Főmenü megnyitása

Hamza Lehel Mária (Budapest, 1906Peveragno, 1997) magyar származású divattervező, iparművész, újságíró. 1924-től Párizsban élt családjával. Házassága után 1936-ban visszatért Magyarországra, de 1946-tól Párizsban, majd Rómában és Brazíliában folytatta munkáját. A Dél-amerikai ország divatkultúrájának alkotói közé tartozott. Divatrajzai a korabeli napilapokban is megjelentek. Ma rajzainak jelentős része a jászberényi Hamza Múzeumban láthatók.

Hamza Lehel Mária
Született 1916. november 17.
Budapest[1]
Elhunyt 1997 (80-81 évesen)
Peveragno[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Hamza Lehel Mária témájú médiaállományokat.

CsaládjaSzerkesztés

Hamza Lehel Mária 1906-ban született Budapesten. Szülei a kor ismert művészei és az Andrássy úti Japán Kávéház bohémjei közé tartoztak. Édesapja Lehel Ferenc festőművész, esztéta, művészeti író, számos művész-monográfia szerzője volt. Számos festőművészről írt kötetet köztük Csontváryról, Gulácsy Lajosról, Cézanneról is. Budapest után Londonban, majd São Paulóban élt és művészetelméleti kérdésekkel foglalkozott. Kéziratait, megjelent műveit, Gerlóczy Gedeonnal való levelezését a Hamza Múzeum jelenleg is őrzi. Édesanyja, Lehel Mária festőművész volt. A festészetet neves művészektől tanulta. Tanítványa volt Czóbelnek, Ferenczi Károlynak és Iványi Grünwald Bélának is. Munkásságára sok művész hatott, mint például Csontváry. Életművének mégis csupán egy töredéke ismert. Ennek legfőbb oka, hogy az avantgárd alkotók nem múzeumoknak vagy galériáknak dolgoztak. Posztimpresszionista pasztelljeit, azonban számos hazai és külföldi tárlaton bemutatásra került. Tagja volt a "Nyolcak"-nak, és a Magyar Nemzeti Galéria is őrzi munkáit.

MunkáiSzerkesztés

Hamza Lehel Mária 1924-ben családjával Budapestről Párizsba költözik. Itt divattervezést tanul. Elsőként a francia lapok közölték divatrajzait. Munkáinak egy része a II. világháborúban megsemmisült, zöme azonban magántulajdonba került. Később megismerkedik Hamza Dezső Ákos festőművésszel, és 1933-ban házasságot kötnek. Hamza D. Ákos ekkor ismerkedik René Clair mellett a filmezéssel. 1935-ben hazatérnek Magyarországra, ahol Hamza sikeres filmrendező lesz. Filmjeihez Hamza Lehel Mária is készít díszlet- és kosztümterveket, emellett dolgozik az Új Idők, az Otthonunk és a Star c. újságoknak. 1946-ban a Hamza-házaspár elhagyja Magyarországot, és újra Párizsban költözik. Hamza D. Ákos itt Jean-Paul Sartre–ral dolgozik egy forgatókönyvön, de a film nem valósul meg. A házaspár Rómába költözik, ahol Hamza rendezőként dolgozik. A Strano Appuntamento c. filmjét nagy sikerrel mutatják be. E film sikere hozza számára azt a szerződést, mely hat film forgatására szól, melyeket Brazíliában kell elkészítenie.

Brazíliai évekSzerkesztés

 
Hamza Lehel Mária divatrajza

1953-ban a Hamza-házaspár áttelepül São Paulóba. A tervezett hat filmből csak egy valósul meg (Ki ölte meg Annabellát?), melynek kosztümterveit Hamza Lehel Mária készíti. Hamza Lehel Mária divattervezőként több nagy újságnak is készít terveket (Diario di Sao Paolo, Correrio Paulistan). Továbbá újságíróként kapcsolatban áll a legnevesebb európai –elsősorban párizsi- divatcégekkel (Coco Chanel, Pierre Cardin, Nina Ricci), melyek bemutatóin rendszeresen részt vesz az 50-es, 60-as években, s melyek kreációit adaptálva, aktualizálva és továbbfejlesztve tervezi saját modelljeit. A SEARS áruházlánc egyik bevásárlójaként számos divatbemutatót szervez. Kapcsolatban áll a brazíliai magyarsággal is. Az Újságírói Szindikátus tagjaként “Női szemmel” címmel rovatot vezet a “Dél-amerikai Magyar Újság”-ban, amiért 1967-ben emlékéremmel tüntetik ki. A Hamza Múzeum Alapítvány 1997-ben a „Női szemmel” című füzetben jelentette meg válogatott publicisztikáit.

Hazatérés és múzeumalapításSzerkesztés

Több évtizedes tervezői munkásságát követően a Hamza–házaspár 1989-ben visszatelepül Magyarországra, Jászberénybe. Otthonukat art déco stílusban rendezték be. Az art déco az 1920-as és az 1930-as évek építészeti és iparművészeti stílusa volt. Greta Garbo hatására a divatvilágban is elterjedt. Az irányzat Franciaországból indult el világhódító útjára. Legnagyobb hatással az Amerikai Egyesült Államokra volt. Később Európában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kínában is elterjedt. A házaspár a hatalmas Dél-amerikai ország „vegyes” kultúrájának alkotói közé tartoztak, mégis visszatérve megőrizték az európai kultúra értékeit. Hamza házaspár hazatelepülése egybeesett a rendszerváltással. Ez bizonytalan helyzetet teremtett a múzeumok számára. Hamza D. Ákos ennek ellenére képzőművészeti életművét –mintegy 200 festményt és 9 szobrot Jászberény városnak ajándékozta, azzal a céllal, hogy halála után a város gondoskodik annak bemutatásáról. Ennek az elképzelésnek a megvalósítása érdekében létre hozta a Hamza Múzeum Alapítványt 1991-ben Hamza Lehel Mária magántőkéből. Tettével jelképesen kifejezte, hogy a kultúra értékeinek elismerése és támogatása nem kizárólag rendszerfüggő. Körültekintően állította össze az alapítvány kuratóriumát is, melynek tagja lett a mindenkori Megyei Múzeumok igazgatója, Jászberény város és a jász városok polgármesterei, a Jász Múzeum igazgatója és néhány magánszemély, akik a kialakult baráti viszony miatt kaptak bizalmat. Az alapítvány által működtetett Hamza Múzeum 1995. július 15-én nyitotta meg kapuit, mely egyúttal a város első és egyetlen képzőművészeti közgyűjteménye. A múzeum működése felpezsdítette a város képzőművészeti életét, melynek igénye mindig is jelen volt, de intézményi háttere hiányzott. 1993-ban Hamza D. Ákos halála után Hamza Lehel Mária visszaköltözött családjához Olaszországba, Peveragnoba. Itt halt meg 1997-ben. Hamza Lehel Mária divatrajzainak első magyarországi kiállítását a Jász Múzeum rendezte meg 1991-ben. 1997 óta a Hamza Múzeumban állandó kiállítás van az alkotásaiból. Életműve közel 600 divatrajzot és néhány kosztümtervet tartalmaz, ebből a kiállításon 51 db divatrajz szerepel. Ezekből megismerhető a különböző divatirányzatok illetve azok egyénített modelljei. A munkásságával bemutatásra kerül mintegy harminc év divatja, az 1940-es évektől az 1960-as évek végéig.

További információkSzerkesztés

  1. a b Freebase-adatdump