Főmenü megnyitása

Hagyomány (jog)

A hagyomány mint jogi fogalom az öröklési jog alá tartozik. A hagyomány olyan végrendeleti juttatás, amely nem teszi a hagyományost (azt a személyt, akinek ezt juttatják) az örökhagyó egyetemes jogutódává.[1]

Tartalomjegyzék

Fajai[2]Szerkesztés

  1. dologi hagyomány - a hagyatékban meglevő valamely dolog juttatása;
  2. kötelmi hagyomány - az örökös kötelezése a hagyományos irányában valamely kötelezettség teljesítésére
  3. előhagyomány - olyan juttatás az örökös számára, amellyel nem felel a hagyatéki tartozásokért.

TörténeteSzerkesztés

A római jogban a legatum a mai polgári jogi jogintézményhez hasonló tartalmú volt.

A hatályos Ptk-banSzerkesztés

A hagyomány megszerzéseSzerkesztés

Az örökség megszerzésére vonatkozó szabályokat a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell.[3]

[Hagyományrendelés]Szerkesztés

Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek (dologi hagyomány).[4]

Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen (kötelmi hagyomány).[5]

Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni. Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos. Kétség esetén a hagyomány az örököst terheli.[6]

Az 1959. évi IV. törvénybenSzerkesztés

A korábbi Polgári törvénykönyv[7] meghatározása szerint hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.[8]

  • Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen.[9]
  • Hagyományt magának az örökösnek a javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.[10]
  • Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.[11]
  • A hagyományrendeléstől különbözik a meghagyás, mivel az utóbbi követelésére más nem válik jogosulttá.[12]
  • A hagyományra és a meghagyásra – amennyiben a rájuk vonatkozó rendelkezésekből más nem következik – a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelően alkalmazni.[13]

ForrásokSzerkesztés

  • Jogi lexikon 1999. 240. old.
  • 2012. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (hatályos)
  • A módosított 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

JegyzetekSzerkesztés

  1. Jogi lexikon
  2. Jogi lexikon 240. old.
  3. 2013. évi V. törvény 7:91. §
  4. 2013. évi V. törvény 7:31. § (1) bek.
  5. 2013. évi V. törvény 7:31. § (2) bek.
  6. 2013. évi V. törvény 7:31. § (3) bek.
  7. A módosított 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  8. 1959. évi IV. tv. 641. § (1) bek.
  9. 1959. évi IV. tv. 641. § (2) bek.
  10. 1959. évi IV. tv. 641. § (3) bek.
  11. 1959. évi IV. tv. 641. § (4) bek.
  12. 1959. évi IV. tv. 642. §
  13. 1959. évi IV. tv. 643. §

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés