Hatvani kultúra
A hatvani kultúra a korai bronzkor egyik régészeti kultúrája. A kultúrát a névadó lelőhelyen napvilágot látott leletek tették nemzetközileg is elismert régészeti meghatározássá.
Elnevezése
szerkesztésMivel a bronzkori népek valódi nevét nem ismerjük, (ám az időben élhettek itt pannonok, szkíták és egyéb rokon népek) a régészet az egyidejű vagy egymást követő népek megkülönböztetésére a kultúra, illetve a csoport meghatározást használja. Ilyen megnevezés, illetve meghatározás a hatvani kultúra is, ugyancsak a lelőhelyről elnevezve. Ez a régészeti kultúra is egy földrajzilag körülhatárolt helyen, azonos körülmények között alakult ki, melynek gazdasági élete, anyagi és szellemi kultúrája is csak az itt élő népre volt jellemző.
Kronológia
szerkesztésA hatvani kultúra a kora bronzkor időszaka (i. e. 20–18. század); kronológia A2 Paul Reinecke (1950–1700 BC). Eredete i. e. 2100-ig vezethető vissza.
A hatvani kultúra megjelenése a kora bronzkor végére tehető, mely időszak kedvezett az új, hosszú ideig virágzó kultúrák kialakulásának. Erődített lakott településeik (tellek) elsősorban a Bükk-vidéken és a Mátra vidékén találhatók.
E kultúra népének fontosabb telepeit Hatvan-Strázsahegyen, Versegen, Buják-Tarisznyaparton, Jászdózsa-Kápolnahalmon és Vác-Csöröghegyen tárták fel.
Temetkezéseik
szerkesztésHalottaikat nagyrészt urnasírokba temették, csontvázas sír nagyon kevés található a hatvani kultúrában.
Források
szerkesztés- Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon [1]