Főmenü megnyitása
Az {x, y, z} halmaz hatványhalmazának az elemei Hasse-diagrammal ábrázolva

A halmazelméletben egy halmaz hatványhalmazának nevezzük az adott halmaz összes részhalmazainak a halmazát.

Tartalomjegyzék

DefinícióSzerkesztés

Ha   halmaz, akkor  -val jelöljük és a   halmaz hatványhalmazának nevezzük a   összes részhalmazainak halmazát. Vagy másképpen:   ahol a   szimbólum a részhalmaz-reláció jele.

PéldaSzerkesztés

Ha   az   háromelemű halmaz, akkor részhalmazai a következők:

  • nullaelemű részhalmaza az   üres halmaz
  • egyelemű részhalmazai az  , a   és a  
  • kételemű részhalmazai:  ,   és  
  • egyetlen háromelemű részhalmaza saját maga:  

Tehát  

Az axiomatikus elméletek hatványhalmaz-fogalmaiSzerkesztés

Cantor elméletében, a naiv halmazelméletben egyáltalán nem kétséges, hogy minden H halmaz esetén a   kijelentésből képezett   halmaz létezik. Az axiomatikus elméletekben ezzel szemben ezt a tényállást axiómában kell rögzíteni. Az ilyen axiómát hatványhalmaz-axiómának nevezzük.

Zermelo–Fraenkel-axiómarendszerSzerkesztés

ZF-ben (és bővítéseiben) hatványhalmaz-axiómának nevezzük a következő formulát:  

ahol   jelöli az   formulát.

Neumann–Bernays–Gödel-halmazelméletSzerkesztés

Az NBG-ben (lényegében) szabad képezni minden formalizálható T(x) tulajdonságra az {x|T(x)} kifejezést, csak ezt nem minden esetben nevezhetjük halmaznak, hanem csak osztálynak. Azt NBG esetén azt mondjuk, hogy a H kifejezés halmaz, ha levezethető az   formula. Ezt a formulát Set(H)-val jelöljük és jelentése: „H halmaz”. Rövidítsük az  -t  -val. Ekkor a hatványhalmaz-axióma a következő formula:

 

Bourbaki-halmazelméletSzerkesztés

A francia matematikuscsoport által kidolgozott formális-axiomatikus halmazelméletben minden A formula (itt szintén formalizálható tulajdonságra kell gondolnunk) és x változó esetén   jelöli az   formulát, melynek jelentése: „az A(x) tulajdonságból halmaz képezhető (éspedig az {x|A(x)} halmaz)”. Ha   tétel, akkor azt mondjuk, hogy az A formula kollektivizáló az x változóban. A hatványhalmaz-axióma ekkor a következő formula:

 

ahol   jelöli az   formulát.

Tételek a hatványhalmazrólSzerkesztés

  • Tétel – Ha H véges halmaz és elemszáma az n természetes szám, akkor H hatványhalmazának számossága  .
Megjegyzés: Ez a tétel magyarázza a hatványhalmaz elnevezést, és az irodalomban néhol előforduló   hatványozásra utaló jelölést.
  • Tétel(Cantor-tétel) – Bármely H halmaz esetén   számossága nagyobb H számosságánál.

Jelben:  .

  • Tétel – A természetes számok hatványhalmazának számossága megegyezik a valós számok halmazának számosságával, azaz kontinuum-számosságú. Tömören:  .

Egy hatványhalmaz több algebrai és relációs struktúra alaphalmaza is lehet.

  • Állítás – Ha H halmaz, akkor a
  •   és   (azaz rendre az unióval és a metszettel, mint műveletekkel ellátva) egységelemes, zéróelemes félcsoportok
  •   a  -val és  -val mint műveletekkel ellátva Boole-algebrát alkot
  •   a   relációval ellátva Boole-hálót alkot.

Továbbá a mértékelmélet számára fontos tény, hogy a   hatványhalmaz halmazgyűrű, sőt  -algebra (szigma-algebra).

Történeti adalékokSzerkesztés

Georg Cantor, halmazelméletének ellentmondásosságát Russelltől függetlenül saját maga is felismerte. Az általa talált Cantor-antinómia a Cantor-tételből következik. Legyen U az összes halmazok halmaza, azaz bármely H halmazra  . A naiv halmazelmélet szerint bármely halmaznak van hatványhalmaza, így U-nak is. Ekkor a Cantor-tétel szerint fennáll a következő egyenlőtlenség:  , ami ellentmondás.

Az ellentmondás feloldását az NBG szemléletű osztálykalkulusban tehetjük meg. Eszerint, ugyan lehet képezni a   összességet, de mivel Set(U) cáfolható, azaz U nem halmaz így a Cantor-tétel, mely csak halmazokra vonatkozik nem használható fel.

Felhasznált irodalomSzerkesztés

Bourbaki halmazelméletérőlSzerkesztés

  • Kristóf János, Az analízis logikai alapjai, ELTE jegyzet, 1998.

(A matematika logikai megalapozása Bourbaki szerint, Kristóf János kitűnő tolmácsolásában. A teljes szöveg elektronikus formában itt.)

  • Kristóf János, Az analízis elemei I., ELTE jegyzet, 1996.

(A halmazelmélet és az analízis megalapozása Bourbaki szerint. A teljes szöveg elektronikus formában itt.)

  • Nikolas Bourbaki, Théorie des Ensembles, de la collection éléments de Mathématique, Hermann, Paris 1970. (gyakran orosz kiadásban: Tyeorija mnozsensztvo)
  • Cikk a Bourbaki-csoportról