Hammerschlag János

magyar orgonaművész, zenetörténész

Hammerschlag János (Prága, 1885. december 10.Budapest, 1954. május 21.) orgona és csemballóművész, zenetörténész, zeneszerző, akadémiai tanár.

Hammerschlag János
Vajda M. Pál felvétele (1936)
Vajda M. Pál felvétele (1936)
Született 1885. december 10.[1]
Prága
Elhunyt 1954. május 21. (68 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • orgonaművész
  • zenetörténész
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

Hammerschlag János Prágában született. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, itt szerzett orgonaművészi oklevelet. A Zeneakadémián Koessler János és Antalffy-Zsiross Dezső tanítványa volt. 1912-től írt zenekritikákat, több éven át volt a Pester Lloyd, majd a Nyugat zenekritikusa. 1919. szeptemberétől haláláig - rövidebb megszakításokkal - a Nemzeti Zenede tanára volt, 1947–1949 között pedig az intézet igazgatója. 1920-ban kamarazene-együttest szervezett, amelyből 1923-ban a Motett- és Madrigáltársulat alakult. Az utóbbinak zenei tanácsadója és karmestere volt.

A régebbi zene kiváló ismerője volt. Főként stílus- és előadástörténeti kérdésekkel foglalkozott.

1954. május 21-én Budapesten érte a halál.

EmlékezeteSzerkesztés

Sírja a budapesti Farkasréti izraelita temetőben található. (Parcella: D/1, Szakasz: N/A, Sor:2, Sír:9.)[2]

Főbb műveiSzerkesztés

  • Zongora- és orgonaművek, Zsoltárkantáta (Dávid és Salamon, 1945)

ÍrásaiSzerkesztés

  • Bach (Budapest, 1926)
  • Der weltliche Charakter in Bachs Orgelwerken (Bach-Probleme, 1950)
  • Wenn Bach ein Tagebuch geführt hätte… ( Budapest, 1955, magyarul: Ha J. S. Bach naplót írt volna..., Zeneműkiadó Vállalat, 1958)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés