Főmenü megnyitása

Harsády József (Lepsény, 1878. szeptember 15.Budapest, 1942. április 8.) labdarúgó, hátvéd, edző, játékvezető, posta- és távíróellenőr. A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya 1920-ban.

Harsády József
Harsady Jozsef.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1878. szeptember 15.
Születési helyLepsény, Magyarország
Halálozási dátum 1942. április 8.
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1901Magyar 1867-1918 Budapesti TC006 0(0)
19021903Magyar 1867-1918 Postás SE
Edzőség
IdőszakKlub
1920Magyar 1919-1946 Magyarország
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

CsaládjaSzerkesztés

Harsády József és Szabó Éva fiaként született. 1919. május 12-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála hét évvel fiatalabb, balassagyarmati születésű Sugár Edith posta és távíró segédtiszttel, Sugár Mór és Harstein Eszter lányával.[1] 1928-ban elváltak.[2]

PályafutásaSzerkesztés

Labdarúgóként 1901-ben az első hivatalos bajnokságban a BTC bajnokcsapatának hátvédje. Még ez évben Klebersberg Gézával megszervezte a Postás SE labdarúgócsapatát. Első mérkőzésüket a BAK ellen sikeresen megnyerte az új csapat. Az 1902-es másodosztályú bajnokság megnyerésével, Harsády egy év kihagyás után ismét az élvonalban szerepelt.

Válogatott mérkőzései az első nem hivatalos nemzeti találkozók közé tartozik, 1901-ben két Budapest-Bécs mérkőzésen jobbhátvédként játszott.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Játékvezető Eredmény
1901. június 30. Millenáris Sportpálya, Budapest felkészülési Budapesti RamblerekBécsi Ramblerek Pösztinger Nándor 0 – 0
1901. szeptember 8. Cricketplatz, Bécs felkészülési Bécsi Ramblerek– Budapesti Ramblerek Fuchs Geo 2 – 3

1920-ban két mérkőzésen a válogatott szövetségi kapitánya volt. Második mérkőzését, Dél-Németország ellen később nem hivatalos találkozóvá minősítették.

Játékvezetésből 1903-ban Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatára 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1908-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 8.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1904. március 6. Margitszigeti Sportpálya, Budapest első NB I-es mérkőzése 33 FCFerencvárosi TC 2 – 5 Zárt kapus
1908. március 29. Margitszigeti Sportpálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Ferencvárosi TC–BAK 3 – 0 Zárt kapus

Sikerei, díjaiSzerkesztés

StatisztikaSzerkesztés

Mérkőzései szövetségi kapitánykéntSzerkesztés

  Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1920. május 2. Bécs, WAC-Platz Ausztria   2 – 2   Magyarország barátságos -
  1920. május 14. Pforzheim Dél-Németország   0 – 1   Magyarország barátságos -
Összesen 1 mérkőzés - gól

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Nagy Béla. Futballkrónika 1901–1959. Sportpropaganda. ISBN 963-754--241-8 [1981] 
  • Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  
  • Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
  • dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve - 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat
  • Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
  • magyarfutball.hu

Külső hivatkozásokSzerkesztés