Főmenü megnyitása

Dabasi Halász Géza, olykor Gejza (Alsódabas, Pest megye, 1816. november 16.Budapest, 1888. augusztus 22.) orvosdoktor, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Halász Géza
Halász Géza orvos.jpg
Született 1816. november 16.
Alsódabas
Elhunyt 1888. augusztus 22. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
politikus,
országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Halász Géza témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Tanulmányait a kunszentmiklósi református gimnáziumban kezdte; a bölcseletet a kecskeméti református főiskolában, majd az orvosi szakot a pesti és a bécsi egyetemen végezte. Orvosi gyakorlatra Pesten telepedett meg. Szaktudományában kiváló figyelmet és szorgalmat fordított a ragályos betegségekre, azok közt különösen a kolerára, s első érdemeit a fővárosban az 1830-as évek második és az 1840-es évek első felében többször uralkodott kolera alkalmával szerezte. Pest városnak sok ideig kerületi főorvosa volt. Ez állásában érdemeit kitűnő mértékben szaporította az 1872–1873-ban uralkodott kolerajárvány elfojtása körül kifejtett buzgóságával. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1876-ban Fiuméban tartott XIV. nagygyűlésének alelnöke volt. Midőn Pest, Buda és Óbuda 1873-ban egy várossá egyesült, lemondott állásáról, és orvosi praxisával is felhagyva nyugalomba vonult. Mint bizottsági tag azonban ezután is, egészen haláláig élénk részt vett a főváros közügyeiben. Majd az 1881–1884-es országgyűlésre Pest megye ráckevei kerülete küldötte képviselőjének. Itt a függetlenségi párton foglalt helyet, melynek vezéralakjai közé emelkedett. Előző tényező volt ehhez Kossuth Lajos édesatyja, Kossuth László fölött mondott emlékbeszéde, melyet annak síremléke leleplezése ünnepélyén Alsódabason 1880. június 13-án mondott el (megjelent a hírlapokban és külön is). A Magyar Tudományos Akadémia 1863. január 13-án választotta levelező tagjának. Több törvényhatóság tiszteletbeli főorvosa, az első magyar általános biztosító társaság központi orvostanácsosa, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún vármegye közegészségi bizottságának elnöke, a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének alapító s több tudományos egyesület rendes tagja volt. Meghalt 1888. augusztus 22-én Budapesten. A Magyar Tudományos Akadémiára ötszáz forintot hagyott.

Cikkei az Orvosi Tárban (1839. Helyettes elválasztás, 1842. A magyar orvosok és természetvizsgálók 3. nagygyűlése Besztercén, 1843. Vázlatos előadás a pesti egyetemen orvosok kiképezésére rendeltetett kórodáról 1841-42. iskolai évben, A magyar orvosok és természetvizsgálók 4. nagygyűlése Temesvárott, 1844. Ugyanazok 5. nagygyűlése Kolozsvárt és akkor tartott előadása. 1846. Az orvosok Pécsett tartott 6. nagygyűlése orvosszaki működéseiről, 1848. Orvoskari jegyzőkönyv, A magyar orvos-sebész tanári kar 1848-ban tartott ülésének jegyzőkönyve), a Magyar orv. és term.-vizsgálók Munkálataiban (VI. 1845. Az eddigi magyar természetvizsgálói gyűlések történetei és hasznai, XIV. 1869. Alelnöki beszéde a magyar orvosok és természetvizsgálók Fiuméban tartott XIV. nagygyűlésén, Emlékbeszéd dr. Balassa János felett. XVI. 1872. A pesti himlőjárványról 1873-ban, XIX. 1878. Dr. Pólya József életrajza), a Gyógyászatban (1865. Az életbiztosítás, 1869. A magyar orvosok és természetvizsgálók eddigi működésének főmozzanatai, 1872. Ismételt figyelmeztetés a védhimlő-ojtásra és egyéb a himlő ellen alkalmazott és továbbra is alkalmazandó eljárásra, 1873. Tiszti főorvosi javaslat a himlő terjedése ellen, A cholera-járvány Pesten 1872-ben és könyvismertetések), az Államorvosban (1871. Tiszti főorvosi hivatalos jelentések a Pesten észlelt sebészeti s közegészségi viszonyokról, 1872. A soroksári Duna-ág elzárása, Sz. k. Pestváros óvóintézkedései a cholerajárvány ellen, Tiszti főorvosi hiv. jelentés a Pesten észlelt sebészeti s közegészségi viszonyokról, 1873-ban ugyanaz), a M. Akad. Értesítő Math. és Természettudományi Közlönyben (V. 1865. Az életbiztosítás tudományos, különösen orvosi szempontból), a Pesti Naplóban (1865. 199-204. sz. A magyar orvosok és természetvizsgálók XI. nagygyűlése Pozsonyban). Országgyűlési beszédei közül: Az 1881. november 18. a Torna- és Abaujmegyék egyesítéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozó beszéde Tornamegyének további fennállása mellett (Napló I. 1881.), A magyar királyi csendőrség felállítására vonatkozó 1882. március 9-én tartott beszéde (1882. IV. k.)

MunkáiSzerkesztés

  • Orvostudori értekezés a kopogtatás és hallgatódzásról. Pest, 1841. (Latin címmel is.)
  • Az első magyar általános biztosító társaság életbiztosító osztályánál az orvosi eljárásra vonatkozó utasítás, ügymenet, bizonyítványok, a hely népességi s egészségi viszonyainak statistikai összeállítása. Pest, 1860.
  • Emlékirat a pesti kir. m. természettudomány-egyetem orvoskara ügyében. Buda, év n. (Többekkel együtt.)
  • A kholerajárvány Pesten az 1872. évben. Pest, 1873.
  • A Budapesten uralgott járványos betegségek történelme, különös tekintettel a cholerára, egy térképpel és két rajzolati táblával. Bpest, 1879. (Különnyomat a Budapest és környéke természetrajzi orvosi és közművelődési leírása II. részéből.)
  • Halász Géza a ráczkevei kerület képviselőjének az országgyűlésen 1882. máj. 20. tartott beszéde a bosnyák politikáról. Bpest, 1882.

Szerkesztette a magyar orvosok és természetvizsgálók Kassa–Eperjesen 1846-ban tartott VII. és a Sopronban 1847-ben tartott VIII. nagygyűlésének történeti vázlatát és munkálatait. (Pest, 1847. és 1863.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub