Főmenü megnyitása

Haszkovo megye (bolgárul: Област Хасково) kis megye Bulgária déli részén. Északról Sztara Zagora és Jambol megyék, keletről Jambol megye és Törökország, délről Törökország, nyugatról pedig Plovdiv és Kardzsali megyék határolják.

Haszkovo megye (Област Хасково)
Mezek Village.jpg
Közigazgatás
Ország Bulgária
Székhely Haszkovo (Хасково)
Kistérség11
Jelzés X
Kormányzó Rajna Jovcseva (Райна Йовчева)
Népesség
Teljes népesség246 238 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
Terület5543 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Haszkovo megye (Bulgária)
Haszkovo megye
Haszkovo megye
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 41° 50′, k. h. 25° 55′Koordináták: é. sz. 41° 50′, k. h. 25° 55′
Haszkovo megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haszkovo megye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Haszkovo megye Bulgária középső-déli részén fekszik, 5%-át teszi ki Bulgária területének. A megyén két kulcsfontosságú transzkontinentális autóút halad át. Az egyik a Közép-Európát Ázsiávál összekötő, a másik az Észak-Európát a Balkánnal összekötő. Ezenkívül Haszkovo megyében még 1 882 km út van. A megyeszékhely, amely fontos közlekedési és kereskedelmi központ, a görög és török határtól kb. 60, a bolgár fővárostól pedig megközelítőleg 230 km-re fekszik. A megye enyhe időjárással, érintetlen és gyönyörű természettel, különleges növényzettel jellemezhető. Domborzata változatos: mind a Felső-Trák-alföld, a Rodope-hegység és a Sakar-hegység részei is megtalálhatóak a megyében. A megye legfontosabb folyói a Marica és ennek mellékfolyói (Harmanliyska, Varbitsa és Byala folyók). Haszkovo megye területének 38%-át erdők teszik ki.

LakosságSzerkesztés

A megye lakossága Bulgária összlakosságának 3,46%-át teszi ki. Ennek a lakosságnak 70,6%-a városokban, 29,4%-a pedig falvakban él. Az itt lakók döntő többsége bolgár nemzetiségű, de fontos kisebbség a törökök.

TörténelemSzerkesztés

Haszkovo megye földje a gazdag ősi kultúra bölcsője. A trákok, a római légiósok és a bolgár törzsek egyaránt meghagyták kultúrájuk nyomát ezen a környéken. A Neolitikumból és az Újkőkorból is maradtak fenn életre utaló jelek Dimitrovgrad város környékén.