Halápfalva
Halápfalva[2] (horvátul: Apševci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Csótnémetihez tartozik.
| Halápfalva (Apševci) | |
 | |
| A központ a Szent Illés templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Csótnémeti |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32246 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 203 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 78 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′, k. h. 19° 04′Koordináták: é. sz. 45° 04′, k. h. 19° 04′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Halápfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Vukovártól légvonalban 31, közúton 35 km-re délre, községközpontjától 8 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Báza (Bosut) bal partján, a szerb határ közelében fekszik.
Története szerkesztés
A település már a középkorban is létezett. 1323-ban „Villa Halaphfolua” alakban említik Károly Róbert király oklevelében, melyben megengedi, hogy Dombói Miklós valkómegyei birtokrészét File fia Miklósnak hagyományozza.[3][4] A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1688-ig volt török uralom alatt. A hosszú török uralom emléke, hogy a faluban és környékén még ma is sok török eredetű szót (kapija, avlija, pendžer, sokak, komšija, čiviluk stb.) használnak.
A mai település a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett katolikus sokácok betelepülésével. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. 1738-ban lakói az innen két óra járásra keletre fekvő kisfaludi plébániához tartoztak. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Absevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Abssevcze” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Abshevcze” néven 50 házzal, 236 katolikus és 22 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
A településnek 1857-ben 233, 1910-ben 404 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 8%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 92%-a horvát, 5%-a szlovák nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság elmenekült, csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 305 lakosa volt.
Népessége szerkesztés
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 233 | 266 | 331 | 318 | 345 | 404 | 415 | 452 | 493 | 513 | 513 | 524 | 466 | 444 | 368 | 305 |
Gazdaság szerkesztés
A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1805-ben épült. A felsőlipóci plébániához tartozik. 1991. november 6-án a szerbek ágyúkból és tankokból kilőtt gránátokkal tornyát lerombolták, mely a tetőzetre dőlt. A teljes berendezés megsemmisült. A háború után újjáépítették.
- A falu közepén az iskola és a templom között egy régi határőr őrház volt, amely a múlt század közepén körülbelül 1 méterrel volt a talajszint felett, valószínűleg a Száva folyó nagy áradásai miatt. A 6 x 5 méter méretű épület egy szobából állt, kis ablakokkal. Falai vesszőfonatból készültek, pelyvával kevert sárral tapasztva, mésszel fehérre meszelve. Nagyon romlott állapota miatt a háború után lebontották.
Kultúra szerkesztés
KUD „Apševački veseljaci” kulturális és művészeti egyesület
Oktatás szerkesztés
A településen a felsőlipóci általános iskola területi iskolája működik.
Sport szerkesztés
Az NK Bosut Apševci labdarúgóklubot 1933-ban alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Magyarpatriotak.hu: Magyar helységnevek a Szerémségben - Adalékok a letűnt szerémségi magyar néptalajhoz Szerk. Hetzmann Róbert Bp. 2019.. [2020. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
- ↑ Diplomatikai levéltár 33572.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...2. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 183. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk szerkesztés
A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
