Halasi Andor
Halasi Andor Ernő (Nyíregyháza, 1883. március 25. – Budapest, Ferencváros, 1969. március 18.)[6] kritikus, műfordító, jogász, Halasi Mária (1931–1978) édesapja.
| Halasi Andor | |
 | |
| A kritikus (Halasi Andor portré) (Tihanyi Lajos műve) | |
| Született | 1883. március 25.[1] Nyíregyháza |
| Elhunyt | 1969. március 18. (85 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kalmár Róza (h. 1917–1924) Gárdos Margit (h. 1928-1969)[3] |
| Gyermekei | Halasi Mária |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1906) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (34/2-1-170)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésHalasi (Fisch) Adolf kereskedő és Edelstein Ferdina fia.[3][7][8] 1906-ban a Budapesti Tudományegyetemen doktorált jogtudományból. Fiatalkorában is elismerték már, mint színikritikust. 1910-ben Kárpáti Auréllal közösen indította útjára és szerkesztette Kritika című folyóiratot, később pedig az Irodalmi Életet. Bírálatai és irodalomtörténeti írásai realista igényűek voltak, ezeket a Jövendő, A Hét, és a Budapesti Napló című lapok közölték. Dolgozott a Népszavánál, és a Tettnél. Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Kassák Lajos is elismerően nyilatkoztak Halasi munkásságáról. A Nyugat című laptól távol maradt. A Tanácsköztársaság idején kivette részét az irodalomszervezésből. A Vígszínház műsorra tűzte Az utolsó álom című verses egyfelvonásos darabját. Később már nem kapott helyet a fővárosi irodalmi életben, így vidéki lapoknál dolgozott. 1930-tól Budapesten volt járásbíró. Dolgozott műfordítóként is, elsősorban angol szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, Oscar Wilde, Charles Dickens). 1945 és 1947 között ítélőtáblai bíró volt, majd 1950-ben történt nyugdíjazásáig legfelsőbb bírósági tanácselnökként tevékenykedett. Ezt követően újból visszatért az irodalomkritikusi pályára. 1959-ben szerkesztője volt és értékelő tanulmányt is írt bevezető gyanánt a Tanácsköztársaság 40 éves évfordulójára készült visszaemlékezések antológiájához, amely Pirkadása a magyar égnek cím alatt jelent meg (Budapest, 1959). Halálát tüdőverőér-elzáródás okozta.
Családja
szerkesztésKétszer kötött házasságot. Első felesége Kalmár Róza Julianna volt, akit 1917. szeptember 2-án vett nőül Budapesten.[9] 1924-ben elváltak. 1928. augusztus 5-én ismét megnősült. Második felesége Gárdos Margit volt, Gárdos Zsigmond és Rozenthál Irma lánya.[10]
Művei
szerkesztés- Japánország (tanulmányok, Budapest, 1905)
- Élő irodalom (Írói arcképek, vázlatok, kritikák, 1905–19; Budapest, 1920)
- Irodalom és kritika (válogatott kritikai írások, 1910–19; Hegedűs Géza előszavával, Budapest, 1955)
- A jövő felé (Válogatott kritikai írások, 1905–1963; Budapest, 1964)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ a b Halálesete a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 669/1969. folyószáma alatt.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 669/1969. folyószáma alatt.
- ↑ Testvére, Halasi (Fisch) Géza születési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség születési akv. 83/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség házassági akv. 42/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
- ↑ Halasi Andor és Kalmár Róza házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 832/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
- ↑ Halasi Andor és Gárdos Margit házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1295/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Budapest, 1999, Könyvkuckó Kiadó. ISBN 9-638157-91-7
További információk
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 339. o. Online elérés
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5