Haranghy György

festő, fotográfus

Haranghy György (Hajdúszoboszló, 1868. október 13.1945. szeptember 30.) magyar festő, fotográfus.

Haranghy György
Született 1868. október 13.
Hajdúszoboszló
Elhunyt 1945. szeptember 30. (76 évesen)
Állampolgársága magyar
Gyermekei
Foglalkozása
  • festőművész
  • fotográfus
A Wikimédia Commons tartalmaz Haranghy György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életrajza szerkesztés

Haranghy György és Kátay Jozefa második gyermekeként született. 1893. augusztus 5-én feleségül vette Gulyás Máriát, Gulyás Károly marosvásárhelyi református kollégiumi rajztanár testvérét. Gulyás Móricz Zsigmond tanára is volt még kisújszállási tanárként. Gyermekeik Jenő, a későbbi rajztanár és festőművész, László, később kórbonctani- és gerontológia-professzor, Erzsébet, később iparművész, aki férjével megalapította a Gyöngyös Bokréta nevű népművészeti kört.

Haranghy György tisztviselő volt a Debreceni Első Takarékpénztárnál. Nem lehet tudni, hogy a fotografálásra ki tanította, de a huszadik század elején az amatőr fotózás megújítójának tartották. Életéről Vadász György írt tanulmányt, de ez kéziratban maradt. 1902 és 1910 között minden hazai és nemzetközi pályázatot megnyert. 1904-ben Ruzicska Györggyel közös műtermet nyitottak.

Haranghy György, a debreceni művész, jó ízű, magyaros zamatú képeivel tűnik ki -jellemezte így a Vasárnapi Ujság egy 1902-es kiállítási beszámolójában -, melyek mind az alföldi népéletet tükröztetik vissza. Egyik-másik képe Petőfi költeményeinek illusztrációjaként is beválnék. Így a 'Hortobágyi juhászok' című a "Megy a juhász szamáron, földig ér a lába" sorokat idézi. "Napfelkelte-Naplemente a Hortobágyon" című képei a hangulatfestés fotográfiai remekei. De a többi képén is látszik az Alföld iránti rajongása." Budapesten az Uránia moziban, majd Debrecenben 1902-ben vetítették nagy sikerrel a Hortobágyról szóló " Délibábok hazája" című diapozitívokból és mozgófilmből álló filmjét. Ezt látta Csontváry Kosztka Tivadar és levelet írt Haranghynak.

Érdeklődött a Puszta fő motívumai iránt, majd közölte, hogy ha befejezte a Jajce-i vízesés festését -" azután a Hortobágyi- pusztát tekintem festői motívumnak". (Jajce, 1903. június 4.) Későbbiekben felhagyott Debrecen és a környékbeli élet megörökítésével, "fotografáló masinájával" a festőművész Jenő fia művészetét örökítette meg. 1945. szeptember 30-án hunyt el.

Források szerkesztés

  • Születési bizonyítványok
  • a Vasárnapi Újság idézett száma
  • családi emlékezet
  • Szűcs György: Haranghy Jenő c. könyve 1994. megjelent az Írisz kft. gondozásában.