Habsburg Mária magyar királyné (1528–1603)
Habsburg Mária, ismert még mint Spanyolországi Mária, németül: Maria von Spanien, spanyolul: María de Habsburgo (Madrid, Spanyol Birodalom 1528. június 21. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1603. február 26.) a Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő és spanyol infánsnő, V. Károly német-római császár és spanyol király és Portugáliai Izabella legidősebb leánya, aki unokatestvérével, Miksa főherceggel kötött házassága révén német és cseh királyné 1562-től, magyar királyné 1563-tól, valamint német-római császárné 1564-től 1576-os haláláig.
Habsburg Mária | |
![]() | |
Uralkodóház | Spanyol–Habsburg |
Született |
1528. június 21. Madrid |
Elhunyt |
1603. február 26. (74 évesen) Madrid |
Édesapja | V. Károly német-római császár és spanyol király |
Édesanyja | Portugáliai Izabella |
Házastársa | II. Miksa német-római császár és magyar király |
Gyermekei |
Anna spanyol királyné Rudolf német-római császár Ernő németalföldi helytartó Erzsébet francia királyné I. Mátyás német-római császár III. Miksa osztrák főherceg Albert kormányzó Margit nővér |
Vallása | római katolikus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg Mária témájú médiaállományokat. |
SzármazásaSzerkesztés
Mária infánsnő 1528. június 21-én született Madridban, a Habsburg-család tagjaként. Apja V. Károly német-római császár és spanyol király, aki Szép Fülöp, Burgundia hercege és Őrült Johanna kasztíliai királynő fia volt. Apai nagyapai dédszülei I. Miksa német-római császár és I. Mária burgundi uralkodó hercegnő (Merész Károly leánya), míg apai nagyanyai dédszülei II. Ferdinánd aragóniai király és Katolikus Izabella kasztíliai királynő (II. János kasztíliai király leánya) voltak.
Édesanyja az Avis-házból való Izabella portugál infánsnő, I. Mánuel portugál király és Aragóniai Mária királyné leánya volt. Anyai nagyapai dédszülei Ferdinánd, Viseu hercege és Portugáliai Beatrix infánsnő (I. János portugál király unokája), míg anyai nagyanyai dédszülei szintén II. Ferdinánd aragóniai király és Katolikus Izabella kasztíliai királynő voltak. Mária szülei első-unokatestvérek voltak, mivel apai nagyanyja, Őrült Johanna királynő és anyai nagyanyja, Aragóniai Mária királyné testvérek voltak.
Mária főhercegnő volt szülei hat gyermeke közül a második, egyben a legidősebb leány. Három felnőttkor megért testvére II. Fülöp spanyol király és Johanna infánsnő, Dom János Mánuel portugál trónörökös felesége lett. Apja házasságon kívüli kapcsolataiból négy további féltestvére ismert, közülük ketten Spanyol-Németalföld kormányzói lettek, Margit parmai hercegné és Don Juan de Austria.
Házassága és gyermekeiSzerkesztés
A IX. itáliai háborút(wd) 1544-ben részben lezáró crépyi békeszerződés(wd) értelmében vagy Mária, vagy unokatestvére, Anna feleségül ment volna I. Ferenc francia király kisebbik fiához, II. Károly orléans-i herceghez. Mária hozománya a Burgund Szabadgrófság lett volna. V. Károly végül Anna kiházasítása mellett döntött, de Károly herceg még az esküvő előtt meghalt.
Mária infánsnő férje végül a szintén Habsburg-házi Miksa főherceg, a későbbi német-római császár, egyben unokatetvére lett. Miksa I. Ferdinánd német-római császár (Mária apjának testvére), és Jagelló Anna királyné legidősebb fia volt. Házasságukra 1548. szeptember 13-án Valladolidban került sor.
Mária hithű katolikus volt, és ebben a szellemben nevelte(tte) gyermekeit, különösen elsőszülött fiát, Rudolf főherceget a későbbi császár-királyt. Férje, Miksa rokonszenvezett a reformációval, bár színleg[forrás?] katolikus maradt, (hiszen csak így élvezhette a „hatalmas rokonok” a spanyol Habsburgok támogatását, akik szintén hithű katolikusok voltak). 16 gyermeket szült, köztük volt:
- Anna főhercegnő (1549–1580), II. Fülöp spanyol király negyedik felesége lett
- Rudolf főherceg (1552–1612), később apjának utódjaként német-római császár, valamint magyar és cseh király
- Ernő főherceg (1553–1595), 1594-től haláláig Spanyol-Németalföld Habsburg kormányzója
- Erzsébet főhercegnő (1554–1592), feleségül ment IX. Károly francia királyhoz
- Mátyás főherceg (1557–1619), testvérét követvén magyar és cseh király, majd német-római császár
- Miksa főherceg (1558–1618), a Német Lovagrend nagymestere
- Albert főherceg (1559–1621), 1596-tól haláláig Spanyol-Németalföld Habsburg kormányzója
- Margit főhercegnő (1567–1633), apáca lett
Mária császárné 1576. október 12-én megözvegyült, és hat év múlva, 1582-ben visszatért szülőhazájába, Spanyolországba. 1603-ban hunyt el. Temetésére Tomás Luis de Victoria spanyol zeneszerző Requiemet írt, amelyet 1605-ben adott ki, és amely később híressé vált.[forrás?]
ForrásokSzerkesztés
Habsburg-ház, spanyol ág Született: 1528. június 21. Elhunyt: 1603. február 26. | ||
Előző Portugáliai Izabella |
Német-római császárné 1564. július 25. – 1576. október 12. |
Következő Habsburg–Tiroli Anna |
Előző Jagelló Anna |
Magyarország királynéja 1563. szeptember 8. – 1576. október 12. | |
Német és cseh királyné 1562. szeptember 20. – 1576. október 12. |