Wikipédia

Havas Zsigmond

magyar újságíró, író, szerkesztő

Havas Zsigmond, született Hlavka[5] (teljes nevén Havas Antal Zsigmond) (Budapest, 1900. január 19. – Budapest, 1972. augusztus 28.)[6] újságíró, ifjúsági- és detektívregény író, lapszerkesztő. Műveiben több írói álnevet használt: Spencer Walls, S. Walls, Zsiga bácsi, Anthony Astor, Anthony S. Astor, Hawass A. Zs., Zsigmondy Antal.[7][8]

Havas Zsigmond
SzületettHlavka Antal Zsigmond
1900. január 19.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1972. augusztus 28. (72 évesen)[1]
Budapest[2]
Művészneve
  • Spencer Walls
  • S. Walls
  • Zsiga bácsi
  • Anthony Astor
  • Anthony S. Astor
  • Hawass A. Zs.
  • Zsigmondy Antal
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBlum Róza
(h. 1924–1972)
Foglalkozása
  • újságíró
  • író
  • lapszerkesztő
  • fordító
    • SírhelyeFarkasréti temető (N-2816. fülke)[3][4]
    Írói pályafutása
    Jellemző műfajok
    • young adult fiction
    • detektívtörténet
    • kaland
    Alkotói évei1920–1949
    A Wikimédia Commons tartalmaz Havas Zsigmond témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Élete szerkesztés

    1921–1939 között a Tolnai Világlapja munkatársa, illetve felelős szerkesztőjeként tagja volt a Országos Magyar Sajtókamarának. Magyarország német megszállása után lemondott állásáról.[9] Számos ifjúsági és detektívregényt írt, amelyekkel külföldön is ismertségre tett szert (főként mint Spencer Walls). Az 1943-ban indult A Kaland Klasszikusai sorozat szerkesztője. Hazudtak a fegyverek címmel (1945) regényt írt Budapest ostromáról. 1945–1947 között a Tolnai Forrás, majd 1949-ig a Képes Magazin munkatársa. Rövid ideig szerkesztette a Szivárvány című hetilapot is.

    Családja szerkesztés

    Szülei Havas Antal asztalossegéd és Durant Anna,[10] felesége Blum Róza voltak. Fia, Szuhay-Havas Ervin (1929–1998) író, műfordító, történész. Unokája Szuhay-Havas Marianna (1968) költő, író.

    Regényei szerkesztés

     
    Konferencia a Tolnai Világlapja szerkesztőségében (az álló sorban jobbról a harmadik Havas Zsigmond)

    Több angolszász hangzású álnéven megjelent regényénél fordítóként saját néven tüntették fel. Ezek egy részénél a hatás kedvéért még fiktív eredeti angol nyelvű címet is megadtak.

    • Zsiga bácsi: A nevelő úr – karácsonyi történet, Bethlen Ny., Budapest, 1920[11]
    • Hawass A. Zs.: Halálos árnyék – doktor Collins kalandja - amerikai detektívtörténet, Palastica, Budapest, 1922, Magyar nemzeti munkáskönyvtár 16-18
    • A fekete matróz, Tolnai, Világkönyvtár, Budapest, 1927
    • Spencer Walls: A tízfejű sárkány, Pesti Hírlap könyvek 257., Légrády, Budapest, 1932 (fordítóként feltüntetve)
    • Spencer Walls: Az üvegszemű, Pesti Hírlap könyvek 288., Légrády, Budapest, 1933 (fordítóként feltüntetve); A Kaland 80 filléres regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 194? (fordítóként feltüntetve);
    • Aranyos leányszív – regény fiatal leányok számára, ifjúsági regény, Tolnai, Budapest, 1933, utánnyomás: 1935, Forrás,[12] 1942
    • Spencer Walls: Aranyzápor, Pesti Hírlap könyvek 353., Légrády, Budapest, 1934[13] (fordítóként feltüntetve)
    • Galambos Ferkó, ifjúsági regény, Tolnai, Budapest, 1935
    • Zsiga bácsi: Mesebokréta, ifjúsági regény, Tolnai, Budapest, 1935, 1944
    • Spencer Walls: A bűnös asszony, Pesti Hírlap könyvek 458., Légrády, Budapest, 1936 (fordítóként feltüntetve)
    • Spencer Walls: Cukor és korbács – Ceylon, Budapest, 1936, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1986
    • Spencer Walls: Akit üldöznek a nők, Világkönyvtár 12., Tolnai, Budapest, 1936, Skíz, Budapest, 1991, ISBN 963-7505-02-4 (fordítóként feltüntetve)
    • A fekete kastély rejtélye, Friss Újság Színes Regénytára 60., Általános Ny., Budapest, 1937; Sárga regények, 5. A fekete kastély rejtélye és más kémtörténetek, 1989, ISBN 963-316-269-6
    • Zsigmondy Antal: Az ördög elalszik, Friss Újság Színes Regénytára 61., Általános Ny., Budapest, 1937
    • Spencer Walls: A fekete macska, Stádium Ny., Tarka regénytár III. 14., Budapest, 1937
    • Spencer Walls: A koporsó titka, Stádium Ny., Tarka regénytár III. 20., Budapest, 1937
    • Az acélember, ifjúsági regény, Tolnai Ny., Budapest, 1938
    • Spencer Walls: Az áruház kísértete, Pesti Hírlap könyvek 288.,[14] Légrády, Budapest, 1938 (fordítóként feltüntetve)
    • Rákosi fiúk, ifjúsági regény, Forrás, Budapest, 1938, 1939, 1943, 1944
    • Anthony Astor: Az ördög fia, Pesti Hírlap könyvek 640-641., Légrády, Budapest, 1940
    • Spencer Walls: A zöld csipke titka, Pesti Hírlap könyvek 702., Légrády, Budapest, 1941
    • Angyalka – egy aranyszívű leány története, ifjúsági regény, Forrás, Budapest, 1942, Esti Kurír 1942, 287. szám
    • Didergők, ifjúsági regény, Forrás, Budapest, 1942,[15] Esti Kurír 1942, 285. szám
    • A fehér titok, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942; Sárga regények, 3. A fehér démon és más bűnügyi történetek, 1989, ISBN 963-316-244-0
    • Spencer Walls: Fekete gyertyák (The dark candles), A Kaland 111 filléres regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1943; Attraktor Kft. Pallas Stúdió, Klasszikus detektívregények sorozat, Budapest, 1997 ISBN 963-9022-46-2 (fordítóként feltüntetve)
    • Hajsza a ködben, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942
    • Spencer Walls: A hét szomorúság lépcsője (Steps of seven pains), A Kaland 1 pengős regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942
    • Spencer Walls: Tigrisliliom (Tiger-iris), A Kaland 1 pengős regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942 (fordítóként feltüntetve)
    • Spencer Walls: A vérvirágos ház (House in blood), A Kaland 80 filléres regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1942 (fordítóként feltüntetve)
    • Spencer Walls: Északi szél (Roaring of the wind), Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1943, Szépirodalmi Könyvkiadó, Kentaur könyvek sorozat, Budapest, 1988, ISBN 963-15-3619-X
    • Spencer Walls: A halál balladája (The dead's ballad), Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1943 (fordítóként feltüntetve)
    • Spencer Walls: A holdviola kovácsai (The smiths of honesty), Riport kiadó, Budapest, 1943; Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1988 (fordítóként feltüntetve)
    • Spencer Walls: Kék lámpa (Blue lights), Kaland Könyvkiadó, Budapest, 1943 (fordítóként feltüntetve)
    • Az erdő gyermeke, meseregény, Forrás, Budapest, 193?, 1944
    • Hazudtak a fegyverek, Magyar Téka, Budapest, 1945[16]
    • Spencer Walls: Szürke kárpit (The gray wallpaper), Forrás, Budapest, 1945[17] (fordítóként feltüntetve)
    • Anthony S. Astor: Mielőtt a lámpákat eloltják (Christian), Magyar Téka, Budapest, 1946; Budapest: Ladányi Ny., 1947 (fordítóként feltüntetve)
    • Spencer Walls: A félelem ostora, Budapest, 194?
    • Spencer Walls: A virrasztás háza (The yellow face), A Kaland 1 pengős regényei, Kaland Könyvkiadó, Budapest, 194? (fordítóként feltüntetve)
    • Megöltem Hitlert!, regény, Világ című lap, folytatásokban, 194?
    • Ámokfutók, regény, Világ című lap, folytatásokban, 194?
    • Spencer Walls: A csontok nem beszélnek, bűnügyi regény, Képes Magazin[18] című lap, folytatásokban, 1948
    • Ebek tánca, regény, Képes Kurír című lap, folytatásokban, 194?
    • Farkasmiatyánk, regény, Képes Kurír című lap, folytatásokban, 194?
    • Spencer Walls: Kaméleon és gardénia, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989
    • Spencer Walls: A Lady már halott, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989
    • Spencer Walls: Cukor és korbács, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989
    • Spencer Walls: A libbenő halál, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989
    • Spencer Walls: A temetőnél állj meg!; Fekete kastély, Pán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1989

    Valamikor a rendszerváltás után jelentek meg megtévesztő, Soóky Margit Kaland Könyvkiadóját utánzó külalakkal és hamis könyvészeti bejegyzésekkel ismeretlen személy magánkiadásában:

    • Spencer Walls: A csontok nem beszélnek, magánkiadás
    • Spencer Walls: Ebek tánca, magánkiadás
    • Spencer Walls: Farkasmiatyánk, magánkiadás
    • Spencer Walls: A szomjas ucca (benne A szomjas ucca, Az ördög felhúzza a függönyt és az Öt élet című regény),[19] 188 oldal, magánkiadás

    Jegyzetek szerkesztés

    1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
    2. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
    3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
    4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
    5. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 109721/1914. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 517. kép 1. karton
    6. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 962/1972. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
    7. ↑ A Petőfi Irodalmi Múzeum adatlapja.
    8. ↑ A Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) A texasi bandita című regény kapcsán a P. Hawker álnevet is tévesen Havas Zsigmondnak tulajdonítja, holott az Barsi Ödön írói neve.
    9. ↑ Utoljára az időközben Tolnai nevétől is megfosztott Világlap 1944. május 31-i számát jegyezte. Lásd: (cím nélkül) . Világlap, XLVI. évf. 22. sz. (1944. május 31.) 3. o. Hozzáférés: 2020. április 16.
    10. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 415/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
    11. ↑ Magyar Életrajzi Lexikon (MÉL) szerint 1910.
    12. ↑ Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt., Budapest
    13. ↑ MÉL: 1933
    14. ↑ MOKKA: 552
    15. ↑ MÉL: 1941
    16. ↑ MOKKA: 1945 és 1946-os kiadás, valamint Spencer Walls író
    17. ↑ MÉL: 1943
    18. ↑ MOKKA? adatbázisában Képes Kurír, vagy új kiadás?
    19. ↑ Ellenőrizhetetlen állítás szerint ez a három regény újságokban folytatásokban jelentek meg a világháború után.

    Források szerkesztés

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Havas_Zsigmond&oldid=26760788”