Főmenü megnyitása

Hantos község Fejér megyében, az Sárbogárdi járásban.

Hantos
Hantos címere
Hantos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállás község
Polgármester Fischer József (független)[1]
Irányítószám 2434
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség977 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség25,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135[3] m
Terület36,96 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hantos (Magyarország)
Hantos
Hantos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 02″, k. h. 18° 41′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 02″, k. h. 18° 41′ 57″
Hantos (Fejér megye)
Hantos
Hantos
Pozíció Fejér megye térképén
Hantos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hantos témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Fejér megyei Mezőföld középső részén, Sárosd szomszédságában fekvő település. Sárosd 6,5 km, Nagylók 4,5 km, Szabadegyháza 12,5 km Sárbogárd 17 km távolságra található.

TörténeteSzerkesztés

Hantos és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén kő-kori, római kori leletek kerültek felszínre.

A Hantos név mint ősi személynév már 1211-ben felbukkan. A település neve a 15. században mint Hantosegyháza tűnik fel, ami azt bizonyítja, hogy ekkor már egyháza is volt.

A település a török idők előtt a Hantosszéki kun kapitányság központja volt.

1526 -ban a települést a törökök elpusztították, sokáig lakatlan maradt.

1649-ben Csajágy Gergely a birtokosa.

1660-tól több nemes család (Fiáth, Nagy, Batthyány, Zichy, Sennyey, stb) is birtokosa volt.

A 18. században mint két különálló település (Kis- és Nagyhantos) van feltüntetve. Ezek egyesüléséből született a 20. században a jelenlegi Hantos.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,5%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 9,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,9% (13,1% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom - 1765 és 1773 között építette a perkátai jezsuita misszió.A barokk stílusban épült templomot 1863-1864 között építették át.
  • Feszület - Fehér mészkőből készült 1851-ben.
  • Batthyány-Zichy-Sennyei-kastély - A 18. század végén építette a Batthyány család, akitől a Zichyek vásárolták meg. A kastélyhoz 4 hektáros park is tartozik.
  • Fiáth-Nagy-kúria - Az eklektikus stílusú épület a 19. század elején épült, a Fiáth család építtette, majd a felsőőri Nagy család vásárolta meg.

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt hunyt el (Kishantoson) Nagy Ernő (1853–1921) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1895).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hantos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hantos, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Hantos Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés