Havasi szürkebegy
A havasi szürkebegy (Prunella collaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szürkebegyfélék (Prunellidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Prunella collaris (Scopoli, 1769) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 A havasi szürkebegy elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2006. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Havasi szürkebegy témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi szürkebegy témájú médiaállományokat és Havasi szürkebegy témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Giovanni Antonio Scopoli olasz ornitológus írta le 1769-ben, a Sturnus nembe Sturnus collaris néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- Prunella collaris collaris (Scopoli, 1769)
- Prunella collaris erythropygia (Swinhoe, 1870)
- Prunella collaris fennelli Deignan, 1964
- Prunella collaris montana (Hablizl, 1783)
- Prunella collaris nipalensis (Blyth, 1843)
- Prunella collaris rufilata (Severtzov, 1879)
- Prunella collaris subalpina (C. L. Brehm, 1831)
- Prunella collaris tibetana (Bianchi, 1904)
- Prunella collaris whymperi (E. C. S. Baker, 1915)[2]
Előfordulása
szerkesztésEurópa és Ázsia magashegységeiben honos. Természetes élőhelyei a sziklás hegyi lejtők és alpesi rétek. A fahatár és a hóhatár közötti területen él. Télen alacsonyabb helyre húzódik.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
szerkesztésMagyarországon rendszeres vendég november és március között. Kőfejtőkben, bányafalakon, romos épületeknél észlelték, de településeken is feltűnhet kisebb csapatokban, néha magányosan.[5]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 30–32 centiméter, testtömege 37–43 gramm.[5] Feje szürke, hasa narancssárga.
Életmódja
szerkesztésKöltési területén főleg rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Ősztől bogyókat, télen magvakat fogyaszt.[5]
Szaporodása
szerkesztésA tojó a fészkét fátlan, köves, sziklás hegyoldalakon, a földön lévő kisebb mélyedésbe készíti, mohából és fűszálakból. Fészekalja 4–5 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 15 napig. A fiókák még 12–14 napig tartózkodnak a fészekben, utána a sziklák közt rejtőzködnek. A táplálásban mindkét szülő rész vesz.[5]
_(42815106311).jpg) |
 |
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
- ↑ a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
