Hagyomány (jog)
| Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A hagyomány mint jogi fogalom az öröklési jog alá tartozik. A hagyomány olyan végrendeleti juttatás, amely nem teszi a hagyományost (azt a személyt, akinek ezt juttatják) az örökhagyó egyetemes jogutódává.[1]
Fajai[2]Szerkesztés
- dologi hagyomány - a hagyatékban meglevő valamely dolog juttatása;
- kötelmi hagyomány - az örökös kötelezése a hagyományos irányában valamely kötelezettség teljesítésére
- előhagyomány - olyan juttatás az örökös számára, amellyel nem felel a hagyatéki tartozásokért.
TörténeteSzerkesztés
A római jogban a legatum a mai polgári jogi jogintézményhez hasonló tartalmú volt.
A hatályos Ptk-banSzerkesztés
A hagyomány megszerzéseSzerkesztés
Az örökség megszerzésére vonatkozó szabályokat a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell.[3]
HagyományrendelésSzerkesztés
Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek (dologi hagyomány).[4]
Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen (kötelmi hagyomány).[5]
Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni. Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos. Kétség esetén a hagyomány az örököst terheli.[6]
Az 1959. évi IV. törvénybenSzerkesztés
A korábbi Polgári törvénykönyv[7] meghatározása szerint hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.[8]
- Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen.[9]
- Hagyományt magának az örökösnek a javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.[10]
- Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.[11]
- A hagyományrendeléstől különbözik a meghagyás, mivel az utóbbi követelésére más nem válik jogosulttá.[12]
- A hagyományra és a meghagyásra – amennyiben a rájuk vonatkozó rendelkezésekből más nem következik – a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelően alkalmazni.[13]
ForrásokSzerkesztés
- Jogi lexikon 1999. 240. old.
- 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (hatályos)
- A módosított 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Jogi lexikon
- ↑ Jogi lexikon 240. old.
- ↑ 2013. évi V. törvény 7:91. §
- ↑ 2013. évi V. törvény 7:31. § (1) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 7:31. § (2) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 7:31. § (3) bek.
- ↑ A módosított 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- ↑ 1959. évi IV. tv. 641. § (1) bek.
- ↑ 1959. évi IV. tv. 641. § (2) bek.
- ↑ 1959. évi IV. tv. 641. § (3) bek.
- ↑ 1959. évi IV. tv. 641. § (4) bek.
- ↑ 1959. évi IV. tv. 642. §
- ↑ 1959. évi IV. tv. 643. §