Havasi szürkebegy

madárfaj

A havasi szürkebegy (Prunella collaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szürkebegyfélék (Prunellidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Havasi szürkebegy
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Szürkebegyfélék (Prunellidae)
Nem: Prunella
Faj: P. collaris
Tudományos név
Prunella collaris
(Scopoli, 1769)
Elterjedés
A havasi szürkebegy elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2006.
A havasi szürkebegy elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely

Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2006.

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Havasi szürkebegy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi szürkebegy témájú médiaállományokat és Havasi szürkebegy témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Giovanni Antonio Scopoli olasz ornitológus írta le 1769-ben, a Sturnus nembe Sturnus collaris néven.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Prunella collaris collaris (Scopoli, 1769)
  • Prunella collaris erythropygia (Swinhoe, 1870)
  • Prunella collaris fennelli Deignan, 1964
  • Prunella collaris montana (Hablizl, 1783)
  • Prunella collaris nipalensis (Blyth, 1843)
  • Prunella collaris rufilata (Severtzov, 1879)
  • Prunella collaris subalpina (C. L. Brehm, 1831)
  • Prunella collaris tibetana (Bianchi, 1904)
  • Prunella collaris whymperi (E. C. S. Baker, 1915)[2]

Előfordulása szerkesztés

Európa és Ázsia magashegységeiben honos. Természetes élőhelyei a sziklás hegyi lejtők és alpesi rétek. A fahatár és a hóhatár közötti területen él. Télen alacsonyabb helyre húzódik.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég november és március között. Kőfejtőkben, bányafalakon, romos épületeknél észlelték, de településeken is feltűnhet kisebb csapatokban, néha magányosan.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 30–32 centiméter, testtömege 37–43 gramm.[5] Feje szürke, hasa narancssárga.

Életmódja szerkesztés

Költési területén főleg rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Ősztől bogyókat, télen magvakat fogyaszt.[5]

Szaporodása szerkesztés

A tojó a fészkét fátlan, köves, sziklás hegyoldalakon, a földön lévő kisebb mélyedésbe készíti, mohából és fűszálakból. Fészekalja 4–5 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 15 napig. A fiókák még 12–14 napig tartózkodnak a fészekben, utána a sziklák közt rejtőzködnek. A táplálásban mindkét szülő rész vesz.[5]

 
 
Prunella collaris collaris

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés