Wikipédia

Harkakötöny

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 4.

Harkakötöny község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Harkakötöny
Harkakötöny címere
Harkakötöny címere		 Harkakötöny zászlaja
Harkakötöny zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunhalasi
Jogállásközség
PolgármesterBrassó Imre Albert (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6136
Körzethívószám77
Népesség
Teljes népesség707 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 48″, k. h. 19° 36′ 27″46.463433°N 19.607500°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 48″, k. h. 19° 36′ 27″46.463433°N 19.607500°E
Harkakötöny (Bács-Kiskun vármegye)
Harkakötöny
Harkakötöny
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Harkakötöny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkakötöny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Az ország dél-alföldi részén fekszik, nagyjából félúton Kiskunhalas és Kiskunmajsa között; a Duna-Tisza közén, a Kiskunság és a Bácska peremén, Bács-Kiskun vármegye délkeleti részén helyezkedik el.

A szomszédos települések: északkelet felől Bodoglár [egykor önálló, ma Kiskunmajsához tartozó falu], kelet felől Kiskunmajsa, délnyugat felől Kiskunhalas, északnyugat felől pedig Tázlár. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Zsanával is.

Megközelítése

szerkesztés

Harkakötöny zsáktelepülésnek tekinthető, mivel belterülete közúton csak egy útvonalon, a Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa-Kiskunhalas közt húzódó 5402-es útból északnak kiágazó, 54 107-es számú bekötőúton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Harkakötöny vasútállomás a község délnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését az 54 107-es útból kiágazó, rövidke 54 312-es számú mellékút biztosítja.

Története

szerkesztés

A Harka név egy 1451. évi okmányon fordul elő először. Kötöny neve legelőször egy 1493-ban keltezett oklevél szerint Ketzenszállás volt. A harka szó középkori méltóság, a Kötöny szó Kuthen kun fejedelem nevét őrzi. Az elnevezés alapján sok száz éve lakott vidék az alig 61 éves falu. A „9-10. századi magyarság harmadik főméltósága” személynévként, az egyik honfoglaló vezér Tétény (Töhötöm) viselte a Harka méltóságot. A tisztség legismertebb viselője Bulcsú volt. Kuthen/Kötöny, Magyarország területére a 11-12. században letelepedett kun népek vezére volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Tobak Csaba (független)[3]
  • 1994–1998: Tobak Csaba (független)[4]
  • 1998–2002: Tobak Csaba (független)[5]
  • 2002–2006: Tobak Csaba (független)[6]
  • 2006–2008: Győri Endre (független)[7]
  • 2008–2010: Brassó Imre Albert (független)[8]
  • 2010–2014: Brassó Imre Albert (Fidesz–KDNP)[9]
  • 2014–2019: Brassó Imre Albert (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Brassó Imre Albert (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Brassó Imre Albert (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2008. október 5-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő faluvezető nem indult el, elődje viszont igen, ám alulmaradt egyetlen ellenfelével szemben.[8]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
862
842
830
781
719
719
707
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,3%-a magyarnak, 0,7% lengyelnek, 0,8% németnek mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,2%, református 3%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,4% (45,8% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% lengyelnek, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41% volt római katolikus, 4% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés
  • A falu határában található temetőt elhagyva találjuk szembe magunkat a csonka Pajorkereszttel[15] (sajnos 2003-ban villám sújtotta, és darabokra tört). A keresztet a Börcsök család állította hálából valamiért, ki így, ki úgy mondja.
  • A dombról ma gyerekek szánkóznak le telente. Árpád-kori templom romokról is szólnak mendemondák, s annyi bizonyos, hogy minden évben kerülnek elő emberi csontok a környékről a szántások alkalmával.
  • A határon húzódik az egykori népvándorlás kori erődvonulat, a Csörsz árka is.

Természeti értékei

szerkesztés

Jellemző fája az olajfűz, amely a mélyében található szikre utal. A nyáron virágzó sziki növényzet megerősíti ezt. A falu határában található egy tó, Harka-tó, illetve telepített fenyves- és nyárerdő. A halászat és haltenyésztés céljaira kialakított tavat szikfok és vakszik növényzettel, sós réti növényzettel, szikes mocsárral borított felületek kísérik.

A tófelület elsősorban a vándorló és a téli vendégként itt tartózkodó madárfajok, a szikes legelők, rétek pedig a fészkelő madárfajainak szempontjából jelentősek. Védett és fokozottan védett fajok fordulnak elő úgy a növény-, mint az állatvilágból.

Másik különlegesség a környéki homokbuckás táj. Valaha, az északi, északnyugati szelek alakították ki ezt a vidéket. Galagonya és kökénybokrok tarkítják a tájat.

Sok a telepített erdő. Nehéz érintetlen helyeket találni, de még fellelhetők ilyen területek Kötönypusztán kívül Pirtón és Terézhalmon.

Testvértelepülések

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  5. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. ↑ a b Harkakötöny települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. október 5. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  9. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  11. ↑ Harkakötöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
  12. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  13. ↑ Harkakötöny Helységnévtár
  14. ↑ Harkakötöny Helységnévtár
  15. ↑ Virtuális séta Harkakötönyben, harkakotony.hu

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harkakötöny&oldid=27338027”