Hajdúnánás

magyar város

Hajdúnánás város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúnánási járásban.

Hajdúnánás
Köztársaság tér
Köztársaság tér
Hajdúnánás címere
Hajdúnánás címere
Hajdúnánás zászlaja
Hajdúnánás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásHajdúnánási
KistérségHajdúböszörményi
Jogállás város
Polgármester Szólláth Tibor Zoltán (Fidesz)
Irányítószám 4080
Körzethívószám 52
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség16 828 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség65,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület259,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hajdúnánás (Magyarország)
Hajdúnánás
Hajdúnánás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 39″, k. h. 21° 25′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 39″, k. h. 21° 25′ 46″
Hajdúnánás (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúnánás
Hajdúnánás
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Hajdúnánás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúnánás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Hajdúságban, az Alföld északi peremén található, a Keleti-főcsatornától 2 km-re. Területe 259,62 km², ebből 10,32 km² a belterület. A város Debrecentől északnyugatra 40 km-re, Nyíregyházától délnyugatra 25 km-re fekszik. A 35. számú főúttól 15, a 4. számú főúttól 20 km-re fekszik. A város szomszédságában, tőle északnyugatra húzódik az M3-as autópálya. Vonattal megközelíthető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.

TörténeteSzerkesztés

Ezen a területen már a csiszoltkő-korszakban (i. e. 4500-2500), a rézkorban (i. e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i. e. 1900-900) is éltek különböző népcsoportok az itt talált leletek tanúsága szerint. A város határában megtalálhatóak a Csörsz árok maradványai, amely a kutatások szerint a szarmatákat védte a germán törzsek ellen. A 4. század második felétől gepidák, hunok és avarok váltották itt egymást.

Nánást először a Váradi Regestrum említi, ahol később Nánásmonostora néven bukkan fel, tehát templomos község volt. 1301-es adatok szerint a tatárjárás következtében teljesen elnéptelenedett. 1421-ben Brankovics György szerb despota birtoka lett, majd Hunyadi János kezébe került, az 1490-es országgyűlés Corvin Jánosnak adományozta. 1556-ban török megszállt terület lett, adózó portáinak száma ekkor 25 volt. Bocskai István 1605-ös kiváltságlevelében puszta területként van megnevezve. A hajdúvárosok egyikeként 1606-ban kapott városi jogot. (1605. december 12.). Bocskai mozgalma nyomán mintegy 1800-2000 hajdú települt le a nemesi szabadságjogok birtokába került mezővárosban. A lakosság a törökök elől többször menekülni kényszerült és sokat szenvedett a kuruc háborúk idején is.

1676-ban annyira lerombolták, hogy 10 évig pusztaság volt. A lakosok a királytól kértek segítséget az újjáépítéshez. Később Nánás Rákóczi oldalán vett részt a szabadságharcban. Megtorlásként a császáriak kétszer is feldúlták a várost, 1709-ben még pestis is pusztított. A 18. században az őslakosság és a bevándorló nemesek között okozott feszültséget a teherviselés és a határbirtoklás kérdése. A helyzet csak a 19. század derekára rendeződött, ekkor vett nagyobb lendületet a földművelés az addig jellemző állattenyésztés mellett.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a hajdúk két népfelkelő századát egyedül Nánás szolgáltatta. Az oroszok és az osztrákok által is megsarcolt város a Bach-korszak alatt az eladósodás ellen és az önkormányzatáért küzdött. A fejlődés csak 1876-ban vett nagyobb lendületet. A társadalmi, kulturális és politikai élet a század utolsó évtizedeire sokszínűvé és mozgalmassá vált (Hajdúnánási Kaszinó, Polgári Olvasókör, Nánási Lapok c. újság). A két világháború során nem szenvedett jelentősebb károkat a város, annál nagyobb volt az állatállomány és a mezőgazdasági felszerelés pusztulása. 1940-ben a lakosság száma 17996 fő volt, ebből 17978 magyar, 7 német, 5 szerb, 5 szlovák, és 1 horvát. A lakosság kb. 80%-a református, 9%-a római katolikus, 6%-a zsidó, 5%-a egyéb vallású volt.

Az 1956-os forradalom leverése után Debrecen után Hajdúnánáson ítélték el a legtöbb embert a megyéből a büntetőperekben. Az 1950-es évektől a korábbiaknál lényegesen erőteljesebb iparosodás kezdődött a városban, Országos jelentőségű üzemek telepedtek meg a térségben (pl. az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.). Kezdetét vette a közmű- és a közvilágítás kiépítése. 1962-ben nyitották meg a Városi Fürdőt. A rendszerváltás után a fejlődés látványosan visszaesett, ma a város fő vonzereje a termálfürdő, és a struccfarm. Hajdúnánás 1992 óta tagja a Hajdúvárosok Szövetségének.

CímereSzerkesztés

1786-ban készült el az a pecsétnyomó, amelynek címerképe aztán a város jelképévé vált.

A címer hármas rétegzésű. Az égszínkék, ovális pajzson egy hajdú áll, aki vörös ruhát és sárga csizmát visel. Jobb kezében kivont szablyával, baljában egy levágott török fejjel. Fölötte helyezkedik el a vitézi nyílt sisak a királyi koronával, a visszavonhatatlan nemesi kiváltság jelképével. Legfelül kivont szablyát tartó jobb kar és a szablyán levágott török fej látható. A címerképet balról vörös és arany, jobbról pedig kék és ezüst girlandok egészítik ki.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Boros Miklós (független)
  • 1994–1998: Dr. Éles András (Hajdúnánásért Egyesület)[2]
  • 1998–2002: Dr. Éles András
  • 2002–2006: Dr. Éles András
  • 2006–2010: Dr. Éles András
  • 2010–2014: Szólláth Tibor Zoltán (Fidesz)[3]
  • 2014–2019: Szólláth Tibor Zoltán
  • 2019-től: Szólláth Tibor Zoltán

GazdaságSzerkesztés

  • Háziipara jelentős (szalmafonás).
  • Itt működik Magyarország első struccvágóhídja.

NevezetességeiSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

A város kulturális lehetőségeit a Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtár biztosítja. A művelődési központ helyt ad nyelvi, művészeti és közhasznú tanfolyamoknak, ezen felül sportolási lehetőségeket is nyújt. A központban táncklub és musicalklub is működik. Az érdeklődők színházi előadásokon, koncerteken, előadóesteken vehetnek részt. Év közben több alkalommal is felpezsdítik a várost a hagyományosan megrendezésre kerülő bálok (farsangi, húsvéti, Erzsébet- és Katalin-napi, szilveszter és alapítványi bálok).

A könyvtár állománya 68 000 darabos, értékes helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, alkotóesteket, fórumokat, vers-és prózamondó versenyeket.

Hajdúnánás évszázados hagyományát felelevenítve kétévente tartják az Aranyszalma Nemzetközi Szalmafonó Pályázatot, és kiállításokkal emlékeznek meg erről az ősi iparágról. A Nyári Zenés Esték elnevezésű többnapos rendezvényt évente szervezik.

LakosságszámaSzerkesztés

  • 1900-ban 15 884,
  • 1910-ben 16 781,
  • 1920-ban 17 085,
  • 1930-ban 17 963,
  • 1949-ben 18 222,
  • 1990-ben 18 722,
  • 2001-ben 18 058 fő lakta Hajdúnánást.
 

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

Híres emberekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

KépekSzerkesztés

Légi felvétel galéria 2019Szerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  3. Hajdúnánás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)[halott link]
  4. Hajdúnánás Református templom, magyarharangok.hu
  5. Magyar Életrajzi Lexikon
  6. Bartha Ákos: Interjú Dr. Ötvös Lászlóval (.pdf) pp. 52-53. Károli Gáspár Református Egyetem, 2013. (Hozzáférés: 2019. december 4.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúnánás témájú médiaállományokat.