Főmenü megnyitása

Hamvas Endre

csanádi püspök, kalocsai érsek

Hamvas Endre (Piszke, 1890. február 27.Kalocsa, 1970. április 3.) katolikus pap, csanádi püspök, kalocsai érsek.

Hamvas Endre
Született 1890. február 27.
Piszke
Elhunyt 1970. április 3. (80 évesen)
Kalocsa
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • megyéspüspök
  • katolikus püspök (1944. március 25. – )
Iskolái Pázmáneum
kalocsai érsek
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1913. július 15.
Püspökké szentelés 1944. március 25.
Szentelők

Hivatal csanádi püspök
Hivatali idő 1944. március 3.1964. szeptember 15.[1]
Elődje Glattfelder Gyula
Utódja Ijjas József

Hivatal kalocsai érsek
Hivatali idő 1964. szeptember 15.1969. február 18.[1]
Elődje Bárd János apostoli adminisztrátor
Utódja Ijjas József
Szentelt püspökök
Szabó Imre1951. április 29.
Bánk József1964. október 28.
Brezanóczy Pál1964. október 28.
Cserháti József1964. október 28.
Ijjas József1964. október 28.
Winkler József1964. október 28.
Társszentelt püspökök
Bárd János1951. április 1.

PályafutásaSzerkesztés

Szegény kilencgyermekes családból származott. Teológiai tanulmányait a Pázmáneumban kezdte, majd a Bécsi Egyetemen fejezte be, doktorátust is szerzett. 1913-ban pappá szentelték. Előbb a Hitoktatók és Hittanárok Egyesületének volt titkára, majd 1928-ban teológiai tanár és spirituális lett Budapesten. 1930-tól prímási titkár volt, 1940-ben érseki helytartó lett.

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1944-ben csanádi püspök lett. Ebben a minőségében határozottan kiállt a zsidók deportálása ellen.[2] A háború után ellenezte a németek erőszakos kitelepítését, valamint a felvidéki magyarság ellen hozott Beneš-dekrétumokat is. Mindvégig kiállt a bebörtönzött Mindszenty József mellett is.

1951-ben belekeverték a Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perbe; házi őrizetbe helyezték és erőszakkal rávették arra, hogy nyilvános bűnbánatot tartson és kijelentse, hogy a jövőben együtt fog működni a kommunista kormánnyal. Az 1956-os forradalom kitörése után egyházmegyéje papjait ara buzdította, hogy óvják meg híveiket „minden erőszakos lépéstől és rendzavarástól”. A forradalom leverése után a fegyveres harc beszüntetésére és az Kádár-kormány iránti bizalomra szólította fel híveit.

1961-ben a magyar püspöki kar elnökévé nevezték ki. 1964-től 1969-ig kalocsai érsek. Ő volt az első, aki hivataláról betegsége és idős kora miatt lemondott. Részt vett a második vatikáni zsinaton, valamint a Béke Világtanács moszkvai ülésén. 1969-től haláláig az Országos Béketanács elnöke volt.

MűveiSzerkesztés

  • A Vatikán és az Action Française, h. n., 1928
  • Bibliai történetek a katekizmus igazságairól, Budapest, 1955
  • Hit- és erkölcstan az általános iskola 7-8. osztálya számára, Budapest, 1955
  • Az üdvösség tört. az általános iskola 6. osztálya számára, Budapest, 1955
  • Kis katekizmus a Biblia elemeivel az általános iskola 1. osztálya számára, Budapest, 1955
  • Szertartástan az általános iskola 5. osztálya római katolikus tanulók számára, Budapest, 1956
  • Alapvető hittan a gimnázium 4. osztálya számára, Budapest, 1958
  • Katolikus erkölcstan. Budapest, 1963

1921 januárja és 1928 decembere között szerkesztette a budapesti Katolikus Nevelés című szaklapot.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Magyar Katolikus Lexikon > H > Hamvas , lexikon.katolikus.hu
  2. Ki kicsoda?m holokausztmagyarorszagon.hu

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés


Előde:
Glattfelder Gyula
Csanádi püspök
1944–1964
Utóda:
Ijjas József
Előde:
Bárd János apostoli adminisztrátor
Kalocsai érsek
1964–1969
Utóda:
Ijjas József