Hajdúszovát
Hajdúszovát község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.
Hajdúszovát | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Hajdúszoboszlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Váradi Jenő (független)[1] | ||
Irányítószám | 4212 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2979 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,28 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 28′ 43″47.392725°N 21.478558°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 34″, k. h. 21° 28′ 43″47.392725°N 21.478558°E | |||
Hajdúszovát weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajdúszovát témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Hajdúság, a Sárrét és a történelmi Bihar vármegye találkozásánál fekszik, Debrecentől 20 kilométerre délnyugatra, Hajdúszoboszlótól 9 kilométerre délkeletre.
A szomszédos települések: kelet felől Derecske, dél felől Földes, délnyugat felől Tetétlen, nyugat felől Kaba, északnyugat felől pedig Hajdúszoboszló. [Észak felől ez utóbbi városhoz tartozó külterületek határolják.]
Megközelítése
szerkesztésCsak közúton érhető el, Hajdúszoboszló felől a 4804-es, Debrecen, illetve Földes felől a 4805-ös, Derecske felől pedig a 4816-os úton. Határszélét délnyugaton érinti még egy rövid szakaszon a 4802-es út is.
Története
szerkesztésSzovátról az első biztos adat az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékből ismert, amikor egyházas faluként szerepelt. A 13.század végén olyan erős volt a népség és annyira előrehaladt a gazdasági élet fejlődése, hogy szükségessé vált a templom építése, ezáltal rögződött a falu élete.
A település a középkorban századokon át Szabolcs vármegyéhez tartozott.
1898-ban vette fel a Hajdúszovát nevet.
A település határában több feltáratlan kunhalom található.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztésIdőszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Mózsik László | független[3] |
1994–1998 | Hadházi László | független[4] |
1998–2002 | független[5] | |
2002–2006 | független[6] | |
2006–2010 | független[7] | |
2010–2014 | Vass Sándor | független[8] |
2014–2019 | Váradi Jenő | független[9] |
2019–2024 | független[10] | |
2024– | független[1] |
Népesedés
szerkesztésÉv | Népesség (fő) |
---|---|
1900 | 3 476 |
1910 | 3 646 |
1920 | 3 763 |
1930 | 4 127 |
1949 | 4 084 |
1990 | 3 066 |
2001 | 3 151 |
Lakosok száma | 3146 | 3119 | 3045 | 3022 | 2945 | 2967 | 2979 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 7,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,3%, református 24,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 58,8% (11,4% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt református, 1,9% római katolikus, 0,9% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 50,3% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- XVII. században épített 10 lőréses bástyafal
- 1785-87 között épült klasszicista református templom 39 méter magas neobarokk toronnyal
- 1794-ben épített parókia; amelyben falumúzeum is található
- Csőszház (1848 előtt)
- Templomkertje Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek részét képezi.
Itt született
szerkesztés- 1912. augusztus 24-én dr. Némedi Lajos irodalomtörténész, professor emeritus, az irodalomtudomány doktora (1980), az Egri Pedagógiai Főiskola igazgatója, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektorhelyettese és a Német Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője. [1][halott link]
Testvérvárosok
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Hajdúszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Hajdúszovát Helységnévtár
- ↑ Hajdúszovát Helységnévtár
További információk
szerkesztés- Hajdúszovát honlapja Archiválva 2022. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hajdúszovát Közigazgatási Portálja Archiválva 2016. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben