Hannoveri Királyság
A Hannoveri Királyság (németül:Königreich Hannover) egykori történelmi állam a mai Németország területén. Az államot 1814 októberében, a bécsi kongresszuson hozták létre, a napóleoni háborúk utáni restauráció részeként. 1815 júniusában 38 másik német állammal közösen megalapították a Német Szövetséget. A királyság uralkodói a Hannoveri-ház tagjai voltak, mely a Welf-ház egyik fiatalabb ága. 1837-ig perszonálunióban álltak Nagy-Britannia és Írországgal. 1866-ban a porosz–osztrák–olasz háborút követően a Porosz Királyság több másik német állammal együtt annektálta. Ezt követően a második világháború végéig porosz tartomány lett, majd rövid ideig a megszálló szövetséges csapatok hoztak létre belőle államot. Ebből alapították meg Alsó-Szászországot, mely Németország második legnagyobb területű szövetségi állama.
Hannoveri Királyság | |||
Königreich Hannover 1814 – 1866 | |||
| |||
A Hannoveri Királyság 1815-ben | |||
Mottó: Suscipere et Finire Támogatni és Befejezni | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Hannover | ||
Terület | 38 732km² (1820) [1] km² | ||
Népesség | 1 349 000 fő (1817) 1 927 800 fő (1865) [2] fő | ||
Vallás | evangélikus, református | ||
Kormányzat | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Uralkodó | III. György (1814-1820) IV. György (1820-1830) IV. Vilmos (1830-1837) Ernő Ágost (1837-1851) V. György (1851-1866) | ||
Dinasztia | Hannoveri-ház | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hannoveri Királyság témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésLétrejötte
szerkesztésA királyság területén korábban a Német-római Birodalom több hercegsége is osztozott. 1679-ben Ernő Ágost braunschweig-lüneburgi herceg megszerezte a Hannover székhelyű Calenbergi Fejedelemséget is. Ernő Ágostot, I. Lipót császár szolgálatai jutalmául 1692. december 9-én választófejedelemmé tette. A következő évtizedekben a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség több területet is megszerzett. 1705-ig Hoyát, a Diepholzi Grófságot és a Lauenburgi Hercegséget kerültek a választófejedelem uralma alá. 1719-ben megvették a Svéd Királyságtól a Brémai és a Verdeni Hercegséget, 1803-ban pedig az Osnabrücki Püspökséget csatolták az államhoz. A napóleoni háborúk alatt előbb a poroszok, majd a franciák szállták meg a fejedelemséget, végül pedig felosztották Franciaország és a napóleoni Vesztfáliai Királyság között. A bécsi kongresszuson az államot visszaállították és királyság rangjára emelték. Emellett újabb területeket kapott, de Lauenburg nagy részét Dániának kellett átengednie, ezzel a Német Szövetség negyedik legnagyobb területű államává vált.
Perszonálunió Nagy-Britanniával
szerkesztésErnő Ágost felesége, Zsófia pfalzi hercegnő I. Jakab angol király unokája volt. Mivel Anna brit királynőnek nem született gyermeke, az Act of Settlement (1701, magyarul: Törvény az egyezségről) értelmében Zsófia lett a brit trónörökös. Zsófia, halála miatt már nem ülhetett az angol trónra, ám fia, György Lajos 1714-ben az angol és skót korona egyesítésével az 1707-ben létrehozott Nagy-Britannia Egyesült Királyságának élére került, I. György néven, a Hanover-dinasztia első tagjaként. A perszonálunió egészen IV. Vilmos haláláig, 1837-ig fennállt. Vilmosnak ugyanis nem született fiú utódja, a hannoveri trónt viszont csak férfi ágon örökíthette tovább. Így míg a brit trón Viktóriához került, a hannoveri Vilmos öccséhez, Ernő Ágosthoz. IV. György és IV. Vilmos uralkodása alatt az országot ténylegesen öccsük, Adolf Frigyes cambridge-i herceg kormányozta, mint hannoveri alkirály. Ernő August trónrakerülése után Adolf Frigyes visszatért Angliába.
Osztrák-porosz háború
szerkesztésA Hannoveri Királyság az osztrák-porosz konfliktusban kezdetben semleges pozícióját próbálta őrizni, mint a legtöbb német állam. Ám a fegyveres harc 1866. június 14-ei kitörésekor az osztrákok oldalára állt. Június 27-én már döntő csatát vívtak Langensalza közelében a porosz csapatok ellen. A csatában Alexander von Arentschildt tábornok vezetésével a hannoveri csapatok győzelmet arattak a poroszok felett. Szövetségeseik, a Bajor Királyság és az Osztrák Császárság azonban lassan mozgósította csapatait, és a hannoveriek sem voltak elég mobilisak, így a poroszok meg tudták akadályozni, hogy a délnémet államok seregeiket összevonják. Poroszország így néhány nap alatt megszállta Hessent és Szászországot, a Hannoveri Királyság pedig alig két nappal langensalzai győzelme után, július 29-én letette a fegyvert.
Az 1866. augusztus 23-án aláírt prágai békeszerződés értelmében a Hannovert a Porosz Királyság annektálta, és tartománnyá szervezte.
A XX. században
szerkesztésHannover a második világháború végéig Poroszország része maradt. A világháború után a megszálló angol csapatok Hannoveri Állam néven öt hónapra feltámasztották az egykori királyságot, majd létrehozták Alsó-Szászországot, mely ma Németország második legnagyobb szövetségi állama.
Uralkodók
szerkesztésBővebben: Hannover uralkodóinak listája
Királyok (1815-1866)
szerkesztésKép | Név | Élt | Uralkodás kezdete | Uralkodás vége | Öröklés | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
németül: Georg III. |
1820. január 29. (81 éves) |
1816-tól Hannoverben fia, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály. | ||||
németül: Georg IV. |
1830. június 26. (67 éves) |
az Egyesült Királyság uralkodója; Hannoverben öccse, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály. | ||||
németül: Wilhelm IV. |
1837. június 20. (71 éves) |
IV. György öccse |
Hannoverben öccse, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály; halálával megszűnt a perszonálunió. | |||
németül: Ernst August I. |
1851. november 15. (80 éves) |
IV. György és IV. Vilmos öccse |
||||
németül: Georg V. |
1878. június 12. (59 éves) |
Címzetes királyok (1866-napjainkig)
szerkesztés- V. György (1866. szeptember 20.-1878. június 12.)
- II. Ernő Ágost (1878. június 12.-1923. november 14.)
- III. Ernő Ágost (1923. november 14.-1953. január 30.)
- IV. Ernő Ágost (1953. január 30.-1987. december 9.)
- V. Ernő Ágost (1987. december 9.- napjainkig)
Források
szerkesztés- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- A Hannoveri Királyság a Mainzi Európai Történeti Intézet (IEG) adattárában (németül)