhez, aki jelentős szerepet vitt a törökök által ostromolt Bécs 1683-as felmentésében és Buda 1686-os visszavívásában is. Ebből a házasságából öt fiúgyermek és egy lánygyermek született:

Legidősebbik fiának, Lipót lotaringiai hercegnek egyik fia, Ferenc István herceg később Mária Terézia magyar királynő férje lett, majd I. Ferenc néven német-római császárrá is megválasztották.

ÖzvegységbenSzerkesztés

Férjének, Lotaringiai Károlynak 1690-ben bekövetkezett halála után az özvegy hercegné nagy energiával törekedett a Károly hercegtől elorzott atyai örökség visszaszerzésére. Minden követ megmozgatott, hogy gyermekei számára visszakapja Lotaringia és Bar birtokát. Hivatalos kérelmet terjesztett a Regensburgban ülésező birodalmi gyűlés (Reichstag) elé, amelyben a két hercegség helyreállítását követelte. Elérte, hogy a pfalzi örökösödési háborút lezáró béketárgyalásokon ez a kérdés is napirendre kerüljön. Az 1697. október 30-án megkötött rijswijki (ryswicki) békeszerződésben helyreállították Lotaringia és Bar szuverenitását, Lipót lotaringiai herceg elfoglalhatta a nagyapjától elragadott örökségét, bár XIV. Lajos francia király követelésére a francia haderő számára mindenkor biztosítania kellett a szabad átvonulás jogát.

A ryswicki békeszerződést az uralkodók 1697. december 13-án ratifikálták. Néhány nappal később, 1697. december 17-én Eleonóra Mária Jozefa főhercegnő Bécsben elhunyt. Második férjét, Károly Lipót lotaringiai herceget hét évvel élte túl. A fiának visszaszerzett hercegséget sohasem láthatta. A Habsburgok hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában (Kaisergruft) temették el.

IrodalomSzerkesztés

  • Guy Cabourdin: Encyclopédie illustrée de la Lorraine, les Temps Modernes, Éditions Serpenoise, P.U.N., 1991. (franciául)
  • Ilona Czamańska: Wiśniowieccy. Monografia rodu, Wydawnictwo Poznańskie, Poznań, 2007, ISBN 978-83-7177-229-0 (lengyelül)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés