Főmenü megnyitása

Haiczl Kálmán (Selmecbánya, 1866. október 14.Budapest, 1952. február 1.) plébános, történetíró, egyháztörténész, levéltáros.

Haiczl Kálmán
Életrajzi adatok
Születési név Haiczl Kálmán
Született 1866. október 14.
Selmecbánya
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1952. február 1. (85 évesen)
Budapest
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1889

ÉleteSzerkesztés

A középiskolai tanulmányait Selmecbányán, Pozsonyban és Esztergomban végezte, a teológiát 1887-ben Esztergomban fejezte be. 1888-ban gyorsírástanári oklevelet szerzett. 1889-ben pappá szentelték, majd hercegprímási szertartó és levéltáros lett. 1892-ben érseki jegyző, majd 1893-ban a budapesti érseki szentszék jegyzője lett. 1894-ben egyházjogi doktorrá avatták. Ugyanezen évben lett garamszentbenedeki plébános. 1919-ben a csehszlovák hatóságok meghurcolták. Fogva tartották és csak a plébániáról lemondó levelének aláírása után engedték szabadon. Csernoch hercegprímás a lemondását nem fogadta el és visszatért plébániájára, amiért ismét bebörtönözték és 3 havi internálás után csak ismételt lemondás után szabadult. A kánonellenes eljárás ellen eredménytelenül tiltakozott a nagyszombati vikárius. 1920-ban ebedi, 1921-1941 között, nyugdíjazásáig magyarszőgyéni plébános. 1939-ben kormányfőtanácsos, 1943-ban a SZIA II. osztályának tagjelöltje.

Álnevei: Benedek; Benedek dr. T.E.

MűveiSzerkesztés

  • 1892 Reminiszcenciák Simor Jánosról. Magyar Állam.
  • 1894 A szentszéki holttányilvánítási eljárás. Esztergom.
  • 1896 Lourdes tört. orvosi szempontból. Írta Boissaire (fordítás). Esztergom.
  • 1899 Páduai Szent Antal. Esztergom. (új kiad. 1901)
  • 1900 Szent József amint őt az evangélium elénk állítja v. Szt József tisztelete. Magyarította Udvardy Imre. Esztergom.
  • 1902 Felfüggesztés ex informata conscientia. Budapest. (Klny. Hittud. Folyóirat)
  • 1904 A szeplőtelen szűz Mária tisztelete. Pozsony.
  • 1905 Imák és elmélkedések Szent József tiszteletére márc. havában és egyéb alkalmakkor. 3. bőv. kiad. Esztergom. (10. átd. bőv. kiad. Bp., 1944)
  • 1911 Adatok a garamszentbenedi múzeum létesítéséhez. Esztergom. (Benedek álnéven)
  • 1912 A garamszentbenedeki Szent Vér ereklye története. Esztergom. (Benedek dr. álnéven)
  • 1913 A garamszentbenedeki apátság története. Budapest.
  • 1932 Érsekújvár multjából. Érsekújvár.
  • 1932 Léva története a XVI. sz. végéig. Léva. (Klny. Bars)
  • 1933 Léva története a XVII. században. Léva. (Klny. Bars)
  • 1934 A Kistapolcsányiak. Budapest.
  • 1935 Ghyczy György, Oláh-Ujvár hadinépeinek főkapitánya 1557-1574. Nemzeti Kultura III/1-2, 42-54.
  • 1936 Kakath-Dsigerdelen Csekerdány-Párkány. Érsekújvár.
  • 1937 A bényi prépostság temploma. Galánta.
  • 1937 Adalék a pestis pozsonyi pusztításaihoz 1712-14-ben. Prágai Magyar Hírlap 1937. január 8.
  • 1939 20 év előtt. Egy szomorú korszakból naplótöredékek. Léva. (Klny. Bars)
  • 1940 Egyháztörténeti emlékek a cseh megszállás korából. Esztergom.
  • 1943 A magyarság ősi településének határai a nyugati Felvidéken. Budapest. (SZIA Tört., Jog- és Társad-tud. O. ért-ek. III. 2.)
  • 1944 Sárkányfalva. Budapest.
  • 1944 Simor János róm. útinaplója. 1874. Bev. és ford. Budapest.
  • Érsekújvár őslakói. In: Saskó Kázmér: Érsekújvár krónikája I, 11.
  • A szabadkőmüvesek tanügyi politikája. Magyar Sion.

EmlékeSzerkesztés

  • A szőgyéni temetőben emléktáblája van.

ForrásokSzerkesztés