Főmenü megnyitása

Hans-Dietrich Genscher

német politikus

Hans-Dietrich Genscher (Halle an der Saale, 1927. március 21.Wachtberg, 2016. március 31.) német jogász, politikus, külügyminiszter, a Német Szabaddemokrata Párt elnöke.

Hans-Dietrich Genscher
Genscher 1989-ben
Genscher 1989-ben
Született 1927. március 21.[1][2][3][4][5][6][7][8][9]
Reideburg[4]
Elhunyt 2016. március 31. (89 évesen)[10][11][4][6][7][8][9]
Pech[12]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • politikus
  • ügyvéd
  • assessor
  • egyetemi oktató
  • szakíró
  • katona
Munkáltató
Tisztség
  • Chief Whip (1965–1969, FDP-frakció)
  • a Bundestag tagja (1965. október 19. – 1969. október 19.)
  • szövetségi belügyminiszter (1969. október 22. – 1974. május 7.)
  • Németország alkancellárja (1974. május 16. – 1982. szeptember 17.)
  • német külügyminiszter (1974. május 17. – 1982. szeptember 17.)
  • Németország alkancellárja (1982. október 4. – 1992. május 18.)
  • német külügyminiszter (1982. október 4. – 1992. május 17.)
Iskolái
  • Luther Márton Tudományegyetem (1946–, jurisprudence, general economics)
  • Lipcsei Egyetem (–1949)
Kitüntetései
  • Berlin díszpolgára
  • Észak-Rajna-Vesztfália Tartomány Érdemrendje
  • Ehrenring der Stadt Wuppertal
  • Szász-Anhalt Tartomány Érdemrendje
  • Steiger Award
  • Három Csillag érdemrend főtisztje
  • Order of Freedom
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje
  • Grand Cross of the Order of Christ (Portugal)‎
  • Grand Cross of the Order of the Sword of Sant'Iago
  • Order of Merit
  • Grand Cross of the Order of Infante Dom Henri
  • Order of the Cross of Terra Mariana, 1st Class
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 2nd class
  • Fehér kettőskereszt rend 2. osztály
  • Magyar Érdemrend nagykeresztje
  • Lengyel Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje
  • A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • Order of Duke Trpimir
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja
  • III. Károly rend nagykeresztje[15]
  • az Ottawai Egyetem díszdoktora
  • A Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje csillaggal és vállszárnnyal (1975)
  • Orden wider den tierischen Ernst (1979)[16]
  • a Salamancai Egyetem díszdoktora (1985)[17]
  • Premio Princesa de Asturias de Cooperación Internacional (1990)
  • Theodor Heuss-díj (1990)[18]
  • Honorary doctor of the Leipzig University (1993)
  • Reinhold Maier-emlékérem (1993)
  • Freedom Prize (2006)
  • Leipzig International Mendelssohn Prize (2014)[19]
Halál okahirtelen szívmegállás
Sírhely Rheinhöhenfriedhof

Hans-Dietrich Genscher aláírása
Hans-Dietrich Genscher aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Hans-Dietrich Genscher témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Hallében járt iskolába, 1943-ban a Luftwaffenhelfernél, a Luftwaffe kisegítő egységénél szolgált, légvédelmi ágyút kezelt. 1944-ben teljesítette a birodalmi munkaszolgálatot és tagja lett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak. A belépésről később azt állította, hogy kollektívan történt, az ő személyes beleegyezése nélkül. 1945-ben jelentkezett a hadseregbe, részt vett Berlin védelmében és néhány hónapra amerikai, majd brit hadifogságba került. Szabadulása után építőipari segédmunkásként dolgozott, majd folytatta tanulmányait. Kiegészítő érettségi vizsga után jogtudományokat és közgazdaságtant tanult Halléban és Lipcsében.

1952-től az FDP tagja, 1968–1974 a párt elnökhelyettese, majd 1985-ig az elnöki funkciót töltötte be. 1965-ben a Bundestag tagja. 1969. május 22-én Willy Brandt kormányában megkapta belügyminiszteri tárcát. Hivatali ideje alatt történt a túszdráma a müncheni olimpián. A tárgyalást ő vezette a túszejtők megbízottjával. Késő délután elérte, hogy személyesen is láthassa a foglyokat a hotelszobában. Túszként ajánlotta fel magát, de nem fogadták el.[20] A sikertelen szabadítási akció után beadta lemondását, de Willy Brandt nem fogadta el. Három héttel később létrehozták a GSG 9 antiterrorista egységet. A túszdráma jelentette számára politikai karrierjének mélypontját.[21]

1974–1982 Helmut Schmidt kormányában külügyminiszter és kancellárhelyettes. Meghatározó szerepet játszott a Helsinki záróokmány megszövegezésében.[22] 1976. december 15-én az ENSZ Közgyűlése terrorizmus elleni határozatot fogadott el Genscher javaslatára, amely többek között azt is tartalmazta, hogy a túszejtők követeléseinek semmilyen körülmények között nem szabad eleget tenni.[23] 1979-ben figyelemre méltó volt közreműködése a NATO kettős határozatának megszületésében, amely elindította a Szovjetunió és USA közötti tárgyalásokat a közép-hatótávolságú rakétákról.[24]

 
Hans-Dietrich Genscher Budapesten (1989. november 23–24.)

1982. október 4. és 1992. május 18. között újra a külügyminisztérium élén állt. Helmut Kohl kancellársága alatt aktív enyhülési politikába kezdett, ösztönözte a Szovjetunióval folytatott párbeszédet, jó kapcsolatban állt Eduard Sevardnadzével. A külpolitika számára békepolitikát jelentett. 1989-ben tárgyalt az NDK politikusaival a prágai német nagykövetségre menekült kelet-németek kiutazásáról.[25] Intenzíven támogatta a lengyelországi és magyarországi politikai reformokat.

1984–85-ben a NATO Tanácsának és a Nyugat-európai Unió elnöke volt.

Aktív szerepet játszott Németország újraegyesítésében. A 20. századi német politika egyik legjobb stratégája volt. Belpolitikai ellenfeleinek és külpolitikai szerződő partnereinek még a legnehezebb helyzetekben is mindig megadta a kiegyenlítés és visszavonulás lehetőségét. Kiegyensúlyozó közvetítő tevékenysége genserizmusként ismert.[26]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/229309/Hans-Dietrich-Genscher
  3. http://www.nndb.com/lists/499/000063310/
  4. a b c http://nyti.ms/1SEWYvN, 2016. április 3.
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Find A Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. a b basic data about the members of the Bundestag. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  9. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. heute (német nyelven). (Hozzáférés: 2016. április 2.)
  11. http://www.wsj.com/articles/germanys-longest-serving-foreign-minister-hans-dietrich-genscher-dies-1459509003, 2016. április 3.
  12. https://www.spiegel.de/politik/deutschland/hans-dietrich-genscher-ist-tot-a-1085011.html, 2016. április 1.
  13. http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/8249665.stm
  14. http://www.independent.co.uk/news/world/weimar-triangle-takes-shape-for-power-1348723.html
  15. 2019. február 2.
  16. http://www.akv.de/alle-ritter/, 2019. április 6.
  17. https://www.usal.es/doctorados-honoris-causa
  18. https://www.theodor-heuss-stiftung.de/das-archiv/, 2018. június 16.
  19. https://www.mendelssohn-stiftung.de/en/internationaler-mendelssohn-preis/verleihung/, 2018. november 22.
  20. Die Rolle von Hans-Dietrich Genscher (német nyelven). daserste.de. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
  21. Das war meine Rettung (német nyelven). zeit.de/zeit–magazin. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
  22. Genscher: KSZE half bei deutscher Einheit (német nyelven). deutschlandfunk.de. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
  23. Dezember – 1976 (német nyelven). was-war-wann.de. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
  24. Marcus Feller: Der besondere Diplomat (német nyelven). diplomatisches-magazin. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
  25. Hans-Dietrich Genscher (német nyelven). zeitklicks.de. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
  26. Genscherismus - ausgleichende Vermittlung (német nyelven). faz.net. (Hozzáférés: 2016. május 24.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés