Hasfalva

(Haschendorf szócikkből átirányítva)

Hasfalva (németül: Haschendorf, horvátul: Hošindrof) Sopronnyék mezőváros része, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Hasfalva (Haschendorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Sopronnyék településrésze
Járás Burgenland
Polgármester Hans Iby (ÖVP)
Irányítószám 7311
Körzethívószám 02610
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hasfalva (Ausztria)
Hasfalva
Hasfalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 35′ 50″, k. h. 16° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 50″, k. h. 16° 34′ 30″

FekvéseSzerkesztés

Felsőpulyától 12 km-re északra a Soproni-hegység déli lábánál fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt bizonyítja az a világhírű bronzkori kultikus lelet, melyet 1914-ben találták a hasfalvi homokbányában. A lelet korát 3000-3500 évesre teszik. Pontos rendeltetése a mai napig sem tisztázott, lehet szertartási tárgy, gong vagy bronzkorona is.

A települést 1370-ben említi oklevél "Harsandorf" néven, 1377-ben "Horsondorph" alakban szerepel oklevélben.[1] A Haschendorfer család ősi birtoka, akik bár erre semmilyen írásos nyom nincs azt még a 13. század végén kaphatták. A család neve 1325-ben tűnik fel abban az oklevélben, mely szerint az elhalt idősebb Haschendorfer Wolfing a Moson vármegyei Hof nevű birtokára Nagymartoni Lőrincz javára 500 talentum íratott. 1447-ben neve szerepel abban az oklevélben, melyben Fraknói Margit és Valpurga Fraknó várát Albrecht osztrák herceg birtokába adják. Ekkor tehát a falu Fraknó tartozékát képezte, majd a 16. században szintén Fraknó, illetve Kismarton várainak tartozékai között említik. 1529-ben és 1532-ben Hasfalvát is elpusztította a török.

Vályi András szerint "HASCHENDORF. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 2/8 mértföldnyire, Harkádnak filiája, határja síkos, két nyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát teren, szőleje, és réttye tsekély."[2]

Fényes Elek szerint "Hasfalva, (Hatschendorf), német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz délre 1 1/2 mfld: 186 kath. lak. Majorsági birtoka nem közöltetett; a lakosok birnak 158 h. szántóföldet, 75 h. rétet. Van egy névtelen patakja."[3]

1910-ben 221, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

NevezetességeiSzerkesztés

A település arról a bronzkori kultikus leletről nevezetes, melyet 1914-ben találták a hasfalvi homokbányában. A lelet korát 3000-3500 évesre teszik. Pontos rendeltetése a mai napig sem tisztázott, lehet szertartási tárgy, gong vagy bronzkorona is. Súlya 4,7 kg, magassága 27,8 cm, átmérője 41 cm. Ma a soproni Liszt Ferenc múzeumban látható. A lelet megtalálásának helyén ma emlékmű áll kőoszlopon a lelet másával.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Sopronnyék hivatalos oldala

ForrásokSzerkesztés

Stessel József:A Haschendorfiak családtörténetéhez. Turul a Magyar Heraldikai Társaság Közlönye 1895.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.