Ham (csimpánz)
Ham (1957 júliusa – 1983. január 19.), más néven Ham, az űrcsimpánz volt az első emberszabású élőlény, amely eljutott a világűrbe, és onnan épségben vissza is tért. 1961. január 31-én Ham a Mercury–Redstone–2 küldetés keretében hajtott végre űrugrást.[1] Becenevének jelentése sonka, emellett annak a laboratóriumnak a rövidítése, amely felkészítette őt történelmi küldetésére: a Holloman Aerospace Medical Centeré, amely az új-mexikói Holloman Légitámaszponton található, Alamogordótól délnyugatra.[2] A csimpánz az űrutazást követően még hosszú éveket élt állatkertben.
| Ham | |
.jpg) | |
| Ham 1961 januárjában, az űrrepülése előtt | |
| Faj | majom az űrben |
| Neme | hím |
| Született | 1957. július Kamerun |
| Elpusztult | 1983. január 19. (26 évesen) North Carolina Zoo |
| Élőhelye(i) | National Zoological Park |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ham témájú médiaállományokat. | |
Korai évei szerkesztés
Ham 1957 júliusában született az akkori Francia Kamerunban, ahol egy csapdával fogták be, és a floridai Miamiba, a Rare Bird Farmra küldték.[3] Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje innen vásárolta meg, és 1959 júliusában a Holloman Légitámaszpontra szállították kísérleti célokból.
Kiképzése és űrutazása szerkesztés
Kiképzése szerkesztés
1959 júliusától kezdve a kétéves csimpánzt Joseph V. Brady idegtudós irányításával képezték ki a Holloman Légitámaszpont repülőorvosi laboratóriumában, hogy egyszerű, időzített feladatokat hajtson végre elektromos fényekre és hangokra reagálva. Repülés előtti kiképzése során Ham megtanulta, hogy öt másodpercen belül húzzon meg egy kart, miután felvillant egy kék fény, ennek elmulasztása esetén kisebb áramütést érzett a talpán, míg a helyes reakciónál banánpellettel jutalmazták.[4] A kiképzésen résztvevő 6 csimpánz közül Ham bizonyult a legsikeresebbnek, mivel jól oldotta meg a feladatokat, és nyugodtan viselte el a bezártságot és a gyorsulásból származó terhelést.
Űrugrása szerkesztés
Ham űrutazását közvetlenül Alan Shepard történelmi küldetése előtti főpróbának szánták. 1961. január 31-én a Mercury–Redstone–2 keretében indították útnak egy szuborbitális repülésre a floridai Cape Canaveralról.[5] A csimpánz létfontosságú életfunkcióit és a végrehajtott feladatait szenzorokkal rögzítették, és számítógépekkel elemezték a Földön. A hajtófokozat leállását a mentőrakéta hibának érzékelte, így annak begyújtása a tervezettnél tovább gyorsította az űrkapszulát, és a pályát is módosította. A 16 perc 39 másodperc időtartamú űrutazás alatt a csimpánz 6 percet töltött el súlytalanságban, 250 km-es magasságba jutott és 662 km távolságot tett meg.[6][7] A pályaeltérésből adódóan a visszatérésnél Hamra extrém mértékű, 14,7 G-s terhelés nehezedett, ráadásul az előre kiszámított helyszíntől 60 kilométerre landolt az Atlanti-óceánban.[8] A kapszulában egy hibás szelep miatt részleges nyomásvesztés lépett fel a repülés során, de Ham űrruhája megakadályozta, hogy bármilyen sérülést szenvedjen. A vízzel félig megtelt kapszulát végül sikerrel kimentették, és a majmot a USS Donner romboló vette a fedélzetére. A majom a rendkívüli körülményeket egy kisebb orrsérüléssel megúszta. Ham kartologató teljesítménye az űrben csak a másodperc töredékével volt lassabb, mint a Földön, bizonyítva, hogy feladatok végezhetők az űrben.[9] A küldetés súlyos hibái és kudarca miatt a NASA elhalasztotta a tervezett emberes űrrepülést, és ez éppen elég volt, hogy a szovjet Vosztok–1 és Jurij Gagarin leelőzze őket a történelmi küldetésben.
Későbbi évei szerkesztés
1963. április 5-én Hamet a washingtoni Nemzeti Állatkertbe helyezték át, ahol 17 évig élt, mielőtt 1980. szeptember 25-én csatlakozott volna az észak-karolinai állatkert fogságban élő csimpánzok kis csoportjához. 1983. január 19-én bekövetkezett halála után a majom holttestét boncolás céljából a Fegyveres Erők Patológiai Intézetéhez szállították. A boncolást és a vizsgálatokat követően az volt a terv, hogy kitömik és kiállítják a Smithsonian Intézetben, ahogyan azt a szovjetek is tették az űrkutyákkal, Sztrelkával és Belkával, ezt a tervet azonban a negatív reakciók után elvetették. Ham maradványait végül az új-mexikói Alamogordóban, a Nemzetközi Űrhírességek Csarnokának bejáratánál temették el egy emlékünnepség keretében.[10] Csontváza az amerikai Országos Egészségügyi és Orvostudományi Múzeum gyűjteményében található.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Lewiston Morning Tribune - Google Hírek Archívumkereső. news.google.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
- ↑ Animals in Space. history.nasa.gov. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
- ↑ Animals in Space. history.nasa.gov. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ This New Ocean: A History of Project Mercury. history.nasa.gov. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
- ↑ Lewiston Morning Tribune - Google Hírek Archívumkereső. news.google.com. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ NASA Project Mercury Mission MR-2. science.ksc.nasa.gov. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Bori, Kiss: Állati űrhajósok (magyar nyelven). index.hu, 2000. augusztus 17. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Majdnem a tengerbe fulladt, de végül túlélte az űrugrást az első űrcsimpánz (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2021. január 31. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Űrvilág.hu - Majom az űrben: 45 éve repült Ham, a csimpánz. www.urvilag.hu. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ Ham (1956-1983) - Find A Grave Memorial (angol nyelven). www.findagrave.com. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ham (chimpanzee) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
