Wikipédia

Hegedűs Ármin

(1869-1945) magyar építész
(Hegedüs Ármin szócikkből átirányítva)

Hegedűs Ármin (Szécsény, 1869. október 5. – Budapest, 1945. június 29.[4]) magyar építész. Böhm Henrikkel (1867–1936) irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Munkásságukra a XIX. végétől a későhistorizmus, a XX. sz. elején a szecesszió, majd a két világháború között az új historizmus és az azt követő art deco építészet jellemző.

Hegedűs Ármin
Született1869. október 5.[1][2][3]
Szécsény[3]
Elhunyt1945. június 29. (75 évesen)[1][2][3]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1892)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
Építészi pályafutása
Jelentős épületei
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Ármin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza szerkesztés

Dr. Hegedűs Sámuel (1817–1906)[5] szécsényi születésű orvos és Gutfreund Rozália fia. 1892-ben építészmérnöki oklevelét a budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Előbb a főváros mérnöki hivatalában dolgozott, majd Böhm Henrikkel társult.

Házastársa Hoffer Ilona (1871–1964) volt, akivel 1895. szeptember 15-én Budapesten kötött házasságot.[6][7] Gyermekeik: Klára, Erzsébet, István, András, Magda, László.

Köztisztviselői állásából 1922-ben vonult nyugdíjba. 1945. június 29-én (más források szerint július 2-án) 76. életévében baleset áldozata lett, temetése július 5-én zajlott. A Magyar Nemzet tudósítása szerint a nyugalmazott műszaki főtanácsos és építőművész a Váci utcában lelépett a járdáról és egy tehergépkocsi halálra gázolta. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.

Munkássága szerkesztés

Közös munkájuk közül kiválik a budapesti Szervita téren (Martinelli tér) épült egykori Török Bankház épülete (1906), mely pártázatos, díszes, hangsúlyos és a Pro Patria fürdőkórházat 1915-ben építették. Pöstyénbe tervezték az Irma-fürdő szecessziós hangvételű. A nagyszálló homlokzatán, de kivált reprezentatív belső terein - így a fogadócsarnokban és az étteremben is - a szecessziót követő neobiedermeier uralkodik. A pöstyéni, ún. Alexander-magánszanatórium már határozottan a barokk kompozíciók felé mutató eklektikában fogant. míg a Daruváron épített kisebb fürdőépület keleties hangvételű.

Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt részt vett a legjelentősebb hazai fürdő és gyógyszálló, a budapesti Gellért Szálló építésében is, annak késő szecessziós stílusú terveit készítette (1911-1918).

Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda-építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A kiskunfélegyházi Városi fürdő és szálloda kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztet. Ettől a szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a szolnoki Tisza fürdő és szálloda (1927) épülete, mely az ugyancsak erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíciót képez. Békéscsabán a Városi fürdő- és szállodaépület hegyes szögű saroktelekre épült. Az alaprajz és a homlokzat súlypontját a sarkon elrendezett bejáró, és a mögötte fekvő, centrális térhatású előcsarnok képezi. Egerben a Termálfürdő épülete barokk kúriára emlékeztető. A fővárosi kislakásépítés keretében a Böhm és Hegedűs iroda tervei alapján építették a Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet (1926). Az épület alaprajzában (függőfolyosós lakásmegközelítés) és homlokzataiban igénytelen.

Ismert épületeinek listája szerkesztés

 
Gellért szálló
 
Az Új köztemető bejárati épülete

Böhm Henrikkel közös alkotások szerkesztés

  • 1899–1900: Újpesti városháza, Budapest, István út 14.[8]
  • 1903: Kereskedő Kaszinó, Csáktornya
  • 1903: Zöldfa Szálloda, Pöstyén[9]
  • 1905–1906: Pesterzsébeti városháza, Budapest, Kossuth Lajos tér 1.
  • 1905–1906: Török Bankház, Budapest, Szervita tér 3.[8]
  • 1909–1910: Teplicz Nagyszálló, később Grand Hotel Teplice, Trencsénteplic[9]
  • 1911: Újpesti Vágóhíd, Budapest, Megyeri út 15.
  • 1912: Páva-ház, Budapest, Váci utca 78.
  • 1912: Alexander-villa, Pöstyén[9]
  • 1915–1916: Pro Patria fürdőkórház, Pöstyén[9]
  • 1923–1931: Budapesti Zsidó Hitközségi Gimnázium, ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest, Cházár András u. 10.[8] (Lajta Béla halálakor abbamaradt építkezés folytatása, és módosítása)
  • 1926–1928: Városi fürdő és szálloda, Kiskunfélegyháza, Blaha Lujza tér 1.
  • 1928: Szülőotthon, Budapest, Görgey Artúr út 69-71.[10]

Egyéb épületek szerkesztés

Feltételezhető, hogy léteznek Szlovákiában további Böhm-Hegedűs alkotások is, de egyelőre ezekre nincs bizonyíték.

Tervben maradt épületek szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06128.htm, Hegedűs Ármin, 2017. október 9.
  2. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. ↑ a b c d e archINFORM (német, angol, francia, spanyol és olasz nyelven). (Hozzáférés: 2024. március 20.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi állami halotti akv. 341/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  5. ↑ Hegedűs Sámuel halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 1443/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 597/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  7. ↑ Hegedűs Árminné Hoffer Ilona halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 136/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  8. ↑ a b c d e f g h i j http://pestbuda.hu/cikk/20191213_hegedus_armin_a_magyar_szecesszio_es_neobarokk_epiteszet_mestere
  9. ↑ a b c d e f g https://epiteszforum.hu/hegedus-es-bohm-postyenben
  10. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=04&cim=gorgey-artur-ut-69-71&cimtxt=G%C3%B6rgey%20Art%C3%BAr%20%C3%BAt%2069-71&scrwidth=1920
  11. ↑ https://www.hunfalvy-szki.hu/hu/rolunk/hagyomanyaink-1/az-iskola-epulete
  12. ↑ https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8036&pIdx=5
  13. ↑ https://www.kozterkep.hu/22304/Gerle_Lajos_siremleke_Budapest.html
  14. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=33&layout=s

Források szerkesztés

Egyéb irodalom szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hegedűs_Ármin&oldid=26791510”