Főmenü megnyitása

Haller Gábor (főgenerális)

főgenerális

Haller Gábor (?, 1614. szeptember 22.Dunaföldvár, 1663. november 10.) erdélyi főnemes, politikus, katona.

CsaládjaSzerkesztés

Apja Haller István, aki Bécsben végezte az egyetemi tanulmányait és ezen időszak alatt tért át a katolikus hitre. Az erdélyi katolicizmus egyik legszilárdabb támogatója volt. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek bizalmas embere. Nevezetes cselekedete volt a fehéregyházi rendház újjáépítése és később ferences barátok települtek oda.[mj 1]

ÉletrajzaSzerkesztés

1629-től Brandenburgi Katalin fejedelmi udvarában nemes inasként szolgált. 1630-ban a református hitre tért át, ezzel később a politikai bosszú eszközévé vált. Ez egész életére döntő és tragikus hatást gyakorolt. Mindjárt az első nagy pofon saját családjából jött, azzal hogy apja kitagadta.

Kitagadottsága is talán hozzájárult ahhoz, hogy több mint öt évet - 1630 és 1635 között - töltött németországi és hollandiai tanulmányokkal.[mj 2] Miután a magyarországi és erdélyi református diákok korábbi egyetemét, a heidelbergit a harmincéves háború pusztításai hosszú ideig tönkretette, így először Odera-Frankfurtban,[mj 3] majd a franekeri egyetemen,[mj 4] és végül a leideni egyetemen[mj 5] tanult. Gábor peregrinációja azért is különösen érdekes, mert fennmaradt naplója,[mj 6] és ez igen jól megvilágítja kinti tartózkodásának környezetét és annak társadalmi hátterét és mélyebb tartalmát. Külföldi tanulmányútja alkalmával találkozott az európai protestánsok számos neves személyiségével, így Ludwig Camerarius svéd követtel és a litván Janusz Radziwiłł herceggel.

Hazatérte után, mint örökségből kitagadott, birtokok híján nem tehetett mást, mint a I. Rákóczi György szolgálatába állt 1635-től 1638 elejéig. Ebben az időszakban több vár felújításában vett részt (Fogaras, Gyalu, Székelyhíd, Görgény). Az eltöltött időkről, az ottani állapotokról nagyszerű korképet adnak a naplóbejegyzései.[mj 7][1]

A fejedelmi udvarból való távozása után megkapta családi részesedését, igaz igen szűkmarkúan. Így míg apja kastélyokat épített,[mj 8] ő megmaradt középbirtokosnak. Birtokainak központja a marosszéki Gyulakután volt. Valószínűsíthető hogy tervezett házassága Balási Erzsébettel,[mj 9] azért hiúsult meg 1641-ben, mert anyagi helyzete rendezetlen volt. Haller Gábor végül egész életében nőtlen maradt.

1640-től részt vett az erdélyi országgyűléseken, mint regalista.[2] Anyagi okok miatt ismét a fejedelmi udvarban vállalt szolgálatot, mint udvari familiáris.

Katonai pályája 1645-ben indult, mint szamosújvári várkapitány. Később a Zaránd vármegyei Borosjenőn teljesített szolgálatot,[mj 10] majd 1659-ben váradi kapitány lett.

1657 után vezető szerepet játszott az Erdélyi Fejedelemség belső politikájában. Bethlen Jánossal együtt irányították az erdélyi rendiségi párt mozgalmát. Különösen Haller számára végzetes volt, hogy nem hitt egy törökellenes szövetség létrehozásában. I. Apafi Mihály, aki török segítséggel lett fejedelemmé, kezdettől fogva potenciális ellenfelének tekintette Haller Gábort. Amikor 1662-ben követségbe küldte a temesvári pasához, Apafi célja az volt, hogy teljesen háttérbe szorítsa. A pasa fogságba ejtette, és Érsekújvár ostroma után 1663-ban kivégeztette. A történetírók szerint vesztének fő oka a háttérben Apafi aknamunkája volt, aki a hatalmát féltette, de ugyanúgy szerepet játszhatott a pasa intrikája is.

1630 és 1645 közötti időszakban írt naplója hiteles korképet ad a történészek számára.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A ferencesek Karánsebesről jöttek a rendházba 1643-ban, később azonban I. Rákóczi György rendeletére távozniuk kellett.
  2. Későbbi hadiépítészeti tevékenysége szempontjából fontos rész, hogy itt Hollandiában ismerte meg Adam Freitag porosz hadiépítész munkáját
  3. Az egyetemet 1506-ban alapították.
  4. A Hollandiában lévő egyetemet 1585-ben alapították, és 1811-ben I. Napóleon bezáratta.
  5. Az egyetemet 1575-ben alapították, amely egyike volt Európa egyik leghíresebb egyetemének, ahol nagyon sok magyar diák tanult.
  6. Fennmaradt „loci communes” gyűjteménye is.
  7. A fejedelem 1635. évi székelyföldi útjáról, az általa székenként elvégzett hadi szemléről és az összeírásokról részben Haller Gábor naplója, részben I. Rákóczi György utazása alatt kibocsátott oklevelei tájékoztatnak. Haller Gábor ugyanis az egész székelyföldi úton elkísérte a fejedelmet és tartózkodási helyét naponta jegyezte fel naplójába.
  8. 1610-től Kerelőszentpál-on és 1625-től Fehéregyházán
  9. A szomszédos szentdemeteri uradalom örökösével
  10. Itt komoly eredményt ért el hadiépítészeti tevékenységével, a vár átépítésével

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Demény Lajos: Székely oklevéltár: Székely Népesség - Összeírások 1635. Erdélyi Múzeum Egyesület: (kiadó nélkül). 1859.  
  2. http://lexikon.katolikus.hu/R/regalista.html

ForrásokSzerkesztés