Főmenü megnyitása

Haselünne, város Németországban, Alsó-Szászországban.

Haselünne
Haselünne Kirche.jpg
Haselünne címere
Haselünne címere
Haselünne zászlaja
Haselünne zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Járás Emsland
Irányítószám 49740
Körzethívószám
  • 05961
  • 05962
  • 05965
Rendszám EL
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség
  • 12 728 fő (2016. dec. 31.)[1]
  • 12 847 fő (2017. dec. 31.)[2] +/-
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság20 m
Terület159,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Haselünne (Németország)
Haselünne
Haselünne
Pozíció Németország térképén
é. sz. 52° 40′, k. h. 7° 28′Koordináták: é. sz. 52° 40′, k. h. 7° 28′
Haselünne (Alsó-Szászország)
Haselünne
Haselünne
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Emsland térképén
Elhelyezkedése Emsland térképén
Haselünne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haselünne témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Meppentől 12 km-re, keletre, Lingentől 20 km-re északra. Környező települések: északra Sögel, keletre Herzlake, délre Lengerich és Geeste, nyugatra Meppen.

TörténeteSzerkesztés

 
Egy régi metszet a városról

A város egyike az Ems folyó mentén létrejött legrégebbi településeknek. Haselünne és környéke az itt talált régészeti leletek alapján már a korai kőkorszakban lakott volt. A városról fennmaradt első írásos feljegyzések pedig már oppidum néven említették. 1025-ben piaci jogokat, 1272-ben pedig városi jogot is kapott. A középkorban pedig a Hanza városok szövetségéhez tartozott. 1272-ben Münster püspök megújította városi rangját. 1733-ban és 1751-ben, majd 1798-ban ismét nagy tűzvész pusztított a városban.

1810-ben Haselünne a francia birodalom része, 1815-ig. 1894-ben nyílt meg a városon áthaladó Meppen-Haselünner vasútvonal. 1945-ben a nyugati szövetséges csapatok foglalták el, 1946-ban az újonnan alakult állam Alsó-Szászország része lett. 1977-ben Az alsó-szászországi Circle reform jött létre Emsland kerület az egykori Lingen, Meppen és Village Hümmling területéből.

NevezetességekSzerkesztés

  • St. Vincent-templom - háromhajós, késő gótikus csarnok templom és már valószínűleg a 15. század utolsó harmadában állt.
  • Klarissenkloster
  • Városháza - 1850-ben épült, építésze Josef Niehaus.

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Karl Immendorf (1692-1752) - jezsuita
  • Josef Niehaus (1802-1864) - építész (késő klasszicizmus)
  • Tobias Sudhoff (született 1972) - humorista, jazz zenész és szerző

ForrásokSzerkesztés

GalériaSzerkesztés