Hajdúbagos

	Hajdúbagos
	Hajdúbagos vasútállomása
	; Hajdúbagos címere
	; Hajdúbagos címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Derecskei
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Lukács Imre
Irányítószám	4273
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	1989 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	52,06 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	37,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hajdúbagos Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 39′ 55″
	Hajdúbagos Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúbagos témájú médiaállományokat.

Hajdúbagos község Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől délkeletre, Sáránd, Konyár és Hosszúpályi szomszédságában fekvő település.

Közúton elérhető a 47-es útról Sárándnál letérve.
Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen–Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

TörténeteSzerkesztés

Hajdúbagos már a 13. század második felében a vidék legnagyobb falvai közé tartozott és a Bagossy család kizárólagos birtoka volt.

1347-ben Nagybagos és Kisbagos néven, mint két ikerközség szerepelt.

Az ősi szatmárvármegyei Kaplon nemzetség nagymihályi ágából Lőrincz fia Gergely 1327-ben Apáti és Tarcsa (Ér-Tarcsa) birtokokat nyeri királyi adományul.

A nemzetség másik ágából leszármazott Vetésy, Csomaközy, Bagossy és Károlyi családok csak később szereznek birtokokat Bihar vármegye területén. Könnyebb áttekintés végett alább közöljük a nemzetség szétágazását:

Őse András a 13. század közepén, ennek fia: Ördög Simon (1268-88), fiai: Péter (1288-91) és Ördög András (1291-1325).

Péter ága: fiai: 1. Márton (1322-54) a Csomaközy család őse. 2. János (1329), fia: Derekas Simon (1325-54), tőle ered a Bagossy család. 3. Zonga Péter (1312-41) a Vetéssyek őse.

Ördög András ága: fiai: Károlyi Simon (1322-49) és Merhárd (1325-50), kinek ága unokáiban, Istvánban (1414-19) és Györgyben (1397-1430) kihalt.

1430 táján az álmosdi Chyre család lett a település legnagyobb földesura, de a Bagossyaknak is megmaradt a falu egy része. Ekkor Csirebagos néven is nevezték. 1480 a Chyre és Bagossy családokon kívül a Kállay Lőkös Miklós fia János és a későbbiekben még a henczidai Bacsó család-nak is volt itt birtoka.

1514-ben Bajomi Benedek birtoka volt, majd rajtuk kívül még a Szepesi és a Bornemisza családoknak is volt itt része.

1603-ban Bagossy Pál szatmári alispán szerzi vissza.

1608-ban Báthory Gábor fejedelem szabadalmakat adott Hajdúbagos lakosainak, és a település a hajdúvárosok közé tartozott.

1630-1650 ordinális (református egyház)

1696: vármegyei gyűlés Bagoson

1735. április 13. Esterházy Antalnak adományozva

1735-ben a herceg Esterházy család tulajdonába került, a 20. század elején pedig Miskolczy Jenő volt nagyobb birtokosa.

A településhez tartozott Sebestanya puszta is, illetve ma is hozzátartozik igaz az 1860-as évek óta névtelenül.

Dikális összeírások alapján 1552 évben 33 portaSzerkesztés

1553 évben 19 porta

1554 évben 23 porta

1556 évben 13 porta

1599, 1604, 1606 években combusta, deserta (felégett, néptelen)

Bocskai idején a borsodi hajdúk áttelepítésével több évtized után ismét lakottá vált a település.

Az 1715. évi országos összeírásSzerkesztés

A Rákóczi szabadságharc leverésével a szatmári békét követően az ország átszervezését megindító országgyűlések sorát a már korábban összehívott, de különböző akadályok miatt többször megszakadt és 1712-ben újra összehívott országgyűlés nyitja meg. Ezen az országgyűlésen a reformok egész sorát alkotják, közöttük megszervezik a „Commissio Systematica” nevű bizottságot, amelynek feladata többek között az új helyzetben az állami szükségletek fedezésére szolgáló források megnyitása

adózók Bagoson 1715-ben

Stephanus Kiss; Andreas Pap; Nicolaus Kodormány; Stephanus Győry; Martinus Csorbásy; Stephanus Adam; Gabriel Tóth; Michael Sarkady; Samuel Csonka; Paulus Makay; Mathias Kovács; Georgius Németh; Stephanus Győrősy; Gregorius Csarvaszy; Michael Csanak; Michael Zortany;

Az 1720 évi összeírás az oszmán uralom alól felszabadult ország első teljesnek tekinthető összeírása.Szerkesztés

A Külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat írja össze.

adózók

Georgius Németh; Paulus Kozák; Franciscus Ács; Stephanus Györös; Georgius Csorvasi; Joannes Csorvasi; Samuel Csonka; Georgius Kiss; Georgius Berta; Franciscus Barta; Martinus Csorvasi; Nicolaus Kodormany; Joannes Rojti; Ladislaus Sass; Georgius Páll; Paulus Makai; Stephanus Györi; Michael Makai; Michael Sapi; Stephanus Bakos; Joannes Bak; Michael Csanak; Andreas Németh; Georgius Szabó; Stephanus Szakács; Joannes Szabo; Joannes Erdellyi; Andreas Pap; Georgius Posta;

nemesek

Gregorius Csonka; Stephanus Szarvadi; Stephanus Barucz; Joannes Barmos;

LakosságszámaSzerkesztés

A lakosok számának változásai egészen a közelmúltig növekedést mutatnak, azonban néhány éve változatosság figyelhető meg.

1900-ban 1936 fő
1910-ben 1977 fő
1920-ban 2167 fő
1930-ban 2306 fő
1949-ben 2472 fő
1990-ben 1953 fő
2001-ben 1981 fő
2008-ban 2036 fő
2011-ben 2198 fő

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

NevezetességeiSzerkesztés

Református temploma - a XV. század végén épült Szent Gellért templomaként- majd az 1805 évében átépítették. Legutóbb 1972-ben a II. világháborúban elszenvedett sérüléseiből korabeli állapotának megfelelően helyreállították.

Hajdúbagos számos védett természeti értékkel rendelkezik:

Templom u 2. szám alatti védett fák
Gyöngyvirágos-tölgyes erdőrészlet
Gyertyános–tölgyes erdőrészlet
A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, hazánkban első (1976) földikutya-rezervátum^[4] (a második 2017-ben létesült Baja határában^[5]), a Hajdúbagosi földikutya-rezervátum természetvédelmi terület.
Ettől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A rezervátumon átsétálva jutunk el az Erdőspuszta tájegység peremére, majd kisebb csalitos erdőrészen áthaladva érünk a Rókás horgásztavakhoz.
A horgásztótól nyugatra, néhány száz méterre - már a mikepércsi határban - áll a régi idők tanúja, a több száz éves legendás tölgy.

Híres emberekSzerkesztés

Sinay Miklós

Itt született 1730-ban Sinay Miklós lelki pásztor, kollégiumi professzor, püspök, történetíró.
Itt született 1937-ben Gábor Zoltán Csokonai-díjas költő.

ForrásokSzerkesztés

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.