Főmenü megnyitása

Havas Szófia (Budapest, 1955. november 2. –) magyar szocialista politikus, orvos.

Havas Szófia
Havas Szófia.JPG
Született Horn Szófia
1955. november 2. (63 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus,
orvos
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Iskolái

Tartalomjegyzék

ÉletrajzaSzerkesztés

CsaládjaSzerkesztés

Férjezett, két lány édesanyja. Édesapja, Horn Géza filmrendező (1925–1956),[1] Horn Gyula miniszterelnök bátyja, az 1956-os forradalom alatt hunyt el.[2] Édesanyja Rot Paulina. Szófia a nevelőapja családi nevét viseli.

Kádergyerek voltam egy mártír apával és egy szochazás nevelőapával, ráadásul anyai ági nagyapám a Vörös Hadsereg egyik tábornokaként szolgált
– Havas Szófia interjú 2007. HVG[3]

TanulmányaiSzerkesztés

A budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában érettségizett 1974-ben, majd 1980-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán diplomázott cum laude minősítéssel. 1998-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Egészségügyi Menedzser szakán másoddiplomázott.

Orvosi pályáját a Korányi Frigyes Kórházban kezdte, majd 1983-ban az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben tevékenykedett, mindkét helyen segédorvosként. 1984 és 1990 között az Újpesti Kórház segéd-, majd alorvosaként, 1990 és 1996 között pedig a Bajcsy-Zsilinszky Kórház adjunktusaként dolgozott, 1999 óta az Észak-Pesti Kórház orvos-igazgatója.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

1977-ben lépett be az MSZMP-be, az MSZP-nek 1993 óta tagja, ahol 1995-től az Egészségügyi Tagozat országos ügyvivőjeként és párt budapesti tagozatának elnökeként, 1996-tól II. kerületi elnökként tevékenykedik. 1995-től 2002-ig a Népjóléti Minisztérium főtanácsosa volt. 1994 decemberében és 1998 októberében az önkormányzati választásokon indult képviselőjelöltként, 2002. október 20-án lett a Fővárosi Önkormányzat tagja, és az egészségügyi bizottság alelnöke. A II. kerületben is képviselő, ahol szintén az egészségügyi és sportbizottság tagja. 2007. szeptember 10-én Dr. Bakonyi Tibor helyett lett parlamenti képviselő, ott az Egészségügyi Bizottságnak szeptember 17-étől tagja.

2010-ben nem került be az Országgyűlésbe, viszont a 2010 októberében megrendezett budapesti önkormányzati választásokon az MSZP-színeiben ismét bekerült a Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Közgyűlésébe.

Vitatott megnyilvánulásaiSzerkesztés

2007-ben azt mondta: „1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva.Rainer M. János történész szerint a szocialista politikus nyilatkozata azzal magyarázható, hogy az édesapját – Horn Gyula testvérét – 1956-ban ölték meg.[4]

2008-ban a Fővárosi Közgyűlésben egyedül ő szavazott nemmel arról, hogy Mansfeld Péterről teret nevezzenek el.[5] Egy másik határozat elfogadásakor pedig, amikor a Katynban a szovjetek által lemészárolt lengyel tisztek emlékművének felállításáról volt szó, tüntetőleg kivonult a teremből.[6][7]

2016 októberében az orosz állami televízióban azt állította, hogy az 1956-os forradalmárok házról házra járva keresték a kommunistákat és zsidókat és „a forradalom nem törhetett volna ki a CIA által kiképzett, volt nácikból álló diverzánsosztagok nélkül.[8]

Az MSZP közleménye szerint „Havas Szófia forradalomról tett nyilatkozata teljes egészében szembe megy a szocialista párt álláspontjával”, ezért a politikus párttagságát felfüggesztették és fegyelmi eljárást indítottak,[9] melynek során a párt etikai és fegyelmi tanácsa megállapította, hogy a politikus vétséget követett el, ezért megrovásban részesítették.[10] Havas nyilatkozata miatt a Jobbik és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség büntetőfeljelentést tett a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt.[11][12] A Fővárosi Főügyészség elrendelte a nyomozást az ügyben.[13]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés