Hegyesbisztra
Hegyesbisztra (1899-ig Sztropkó-Bisztra, szlovákul: Bystrá, korábban Ruské Bystré) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
| Hegyesbisztra (Bystrá) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1405 |
| Polgármester | Božena Korečková |
| Irányítószám | 090 23 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 379 m |
| Terület | 3,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 14′ 40″, k. h. 21° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 40″, k. h. 21° 49′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyesbisztra témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Sztropkótól 18 km-re északkeletre, az Ondava völgyében, a Polianka-patak partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 380 m.
Története szerkesztés
A falu az 1570-es években keletkezett, amikor ruszin-oláh telepeseket hoztak ide. Ezzel a sztropkói uradalom legfiatalabb faluja lett. 1600-ban 3 portát számláltak a településen, ezzel a kis falvak közé számított. Még 1720-ban is csak 6 lakóháza volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRA. Orosz Bisztra. Tót falu Zemplén Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz más fél mértföldnyire. Határja sovány, és köves, réttyei jó szénát teremnek, legelője elég, fája mind a’ kétféle, piatzozása Ungváron, Nagy Mihályon, Homonnán, harmadik Osztálybéli.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Hegyesbisztra, azelőtt Sztropkó-Bisztra. Tót kisközség 18 házzal és 144 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan a sztropkói uradalom tartozéka volt s mindvégig annak sorsában osztozott. Ma nincs nagyobb birtokosa. A XVII. században a pestis pusztította lakosait. A faluban görög katholikus templom áll fenn, mely 1866-ban épült.”[3]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 38 lakosából 20 szlovák és 18 ruszin volt.
2011-ben 30 lakosából 16 ruszin és 13 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Görögkatolikus temploma 1844-ben épült.
- A község déli szélén található a Bystrianska barlang, mely a nevét a Bystrianka-patakról kapta. A barlang legszebb részei a Klenotnica (Kincseskamra), a Peklo (Pokol), a Katakomby (Katakombák) és a Zrútený Dóm (Összeomlott Dóm). A barlangot gyógyászati célokra is használják.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk szerkesztés
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
