Hannoveri Királyság

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 11.

A Hannoveri Királyság (németül:Königreich Hannover) egykori történelmi állam a mai Németország területén. Az államot 1814 októberében, a bécsi kongresszuson hozták létre, a napóleoni háborúk utáni restauráció részeként. 1815 júniusában 38 másik német állammal közösen megalapították a Német Szövetséget. A királyság uralkodói a Hannoveri-ház tagjai voltak, mely a Welf-ház egyik fiatalabb ága. 1837-ig perszonálunióban álltak Nagy-Britannia és Írországgal. 1866-ban a porosz–osztrák–olasz háborút követően a Porosz Királyság több másik német állammal együtt annektálta. Ezt követően a második világháború végéig porosz tartomány lett, majd rövid ideig a megszálló szövetséges csapatok hoztak létre belőle államot. Ebből alapították meg Alsó-Szászországot, mely Németország második legnagyobb területű szövetségi állama.

Hannoveri Királyság
Königreich Hannover
18141866
A Hannoveri Királyság címere
A Hannoveri Királyság címere
A Hannoveri Királyság zászlaja
A Hannoveri Királyság zászlaja
A Hannoveri Királyság 1815-ben
A Hannoveri Királyság 1815-ben
Mottó: Suscipere et Finire
Támogatni és Befejezni
Általános adatok
FővárosaHannover
Terület38 732km² (1820) [1] km²
Népesség1 349 000 fő (1817)
1 927 800 fő (1865) [2]
Vallásevangélikus, református
Kormányzat
Államformaalkotmányos monarchia
UralkodóIII. György (1814-1820)
IV. György (1820-1830)
IV. Vilmos (1830-1837)
Ernő Ágost (1837-1851)
V. György (1851-1866)
DinasztiaHannoveri-ház
ElődállamUtódállam
 Braunschweig-Lüneburgi VálasztófejedelemségPorosz Királyság 
A Wikimédia Commons tartalmaz Hannoveri Királyság témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

Létrejötte

szerkesztés

A királyság területén korábban a Német-római Birodalom több hercegsége is osztozott. 1679-ben Ernő Ágost braunschweig-lüneburgi herceg megszerezte a Hannover székhelyű Calenbergi Fejedelemséget is. Ernő Ágostot, I. Lipót császár szolgálatai jutalmául 1692. december 9-én választófejedelemmé tette. A következő évtizedekben a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség több területet is megszerzett. 1705-ig Hoyát, a Diepholzi Grófságot és a Lauenburgi Hercegséget kerültek a választófejedelem uralma alá. 1719-ben megvették a Svéd Királyságtól a Brémai és a Verdeni Hercegséget, 1803-ban pedig az Osnabrücki Püspökséget csatolták az államhoz. A napóleoni háborúk alatt előbb a poroszok, majd a franciák szállták meg a fejedelemséget, végül pedig felosztották Franciaország és a napóleoni Vesztfáliai Királyság között. A bécsi kongresszuson az államot visszaállították és királyság rangjára emelték. Emellett újabb területeket kapott, de Lauenburg nagy részét Dániának kellett átengednie, ezzel a Német Szövetség negyedik legnagyobb területű államává vált.

 
Adolf Frigyes cambridge-i herceg

Perszonálunió Nagy-Britanniával

szerkesztés

Ernő Ágost felesége, Zsófia pfalzi hercegnő I. Jakab angol király unokája volt. Mivel Anna brit királynőnek nem született gyermeke, az Act of Settlement (1701, magyarul: Törvény az egyezségről) értelmében Zsófia lett a brit trónörökös. Zsófia, halála miatt már nem ülhetett az angol trónra, ám fia, György Lajos 1714-ben az angol és skót korona egyesítésével az 1707-ben létrehozott Nagy-Britannia Egyesült Királyságának élére került, I. György néven, a Hanover-dinasztia első tagjaként. A perszonálunió egészen IV. Vilmos haláláig, 1837-ig fennállt. Vilmosnak ugyanis nem született fiú utódja, a hannoveri trónt viszont csak férfi ágon örökíthette tovább. Így míg a brit trón Viktóriához került, a hannoveri Vilmos öccséhez, Ernő Ágosthoz. IV. György és IV. Vilmos uralkodása alatt az országot ténylegesen öccsük, Adolf Frigyes cambridge-i herceg kormányozta, mint hannoveri alkirály. Ernő August trónrakerülése után Adolf Frigyes visszatért Angliába.

 
Festmény a langensalzai csatáról

Osztrák-porosz háború

szerkesztés

A Hannoveri Királyság az osztrák-porosz konfliktusban kezdetben semleges pozícióját próbálta őrizni, mint a legtöbb német állam. Ám a fegyveres harc 1866. június 14-ei kitörésekor az osztrákok oldalára állt. Június 27-én már döntő csatát vívtak Langensalza közelében a porosz csapatok ellen. A csatában Alexander von Arentschildt tábornok vezetésével a hannoveri csapatok győzelmet arattak a poroszok felett. Szövetségeseik, a Bajor Királyság és az Osztrák Császárság azonban lassan mozgósította csapatait, és a hannoveriek sem voltak elég mobilisak, így a poroszok meg tudták akadályozni, hogy a délnémet államok seregeiket összevonják. Poroszország így néhány nap alatt megszállta Hessent és Szászországot, a Hannoveri Királyság pedig alig két nappal langensalzai győzelme után, július 29-én letette a fegyvert.

 
A Hannoveri Állam zászlaja

Az 1866. augusztus 23-án aláírt prágai békeszerződés értelmében a Hannovert a Porosz Királyság annektálta, és tartománnyá szervezte.

A XX. században

szerkesztés

Hannover a második világháború végéig Poroszország része maradt. A világháború után a megszálló angol csapatok Hannoveri Állam néven öt hónapra feltámasztották az egykori királyságot, majd létrehozták Alsó-Szászországot, mely ma Németország második legnagyobb szövetségi állama.

Uralkodók

szerkesztés

Bővebben: Hannover uralkodóinak listája

Királyok (1815-1866)

szerkesztés
Kép Név Élt Uralkodás kezdete Uralkodás vége Öröklés Megjegyzés
 
III. György
németül: Georg III.
1738. június 4.–
1820. január 29.
(81 éves)
1814. október 12.
1820. január 29.
1806-ig hannoveri választófejedelem
az Egyesült Királyság uralkodója;
1816-tól Hannoverben fia, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály.
 
IV. György
németül: Georg IV.
1762. augusztus 12.–
1830. június 26.
(67 éves)
1820. január 29.
1830. június 26.
III. György fia
1811-1820 régens herceg;
az Egyesült Királyság uralkodója;
Hannoverben öccse, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály.
 
IV. Vilmos
németül: Wilhelm IV.
1765. augusztus 21.–
1837. június 20.
(71 éves)
1830. június 26.
1837. június 20.
III. György fia
IV. György öccse
az Egyesült Királyság uralkodója;
Hannoverben öccse, Adolf Frigyes képviselte, mint alkirály;
halálával megszűnt a perszonálunió.
 
Ernő Ágost
németül: Ernst August I.
1771 június 5.–
1851. november 15.
(80 éves)
1837. június 20.
1851. november 18.
III. György fia
IV. György és IV. Vilmos öccse
 
V. György
németül: Georg V.
1819. május 27.–
1878. június 12.
(59 éves)
1851. november 18.
1866. szeptember 20.
Ernő Ágost fia
a Porosz Királyság annektálta Hannovert.
 
A Hannover-család jelenlegi székhelye, a marienburgi kastély

Címzetes királyok (1866-napjainkig)

szerkesztés