Hagen (Észak-Rajna-Vesztfália)

Hagen (német kiejtése:[haːɡn̩]) a 41. legnagyobb németországi város. A település Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartományban található. A Ruhr-vidék területének délkeleti peremén, Kölntől északkeletre, Dortmundtól 15 km-re délre található Wuppertal közelében, ahol a Lenne és a Volme (az Ennepe folyóval találkozik) folyók találkoznak a Ruhr folyóval. 2010. december 31-én a lakosság száma 188 529 volt.

Hagen
Hagen címere Hagen zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	775
Polgármester	Erik O. Schulz
Irányítószám	58000-58135
Körzethívószám	02331
Rendszám	HA
Testvérvárosok	Lista Szmolenszk (1985–) Montluçon (1965–) Steglitz-Zehlendorf (1967–) Bruck an der Mur (1974–) Kouvola (1963–2009) Modi'in-Maccabim-Re'ut (1997–) Ełk
Népesség
Teljes népesség	188 687 fő (2021. szept. 30.) +/-
Népsűrűség	1176 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	106 m
Terület	160,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Hagen Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 21′ 34″, k. h. 7° 28′ 30″51.359444444444, 7.475
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Hagen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hagen témájú médiaállományokat.

A városban található a FernUniversität Hagen, amely az egyetlen államilag finanszírozott távoktatási egyetem Németországban. Több mint 67000 hallgatóval (2010. március) számítva ez a legnagyobb egyetem Németországban.

• 11.Személyiségek
• 12.Lásd még
• 13.Hivatkozások
• 14Külső linkek

Történelme

Hengsteysee Hagent először 1200 körül említik, és feltételezhetően egy tanya neve volt a Volme és az Ennepe folyók találkozásánál. Burg Volmarstein 1324-es hódítása után Hagen átment Mark megye felé. 1614-ben elnyerte a Margraviate Brandenburg szerint a Szerződés Xanten. 1701-ben a Porosz Királyság része lett.

Poroszország veresége után a negyedik koalícióban Hagen 1807–13 között bekerült a Berg Nagyhercegségbe . 1815-ben az új Vesztfália porosz tartomány része lett .

A város a 19. században gyorsabban fejlődött, amelyet az iparosítás ösztönzött: szénbányászat és acélgyártás a Ruhr-térségben . A reakció a Kapp puccs március 1920, amikor a jobboldaliak megpróbálta megdönteni a megválasztott kormányt és visszaállítani a monarchiát, több tízezer baloldali munkások a Ruhr, Németország legfontosabb ipari terület, felkelt tiltakozásul. Vörös Ruhr hadseregként ismerték őket . Emlékmű a ruhri felkeléshez, Hagen Munkavállalók ezrei sztrájkoltak és harcoltak a Ruhr-felkelés során , 1920. március 13-tól április 2-ig. Kormányzati és félkatonai erőket rendeltek el a munkások ellen, elnyomva a felkelést, és becslések szerint 1000 munkást megöltek. A felkelés emlékét Hagenben telepítették.

1928-ig Hagen több mint 100 000 lakosú várossá fejlődött. ^{[ idézet szükséges ]}

A második világháború alatt Hagent többször bombázták, mind a királyi légierő, mind az Egyesült Államok nyolcadik légierője . Az éjszaka október 1 1943 243 Lancasters és 8. Szúnyogok a Royal Air Force „s bombázó Command megtámadta a várost. A Bomber Command Campaign Diary szerint "Ez a rajtaütés teljes sikert ért el egy teljesen felhőkkel borított, kis méretű célponton, csak mérsékelt bombázói erőfeszítésekkel és apró költségekkel." ^{[ hivatkozás szükséges ]} Hagen súlyos károkat szenvedett a rajtaütés következtében, és több száz polgári személyt öltek meg .

A második világháború után, a város bekerült az új állam, Észak-Rajna-Vesztfália , a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, más néven NSZK ). ^{[ idézet szükséges ]}

Gazdasága

A Ruhr, a Lenne, a Volme és az Ennepe folyók mentén folytatott vízi erőforrások széleskörű használata miatt a fémfeldolgozás fontos szerepet játszott Hagen régiójában a 15. században és még azelőtt is. ^{[a hivatkozás szükséges ]} A 17. és 18. században itt fejlesztették a textil- és acélipart, valamint a papírgyártást . ^{[ idézet szükséges ]}

A 21. század elején Hagen a Suedwestfaelische Industrie- und Handelskammer, valamint a helyi önkormányzati takarékpénztár , a Sparkasse Hagen otthona . A bank korábbi székhelye, a Sparkasse Hagen torony 2004-ben történt lebontásáig regionális mérföldkő volt. ^{[ Idézet szükséges ]}

A város nagymértékben eladósodott és a városi szolgáltatások csökkentése folyamatban van költségvetése egyensúlyának megteremtése érdekében. ^{[ idézet szükséges ]}

A város a legkülönfélébb kenyerek, elsősorban a Hagenschmagenbrot , a hagyományos sötét kenyér exportjára tett szert .

Oktatás

A Dél-Vesztfáliai Alkalmazott Tudományok Egyetem öt ágának egyike a városban található (szintén: Fachhochschule Südwestfalen (FH SWF)), amely különféle mérnöki programokat kínál. Ezt az intézményt 1824-ben alapították a városban.

Látnivalók

Hagenben található az LWL-Freilichtmuseum Hagen , vagy a Hagen Westphalian Szabadtéri Múzeum , amely a történelmi ipari létesítmények gyűjteménye. Az olyan szakmák, mint a nyomtatás, a sörfőzés, a kovácsmunka, a marás és sok más képviselteti magát, nemcsak statikus kijelzőkkel, hanem élő, működő műveletekként is, amelyekben a látogatók bizonyos esetekben részt vehetnek. Az Eilpe Hagen közösség közelében található .

A Historisches Centrum Hagen magában foglalja a városi múzeumot és a werdringeni várat. A hageni Blätterhöhle- barlangban találták meg a modern emberek legrégebbi kövületeit Vesztfáliában és a Ruhr- ban. Néhányan a korai mezolitikumból származnak, ie 10 700 évvel. Úgy tűnik, hogy a mezolitikum leszármazottai ezen a területen több mint 2000 évig táplálkozási életmódot folytattak a gazdálkodó társadalmak megérkezése után. Panorámás kilátás Hagenre (Hagen városi erdőjéből készült)

Közigazgatás

Favázas házak "Lange Riege" (17. század)

Kerület	Népesség 2007. okt	Terület km²-ben
Hagen-Mitte	78.952	20.5
Hagen-Nord	38.451	29.6
Hagen-Haspe	30.360	22.2
Hagen-Eilpe / Hagen-Dahl	17.148	51.1
Hagen-Hohenlimburg	31.306	37.0

Hagen néhány helysége:

• Hagen-Dahl
• Hagen-Emst
• Hagen-Priorei
• Hagen-Rummenohl
• Hagen-Halden

Demográfiai adatok

Az alábbi táblázat Hagen városának legnagyobb külföldi rezidens csoportjait mutatja be.

Rang	Állampolgárság	Népesség (2017.12.31.)
1	pulyka	7,196
2	Olaszország	3,558
3	Románia	3,175
4	Lengyelország	2,534
5.	Bulgária	1,481
6.	Portugália	1,082
7	Koszovó	928
8.	Horvátország	876
10.	Algéria	710
11.	Bosznia és Hercegovina	678
12.	Marokkó	543

A város polgármesterei

• 1946–1956: Fritz Steinhoff (SPD)
• 1956–1963: Helmut Turck (SPD)
• 1963–1964: Fritz Steinhoff (SPD)
• 1964–1971: Lothar Wrede (SPD)
• 1971–1989: Rudolf Loskand (SPD)
• 1989: Renate Löchter (SPD)
• 1989–1999: Dietmar Thieser (SPD)
• 1999–2004: Wilfried Horn (CDU)
• 2004–2009: Peter Demnitz (SPD)
• 2009–2014: Jörg Dehm (CDU)
• 2014 óta: Erik O. Schulz (független)

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A45-ös, A46-os és az A1-es autópálya.

Vasúti közlekedés

Hagen óta fontos vasúti csomópont a délkeleti Ruhr, mivel az első vasúti vonal megnyílt 1848 rendező pályaudvaron a Hagen-Vorhalle között Németország legnagyobb, és a központi állomás kapcsolatot biztosít a ICE hálózat Deutsche Bahn , valamint helyi és S-Bahn szolgáltatások. 2005 decembere óta Hagen egyúttal az Abellio Deutschland által üzemeltetett új Essen- járat kiindulópontja .

A helyi forgalmat a Hagener Straßenbahn (Hageni villamosok) kezeli , amely neve ellenére csak autóbuszjáratokat kínál, mivel Hagen utolsó villamospályáját 1976 májusában hagyták el. Összességében van egy nagyszabású, 36 buszjáratból álló hálózat Hagenben. Az összes helyi vasúti és buszjárat a VRR közlekedési szövetség keretében működik .

Sport

A német kosárlabda szövetség (DBB) székhelye Hagen.

Hageni sportklubok:

• TSV Hagen 1860 - legnagyobb klub (több ököllabda bajnok)
• SSV Hagen (1974-es kosárlabda bajnok), később Brandt Hagen néven ismert
• Phoenix Hagen , Kosárlabda Bundesliga - ENERVIE Arena im Sportpark Ischeland
• Hasper SV
• Hohenlimburger SV (több női vízilabda bajnok)

Politika

Mandátumok
a hageni városi tanácsban (Stadtrat) 2014

62 képviselő az alábbiak szerint:

  DIE LINKE.: 3
  PIRATEN: 1
  GRÜNE: 6
  SPD: 21
  HAGEN AKTIV: 5
  BfHo: 1
  FDP: 2
  CDU: 20
  AfD: 2
  pro NRW: 1

Források

• Michael Baales, Ralf Blank, Jörg Orschiedt (Hrsg.): Archäologie in Hagen. Eine Geschichtslandschaft wird erforscht. Klartext Verlag, Essen 2010, ISBN 978-3-8375-0423-1.
• Ralf Blank, Stephanie Marra, Gerhard E. Sollbach: Hagen. Geschichte einer Großstadt und ihrer Region. Klartext Verlag, Essen 2008, ISBN 978-3-89861-893-9.
• Ulrike Katrin Peters, Karsten-Thilo Raab: Sport in Hagen. Sutton Verlag, 2006, ISBN 3-89702-957-X.
• Karsten-Thilo Raab: Das ist Hagen. Edition Limosa, 2008, ISBN 978-3-86037-346-0.
• Karsten-Thilo Raab: Hagener Sportchronik – 1860 bis 2009. Edition Limosa, 2009, ISBN 978-3-86037-396-5.
• Sablon:GKD

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Hagen (Észak-Rajna-Vesztfália) témájú médiaállományokat.
• A város hivatalos oldala
• Hagen (Észak-Rajna-Vesztfália) az Open Directory Project-ben
• Hírek és információk Hagen és Szmolenszk kapcsolatáról (németül)

Nagyítás

A város panorámaképen