Főmenü megnyitása

Halis István (Nagykanizsa, 1855. augusztus 21. – Nagykanizsa, 1927. február 23.): Nagykanizsai helytörténész, várospolitikus, író. A Múzeum és Könyvtár alapításának fáradhatatlan szervezője, melynek megszületésétől – 1919-től 1925-ig – első vezetője, hűséges kutatója és támogatója.

Halis István
Született 1855. augusztus 21.
Nagykanizsa
Elhunyt 1927. február 23. (71 évesen)
Nagykanizsa
Foglalkozása helytörténész, várospolitikus, író, könyvtáros

ÉletrajzaSzerkesztés

Halis István 1855. augusztus 21-én született Nagykanizsán. Apja Halis Ferenc (földműves), anyja Andri Julianna (háztartásbeli). A szülők kilencedik gyermeke.

Iskolai tanulmányait a nagykanizsai római katolikus Elemi Főtanodában kezdte, majd a nagykanizsai piarista gimnázium első osztályában folytatta az 1867/1868. tanévben. A hatodik osztály után, 1873-ban a pécsi egyházmegye kispapja lett, és mint ilyen a hetedik gimnáziumi osztályt a pécsi ciszterci gimnáziumban végezte.[1] Egy év után azonban a reverendát letéve visszatért Kanizsára, és a VIII. osztály elvégzése után, 1875-ben ott érettségizett.[2] 1876-ban iratkozott be Budapesten a Magyar Királyi Tudomány-Egyetem Jogi Karára, a nyári szakra. Jogi diplomáját 1880-ban szerezte meg.

Tanulmányai befejezése után mindvégig Nagykanizsa szolgálatában állt. Különböző városi tisztségeket töltött be. 1896-tól árvaszéki ülnök, majd hosszú ideig városi tanácsos, polgármester-helyettes. 1913-tól a város könyvtárosa és a létrehozandó múzeum vezetője. A város történetének lelkes kutatójaként régi okiratok gyűjtésével és régészettel is foglalkozott.

Írói tevékenysége rendkívül sokrétű: népszerűek történeti munkái, elbeszélései, színművei, romantikus regényei. Leginkább maradandóak a város történetével foglalkozó tanulmányai, könyvei, újságcikkei.

ÍrásaiSzerkesztés

  • Csokonai Vitéz Mihály kalandja. Történeti vígjáték 3 felvonásban, Csokonai százötvenéves születési évének évfordulójára. Nagykanizsa, Zalai Károly Könyv-nyomdája, 1923. 98 p. (Az Ellenség kezében c. mű átdolgozott változata)
  • Dalmatiában. Adatok az ötvenes évek történetéhez. Nagykanizsa, Fischel Fülöp, 1897. 30 p.
  • Ellenség kezében. Történeti vígjáték négy szakaszban. Nagykanizsa, Gutenberg Nyomda, 1913. 138 p.
  • A ferenczesrend kanizsai zárdája. Tanulmány Kanizsa történetéből. Nagykanizsa, Wajdits, 1899. 76 p.
  • Hajnal van! Elbeszélések. 2. kiad. Nagykanizsa, Fischel Fülöp Könyvnyomdája, 1902. 200 p.
  • Karbunkulus. Regény két kötetben. Nagykanizsa, 1913. I. 200 p., II. 213 p.
  • Kis ember nagy bottal. Háborus idill. Nagykanizsa, Zala és Gyarmati, 1913. 34 p.
  • Krónika a Babócsay családról. Nagykanizsa város XIX. századbeli története. Nagykanizsa, Nagykanizsa Nyomda és Lapkiadó Vállalat, 1923. 84 p.
  • Az ősmagyarok nyomai. Történetünk néhány rejtélyének magyarázata. Nagykanizsa, Fischel Fülöp nyomása, 1902. 67 p.
  • Szines mozaik Nagy-Kanizsa történetéből. Nagykanizsa, Wajdits, 1893. 140 p.
  • Zalai krónika I-V. füzet. Szerk.: Halis István. Nagykanizsa, Zala Nyomda Rt., 1915-1917. 416 p.
  • Zalavármegyei évkönyv a Millenniumra. Szerk.: Halis István, Hoffmann Mór. Nagykanizsa, Fischel Fülöp, 1896. 331 p. (Benne Halis István szerzőként is közreműködik)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Schematismus Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis, 1874, 120.
  2. A kegyes tanítórendiek vezetése alatt álló nagy-kanizsai kath. főgymnasium értesítője, 1874/1875, 37.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés