További jelentéseket lásd a Szent István (egyértelműsítő lap)on!

Harding Szent István (angolul Saint Stephen Harding, latinul Sanctus Stephanus Hardingus, franciául Saint Etienne Harding szlovénül Sveti Štefan Harding, vendül Števan Harding Svéti), (Dorset, kb. 1059Cîteaux, 1134. március 28.) angol szent, a ciszterci szerzetesrend egyik alapítója és rendtagja.

Harding Szent István
A Cîteaux-i alapítók (jobboldalt István)
A Cîteaux-i alapítók (jobboldalt István)
apát, hitvalló, rendalapító
Születése
kb. 1059
Dorset
Halála
1134. március 28. (75 évesen)
Cîteaux
Tisztelete
EgyházaRómai katolikus egyház
TisztelikRómai katolikus egyház
Szentté avatása1174
Szentté avatta: III. Sándor pápa
Ünnepnapjajanuár 26.
Római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Harding Szent István témájú médiaállományokat.

Cornwall közelében született. Sokat tanult, anyanyelve mellett elsajátította a franciaországi normann nyelvet és a latint is. Tanulmányai végeztével belépett sherbournei kolostor kötelékébe, aztán folytatta tanulmányait Írországban Lismoreban, utána Franciaországba, a párizsi egyetemre ment és végül Rómában fejeződtek be tanulóévei. Párizsban ismerkedett meg Damiani Szent Péterrel, akinek hatására lépett be Burgundiában található molesmei bencés kolostorba. Idővel észrevette, hogy a kolostor lezüllött, ezért Szent Alberikkel elhagyta azt és Cîteauxban telepedtek le, Dijontól délre. Itt új szerzetesrendet alapítottak, amely Cîteaux latin neve, a Cistercium kapta a ciszterci nevet. Az új rend jóval centralizáltabb volt és a fizikai munkára is nagy hangsúlyt fektetett, akárcsak az imádságra, de a munkát nem a korlátlan vagyonszerzésre alkalmazta. Idővel a rend igen nagy népszerűségre tett szert. 1108-ban István lett a harmadik apátja. Ő írta a rend alapokmányának tekinthető Carta Caritatis-t is, ezért is tekinthetjük a rend alapítójának. 1134-ben bekövetkezett halála után nem sokkal, 1147-ben a ciszter szerzetes rendet már meghívta Magyarországra is II. Géza.

 
Az apátistvánfalvai templom főoltárának képe: Szűz Mária a skapulárét adja át Harding Szent Istvánnak.

Halálának napja a szent ünnepe is egyben. A Magyarországon letelepedett clairvauxi ág a trois fontainesiek Szentgotthárdon alapítottak monostort 1183-ban. A birtokukhoz tartozó egyik faluban, Apátistvánfalván 1785-ben barokk stílusú templomot építettek, amikor a szentgotthárdi apátság a Heiligenkreuzi apátság fennhatósága alá került. A falu védőszentje már 1683 óta Harding Szent István volt, aki egyúttal a templom patrónusa is lett, ünnepét (július 16.) évente búcsújárással ünneplik ma is a lakók. A templom főoltárán látható a szent legendája egy olajfestményen, mely ismeretlen mester alkotása. A kép azt örökíti meg, amikor Szűz Mária a rendi vállruhát adja át Istvánnak.

Külső hivatkozás

szerkesztés

Magyar nyelvű életrajz

szerkesztés

Istvánról magyar nyelven ezidáig – eltekintve a „Szentek élete”-iben lévő kisebb vázlatoktól – mindössze egyetlen egy életrajz jelent meg:

  • Dalgairns J. B. – Newman J. H. – Thurston H. S.J.: Harding Szent István élete (Citeaux -i apátnak, a ciszterci-rend alapítójának élete), Szent István Társulat, Budapest, 1929, 220 p

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés