Főmenü megnyitása

A Hazudós Jakab (eredeti cím: Jakob the Liar) 1999-ben bemutatott színes, háborús fekete komédia Robin Williams főszereplésével. A film Jurek Becker azonos című regényének adaptációja. A film rendezője a magyar származású Peter Kassovitz.

Hazudós Jakab
(Jakob the Liar)
1999-es amerikai–magyar–francia–lengyel film
Rendező Peter Kassovitz
Producer Marsha Garces Williams
Steven Haft
Vezető producer Robin Williams
AlapműJurek Becker: Hazudós Jakab
Műfaj
  • vígjáték-dráma
  • filmdráma
  • filmvígjáték
  • háborús film
Forgatókönyvíró Didier Decoin
Peter Kassovitz
Főszerepben Robin Williams
Zene Ed Shearmur
Operatőr Ragályi Elemér
Vágó Claire Simpson
Jelmeztervező Wieslawa Starska
Díszlettervező Luciana Arrighi
Gyártás
Gyártó TriStar Pictures
Blue Wolf Productions
Tristar
Global Entertainment
Kasso Inc.
Ország Amerikai Egyesült Államok

Magyarország
Franciaország

Lengyelország
Nyelv angol
Forgatási helyszín
Játékidő 115 perc
Költségvetés 15 millió USD
Forgalmazás
Forgalmazó Columbia Pictures
BemutatóKanada 1999. szeptember 16.
USA 1999. szeptember 24.
magyar 2000. április 13. (VHS)
Kronológia
Kapcsolódó film Hazudós Jakab (film, 1975)
További információk

A film az 1975-ös Jakob der Lügner című NDK-csehszlovák koprodukcióban készült film feldolgozásának tekinthető.[1]

Az 1997-es Az élet szép című, szintén a holokausztot feldolgozó Oscar-díjas film miatt háttérbe szorult és Magyarországon csak televízióban mutatták be.

DVD-n 2000. március 21-én jelent meg.

CselekménySzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

1944 tele, Lengyelország. Egy gettóban a zsidók a külvilágtól magas falakkal elzárva élnek, amit német katonák őriznek. Este nyolctól kijárási tilalom van érvényben, amikor zsidóknak nem szabad az utcán tartózkodniuk. Jakob egy újságlapot kergetve a drótkerítéshez érkezik, és bár még van 5 perc nyolcig, az őrtoronyból azt a parancsot kapja, hogy jelentkezzen az ügyeletes német tisztnél és kérje a büntetését. A tiszt nincs a szobájában, a rádiója azonban be van kapcsolva, így Jakob az orosz csapatok előrenyomulásáról szóló híreket hall. A fiatal tiszt megértőnek mutatkozik, és elengedi Jakobot. Mivel azonban közben nyolc óra lett, a kaput már bezárták. Jakob a pályaudvaron a tehervagonok között bujkál a reflektorok elől, de tudja, hogy ott nem maradhat. Nem sokkal később egy tíz év körüli zsidó kislány megy oda hozzá, Lina Kronstein, akit a szülei egy tehervagon alját felfeszítve engedtek ki, amikor megállt a szerelvényük. Jakob magával viszi a kislányt, bár eleinte el akarja küldeni.

Aztán másnap a tehervagonoknál, ahova a zsidókat mindennap dolgozni viszik, Misa (aki bokszoló és Jakob a menedzsere) elrejtőzik egy vagonba, hogy megölje az egyik német őrt. Jakob észreveszi, és megpróbálja lebeszélni erről a szándékáról, de Misa nem hallgat rá. Ekkor Jakob végső megoldásként azt hazudja Misának, hogy van egy rádiója, és azt mondták a hírekben, hogy az oroszok egyre közelebb járnak Németországhoz. Később, mikor szerencsésen kikerülnek ebből a szituációkból, Jakob elmondja, hogy csak hazudott, de Misa meg van róla győződve, hogy Jakob igazat mondott. Jakob civilben egy kávéházat vezetett valamikor, ahol saját készítésű palacsintát is árult (ezért a többiek „Palacsintás”-nak nevezik). Jakob megígérteti Misával, hogy senkinek nem mondja el a hírt, Misa ezt meg is ígéri, de kénytelen elmondani jövendőbeli apósának, mert szeretné elvenni a lányát, és az apa nem lát okot az optimizmusra. Misa elmondja neki, hogy az oroszok egyre közelebb jönnek és hamarosan vége a háborúnak.

Másnap reggel már mindenki nagy tisztelettel és bizalmasan köszönti Jakobot, bár ő nagyon megharagszik Misára, és továbbra is tagadja, hogy neki rádiója lenne (ezért ugyanis kivégzés jár, ha a németek megtudják).

A zsidókat minden nap a tehervagonokhoz viszik dolgozni, ahol zsákokat rakodnak. Ebédszünetben mindenki Jakobtól várja a híreket. Egy orvosprofesszor elmondja neki, hogy amióta elterjedt a híre, hogy van egy rádió a gettóban és közelednek az oroszok, a gettóban senki sem lett öngyilkos (a történet elején Jakob borbélya fel akarja akasztani magát a műhelyében, de Jakob lebeszéli róla). Jakob ezért kénytelen folytatni a hazudozást. A „hírekben” Winston Churchill is megszólal és Amerika hadba lépéséről is szó esik az oroszok előrenyomulása mellett. Ezek a hírek lelket öntenek az emberekbe, hiszen már csak kis ideig kell kitartaniuk.

Időközben azonban a Gestapo is tudomást szerez a „rádióról”, ezért összeszednek jó pár embert, és kihirdetik, hogy ezeket kivégzik, ha nem jelentkezik az, akinél a rádió van. Másnap Jakob jelentkezik a németeknél. Hiába mondja azonban, hogy nem létezik a rádió, a németek nem hiszik el, és majdnem agyonverik. Végül ki kell jelentenie Jakobnak, hogy „hazugság volt minden, amit mondott és nincs rádió”. Jakob azonban képtelen elvenni a reményt az emberekről, és mielőtt megszólalhatna, a német tábornok agyonlövi.

A történet folytatását továbbra is Jakob szavaival halljuk: a zsidókat vagonokba rakták és a vonat elindult egy fogolytábor felé, ahol mindannyian meghaltak... de az is lehet, hogy útközben az orosz tankok feltartóztatták a vonatot, és a foglyokat kiszabadították.

Lina látomásszerűen egy orosz tankon egy amerikai dzsessz-zenekart lát, az előtérben három elegánsan felöltözött énekesnővel.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

SzereplőkSzerkesztés

FogadtatásSzerkesztés

A filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 30%-ra értékelte 71 vélemény alapján.[1]

Forgatási helyszínekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés