Főmenü megnyitása

Dr. Halasi Andor Ernő (Nyíregyháza, 1883. március 25.Budapest, 1969. március 19.) kritikus, műfordító, jogász, Halasi Mária (1931-1978) édesapja.

Halasi Andor Ernő
A kritikus (Halasi Andor portré) (Tihanyi Lajos műve)
A kritikus (Halasi Andor portré) (Tihanyi Lajos műve)
Született Halasi Andor Ernő
1883. március 25.
Nyíregyháza
Elhunyt 1969. március 19. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Gárdos Margit (1928-1969)[1]
Foglalkozása kritikus, műfordító, jogász

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Halasi Adolf és Edelstein Ferdina voltak.[1] 1906-ban doktorált jogtudományból a budapesti tudományegyetemen. Fiatalkorában is elismerték már, mint színikritikust. 1910-ben Kárpáti Auréllal közösen indította útjára és szerkesztette Kritika című folyóiratot, később pedig az Irodalmi Életet. Bírálatai és irodalomtörténeti írásai realista igényűek voltak, ezeket a Jövendő, A Hét, és a Budapesti Napló c. lapok közölték. Dolgozott a Népszavánál, és a Tettnél. Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Kassák Lajos is elismerően nyilatkoztak Halasi munkásságáról. A Nyugat című laptól távol maradt. A Tanácsköztársaság idején kivette részét az irodalomszervezésből. A Vígszínház műsorra tűzte Az utolsó álom című verses egyfelvonásos darabját. Később már nem kapott helyet a fővárosi irodalmi életben, így vidéki lapoknál dolgozott. 1930-tól Budapesten volt járásbíró. Dolgozott műfordítóként is, elősorban angol szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, Oscar Wilde, Charles Dickens). 1945 és 1947 között ítélőtáblai bíró volt, majd 1950-ben történt nyugdíjazásáig legfelsőbb bírósági tanácselnökként tevékenykedett. Ezt követően újból visszatért az irodalomkritikusi pályára. 1959-ben szerkesztője volt és értékelő tanulmányt is írt bevezető gyanánt a Tanácsköztársaság 40 éves évfordulójára készült visszaemlékezések antológiájához, mely Pirkadása a magyar égnek cím alatt jelent meg (Bp., 1959).

MűveiSzerkesztés

  • Japánország (tanulmányok, Bp., 1905);
  • Élő irodalom (Írói arcképek, vázlatok, kritikák, 1905-19; Bp., 1920);
  • Irodalom és kritika (válogatott kritikai írások, 1910–19; Hegedűs Géza előszavával, Bp., 1955);
  • A jövő felé (Válogatott kritikai írások, 1905-1963; Bp., 1964)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.