Hajdúhadház

magyarországi város Hajdú-Bihar megyében

Hajdúhadház (1870 előtt: Hadház[3]) város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúhadházi járás központja.

Hajdúhadház
Hajdúhadház címere
Hajdúhadház címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúhadházi
Jogállás város
Polgármester Csáfordi Dénes (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4242
Körzethívószám 52
Testvértelepülései
Lista
Łęczna
Népesség
Teljes népesség12 669 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség145,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület87,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúhadház (Magyarország)
Hajdúhadház
Hajdúhadház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 40′Koordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 21° 40′
Hajdúhadház (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúhadház
Hajdúhadház
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hajdúhadház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúhadház témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Hajdúhadház, a közel 14 ezres (13.394 fő-2019) lakosú kisváros Debrecentől 19 km-re - a 4-es számú főút mellett helyezkedik el.

Területe 8780 hektár(87,8km).

Autóval Debrecen és Nyíregyháza felől a 4-es számú úton,  Budapest felől 354-es számú elkerülőn, Hajdúböszörmény felől a 3507-es számú úton, Hajdúsámson felől a 4902-es számú úton, vonattal a  Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vonalon közelíthető meg.

TörténeteSzerkesztés

Az ásatások tanúsága szerint a rézkor óta lakott. Népvándorláskori szarmata leletek is előkerültek. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A honfoglalás idején a kabar törzsek telepedtek meg itt. A települést először 1312-ben említik. A területen kialakult falvak a török megszállás alatt kihaltak.

Bocskai István 1605. december 12-i kiváltságlevele értelmében az őt támogató hajdúk letelepedhettek Hadházon. Az ekkor kapott szabadságjogaikat sikerült is megtartaniuk a következő századokban. 1876-ban Hajdúhadház már rendezett tanácsú város, ekkor lett Hajdú vármegye része. 1891-ben feladta városi rangját, nagyközség lett, 1924 és 1934 között ismét város, majd ismét község.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1991–1994: Béres László (nem ismert)
  • 1994–1998: Béres László (MSZP-SZDSZ-MSZDP-LPSZVP)[4]
  • 1998–2002: Béres László (független)[5]
  • 2002–2006: Béres László (független)[6]
  • 2006–2010: Béres László (független)[7]
  • 2010–2014: Csáfordi Dénes (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Csáfordi Dénes (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Csáfordi Dénes (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A városban folyamatosan zajló fejlesztések miatt megnőtt a település népszerűsége, amely a népességi mutatókon is jól látható:

  • 1900-ban 8 395 fő
  • 1910-ben 9 821 fő
  • 1920-ban 10 480 fő
  • 1930-ban 11 608 fő
  • 1949-ben 13 026 fő
  • 1993-ban 13 287 fő
  • 2001-ben 12 713 fő
  • 2005-ben 12 724 fő
  • 2019-ben 13 394 fő

A település népességének változása:


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 17,9% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,8%, református 33,9%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 36% (18,2% nem válaszolt).[10]

A város épületeiSzerkesztés

  • Városháza: Eredetileg szállodának szánták, a mai városháza épületét. 1912-ben épült és Bocskai szálló volt a neve. Kezdetben az elegáns épület korszerű berendezésével ígéretes vendéglátóhelynek látszott. Éttermében minden este cigányzene szólt. gyönyörű dísztermében nagy vacsorákat, fergeteges bálokat rendeztek. A földszinti részén az utcára nyíló elegáns, nagy kirakatos üzletek kínáltak portékáikat. Ám a szálloda bérlői a vendéglátást nem tudták megfizethetővé tenni a nagyközönség számára, ezért 1915-ben az épület belső vendéglátó-és szállodai részét kereskedelmi célokra bérbe adta az elöljáróság. Többek között hentesüzletet, szabóságot, vaskereskedést nyitottak az épületben. 19651973-ig a tanácsháza emeletén könyvtár is működött. Ez a kezdeményezés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az üzletek fokozatosan szűntek meg. A tanács határozata értelmében a szálloda épületébe az akkori városházáról hivatalokat költöztettek. Így vette át a városháza szerepet. A tanácsházát sokszor felújították. A felújítások során az épület fokozatosan elvesztette a jellegzetes díszítéseit. 1998-ra a modernizálás jegyében új tetőt és nyílászárókat kapott. Új jellegzetessége lett, ma az élénk színeivel hívja fel magára a figyelmet. A Városháza belseje is teljesen megújult. Mai igényekhez igazodó helyiségeket, modern technikával felszerelt irodákat alakítottak ki. Egyedül a folyosói lépcsőház és a díszterem emlékeztetnek az régebbi időkre. Ma a tükrös díszteremben ülésezik az önkormányzati testület, illetve itt tartják a város reprezentatív ünnepségeit.
  • Református Templom: A főteret az impozáns megjelenésű neoromán stílusú református templom uralja. Skalnitzky Antal tervei szerint, 1872-ben építették. Eredetileg a hadháziak egytornyú templomot terveztek. Ennek 1847-ben el is készült az alapja, de a szabadságharc bukása miatt a további építése abbamaradt. A reformátusok csak a kiegyezés után gondolhattak az elkezdett templom építésének folytatására. Az időközben összegyűlt pénz már egy igényesebb kéttornyú templom építésének lehetőségét vetette fel. 1868-ban Skalnitzky és Koch műegyetemi építészek új, kéttornyú templom terveit készítették el. Az első istentiszteletet 1872. január elsején tartották az új templomban. A templom három harangját Hilzer Ignác bécsújhelyi mester öntötte. Harminc regiszteres orgonáját pedig Kiszel István debreceni orgonaépítő készítette. Az első világháború időszakában elvitték és ágyúnak beöntötték a két legnagyobb harangot. 1922-ben a háború során elvitt harangokat adományokból sikerült újakkal pótolni. A második világháborúban a templom északi tornyát gyújtógránát találta el. Lángba borult a torony tetőszerkezete Egy nap alatt az egész templom teljes berendezésével együtt a tűz martaléka lett. 1948-ban Molnár Zoltán lelkipásztor az állam és a református gyülekezetek anyagi segítségét kérte a templom újjáépítéséhez. A tető elkészítéséhez éppen hozzá tudtak fogni, mert a pénz nem volt elegendő. A toronysisak magassága nyolc méterrel csökkent. A hatvanas évekig a templom teljes külső felújításával anyagiak hiányában várni kellett. Ekkor sárga színűre festették. A következő felújításkor, 1986-ban a templom külső falait fehérre, a toronysisakot pedig előbb szürkére, majd sötétbarnára festették. A templom 1982-ben egy három manuálos, harmincöt regiszteres orgonával gazdagodott. A templom fennállásának 130. évfordulójára megújult a templom belseje is. A templom mai színe sárga, szürke toronysisakkal.
  • Csokonai Művelődési Ház: Egykor a Gazdasági Bank épülete volt. A városházával egy időben, 1912-ben építették. A háború után a bank egy ideig begyűjtőhely, raktár volt, majd az ötvenes évek elején közcélra kezdték használni. Legelőször az egykori irodában népkönyvtárat rendeztek be. 1954-ben hozzákezdtek a nagyterem átalakításához. A pénztárteremből színházterem lett. A Kultúrotthont 1955 februárjában nyitották meg hivatalosan a nagyközönség számára. A Csokonai Művelődési Ház sok színvonalas ismeretterjesztő és művészeti előadásnak, önképző körnek, kiállításnak, politikai rendezvénynek adott helyet.
  • Rendőrkapitányság: A rendőrkapitányság épülete régen pártház volt. A rendszerváltás után a pártbizottság épületébe a rendőrkapitányság költözött. A pártépület erre a célokra szűknek, és funkciójában alkalmatlannak bizonyult. 2003-ban a kapitányság épületét egy új épületszárnnyal bővítették ki. A Bocskai tár egy szép épületegyüttessel lett gazdagabb.
  • Egykori Hajdúsági Áruház: A rendőrkapitányság északi szomszédja. Az áruház a hatvanas évek végén az egykori piactér közepére épült. Az áruház földszintjén háztartási műszaki cikkeket, ajándékokat és papírféleségeket árultak. Az emeleten cipő, textil-és lakástextil osztály volt.
  • Hunyadi utcai üzletház: 1905-ben bank volt. A pénzintézet meggyengült, ezért el kellett adni. Az 1917-ben megalakult Hangya Szövetkezet a takarék épületét megvásárolta, és boltot alakított ki benne. A banképület eredeti homlokzatát az átalakítás során teljesen eltüntették. A sarkát levágták, az ablakok helyére kirakatok kerültek. A Nagyhangyában fűszert és vegyes áruféleséget árultak. A szomszédos épületben volt a Hangya Vendéglő. A háború után jelentősen megváltozott a Hangya. Boltjai Földműves Szövetkezet tulajdonába kerültek. Az épületen még egy ideig fennmaradt a Hangya felirat. A boltok profilja állandóan változott. Hentesüzletből leértékelt áruk boltja, a vendéglőből kocsma lett. Az épület Földi János utcai oldalán háztartási bolt lett. A boltot megnövelték majd önkiszolgáló bolttá alakították. A hadháziak „Önki”-nek hívták. Ma az épület magántulajdonban van, üzlethelyiségeit kereskedők és szolgáltatók bérlik.
  • Földi János Könyvtár, Emlékház, Hajdúhadházi Galéria: Földi János 1791-ben költözött Hajdúhadházra, mert a Hajdúkerület orvosának választották. Földi János halála után a lakóházát a község elöljárósága átengedte a Veszprémy családnak postaház céljára. Az egykori lakóház tetejét egy nagy hóesés összeroppantotta. Helyére 1941-ben új emlékház épült. Az emlékházat a hetvenes években kiállítás céljára felújították. A kilencvenes évek végére az emlékház nagyon rossz állapotban volt. A város önkormányzata 2002-ben leromboltatta. Ma már az új Földi János Emlékház, a könyvtár és kiállító terem épülete áll a helyén. Eredetileg nem könyvtárnak csak múzeumnak és galériának szánták.
  • Vadas Csárda: Egykor a település utolsó épülete volt a Vadas Csárda. Az épületet valamikor az 1700-as évek közepén építhették. Szemben az út túlsó oldalán volt a csárda állása. (ez egy nagy terület lehetett, ahol az utazók etették és pihentették jószágaikat). A város egykori csárdái közül a Vadas az egyedüli, amelyik vendéglátóhely maradt.
  • Égerházi Imre Alkotóház: A festő életében az alkotóház minden érdeklődő előtt nyitva állt. Égerházi Imre munkásságát több kitüntetéssel ismerte el a szülővárosa, majd a művészt díszpolgárává fogadta.
  • dr. Földi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: A felső épületét 1896-ban, az alsót pedig 1897-ben a református egyház elemi iskolának építette. A felső épület volt a fiúiskola, az alsó épület pedig a lányiskola. Az alsó épületben, az 1925-26-os tanévben délutáni órákkal kezdte meg működését a polgári iskola. A polgári iskolának cserkészcsapata is volt. A hetvenes években a gyerekek száma megnövekedett, az iskola férőhelye pedig kevésnek bizonyult. A Jókai utcai frontra új, egyemeletes iskolaszárnyat, hozzá tornatermet, konyhát és éttermet építettek. Ebben az évben az iskolaépületet felújították és ezzel együtt az épület egy új szint ráépítésével bővült.1991-ben a felújítási munkálatok alatt a betonbontó légkalapács megrezegtette az épületet és váratlanul a födémszerkezet megrogyott. Az iskola épületet le kellett bontani. Helyére 1992-ben új, nyolc tantermes iskola és tornaterem épült. 1994. szeptember elsején kezdte meg működését a város első gimnáziuma és szakközépiskolája. A középiskola 1996-ban új helyre költözött. A Földi János Általános Iskola pedig birtokba vehette a korszerű épületet.
  • Szilágyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola: Valamikor a Bocskai téren a zsidóknak mikvéjük (rituális fürdőjük) volt. Erre a helyre építették az iskolát. 1996 szeptemberében adták át az iskolát.

NevezetességeiSzerkesztés

SzobrokSzerkesztés

  • Bocskai mellszobra
  • Bocskai István lovas szobra
  • 1956-os emlékmű
  • Világháborús szobor
  • Testvérvárosi kapcsolat emlékoszlop
  • Múzsaszobor
  • Dr. Földi János szobra

Híres emberekSzerkesztés

  1. Itt született 1876-ban dr. Hadházy Zsigmond ügyvéd, politikus és főispán.
  2. Itt élt gyerekkorában Takács Nóra Diána színésznő.
  3. Itt élt gyerekkorában Tóth Szabolcs költő, slammer.
  4. Dr. Földi János
  5. Égerházi Imre festőművész
  6. É. Kiss Sándor nyelvész
  7. Szilágyi Dániel orientalista, turkológus
  8. Pély Nagy Gábor hajdúkerületi főkapitány

GasztronómiaSzerkesztés

  • Hadházi hurkatészta, vagy görcsös galuska leves
  • Hadházi lapos káposzta
  • Hadházi savanyú káposzta
  • Hadházi toroskáposzta
  • Hadházi töltött káposzta
  • Hadházi kukó-leves

HagyományokSzerkesztés

  • Hadházi lakodalom
  • Az egyház-, iskola és helytörténeti gyűjtemény állandó kiállítása
  • a káposztatermelés és a savanyítás hagyományai
  • Káposztás napok
  • szüreti hagyományok

TestvérvárosaiSzerkesztés

  Łęczna (Lengyelország)Szerkesztés

1996 áprilisában a lublini vajdaság képviselői jártak Hajdú-Bihar megyében. Ekkor látogatott Łęczna város alpolgármestere Hajdúhadházra. Megtetszett neki a város, és viszontlátogatásra hívta a város vezetőségét. Júniusban már a testvérvárosi kapcsolat felvételének szándékával látogattak Łęcznára. A hajdúhadházi testvérvárosi kezdeményezést az ottani közgyűlés elfogadta. A következő évtől a két város fiataljai között rendszeres cseretáborozások indultak.

  Bihardiószeg (Románia)Szerkesztés

Nagyváradtól 31 km-re északra, az Ér bal partján fekszik. A község néhány kilométerre található a magyar-román határtól, közvetlen összeköttetése van közúton a Létavértes-Sacuieni (Székelyhíd) határátkelővel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Hajdúhadház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Komoróczy György: Hajdúhadház múltja és jelene. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei, 2. sz. (1972) 387. o. (fizetős hozzáférés)
  4. Hajdúhadház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  5. Hajdúhadház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  6. Hajdúhadház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  7. Hajdúhadház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  8. Hajdúhadház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. Hajdúhadház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  10. Hajdúhadház Helységnévtár

Hadházy Jenő: Hajdúhadház egykor és ma (Kiadja: a hajdúhadházi Önkormányzati Hivatal egyetértésével az Élmény '94. Bt., Hajdúhadház/ készült a Start Vállalat Nyírségi Nyomda üzemében 2005-ben)

További információkSzerkesztés