Hegyeshalom

magyarországi nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében

Hegyeshalom (németül: Straß-Sommerein, horvátul: Štruos, Smierna) nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Hegyeshalom
Hegyeshalom címere
Hegyeshalom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállás nagyközség
Polgármester Szőke László (független)[1]
Irányítószám 9222
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség3727 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 46″, k. h. 17° 09′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 46″, k. h. 17° 09′ 16″
Hegyeshalom (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Hegyeshalom
Hegyeshalom
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Hegyeshalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyeshalom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A felújított hegyeshalmi MÁV laktanya[3][4]

Elnevezései szerkesztés

A település német neve Straß-Sommerein. Több német neve volt, de 1359-től Hegyeshalomként írják[5] Csánki Dezső az Magyar Országos Levéltár volt igazgatója a Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című művében a 685. lapon a következő felsorolást adja: 1441 Poss. Samaria al. nom Hegyeshalm, 1451 Poss. Samaria al. nom. Hegyeshalm, 1462 Samarya alias Heghalom, 1550 Hegyeshalom, 1570-71Hegieshalom, 1649 Hegyes Halom, 1659 Hegyeshalom, 1674, Szumeriein sen Hegyeshallom, 1680 Hegyeshalom, 1696 Hegyeshalom Sommerein am Strass 1773 Hegyes.Halom, Strass Sumerein

Horvátul két neve ismert. A bezenyeiek Štruos-nak, a fertőhomokiak Smierna-nak nevezik a nagyközséget.[6]

Fekvése szerkesztés

A szomszédos Mosonmagyaróvárhoz hasonlóan a Dunántúl északnyugati részén, a Kisalföld legmélyebb középtáján, a Győri-medence északi csücskében fekszik, a magyar-osztrák határon. Ennek kistájai a folyóvízi üledékkel feltöltött Mosoni-síkság és a Szigetköz.

Természetes folyóvize az északi oldalon kanyargó Lajta folyó. A sík felületű, homokos, löszös iszapfelszíne alatt található vastag kavicsréteg képezi a település egyetlen nyersanyagforrását. A sok évtizedes intenzív kavicskitermelés több, mint 100 hektáros bányatavat hozott létre, amely Csemeztanya felé egyre bővül. Legnagyobb részét horgászhelyként illetve üdülőközpontként hasznosítják.

Közlekedés szerkesztés

Az Ausztria felé irányuló legforgalmasabb szárazföldi közlekedési kapcsolat révén, a schengeni egyezményhez történt csatlakozásáig itt üzemelt Magyarország leghíresebb vasúti és közúti határállomása. A Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal (amelyről innen elágazás tart Pozsony és Csorna felé), az M1-es és A4-es autópálya, valamint az 1-es számú országos főútvonal révén Nyugat-Európa keleti kapuja. A település igazgatási területét érinti Rajka, Pozsony felé az M15-ös autópálya, valamint a központjában ágazik ki a Bezenyére vezető, 7,4 kilométer hosszú 1501-es út.

2013. december 18-án átadták a határig vezető kerékpársávot, ezzel a Győr-Hegyeshalom kerékpárút teljessé vált Ausztriáig.[7]

Története szerkesztés

A község történetét elsősorban földrajzi, határszéli helyzete határozta meg. A több ezer éves „királyi út” mentén egyaránt fontos volt az „imperium Romanum” majd a népvándorlás népei és az ezeréves Magyarország számára is. II. Endre 1217-es oklevele Hegeshalmként említi amely név egy csúcsos tetejű dombra utal. A halmon felépült római katolikus templomot Szűz Mária (Sancta Maria) tiszteletére emelték. Ennek német nyelvű változatából származik a Sammaria=Sommerein elnevezés. Hegyeshalom kétszáz éves címerében a strucc a gyorsaság és az éberség királyi tulajdonságát jelképezi. Az ezüstpatkó pedig a jómódnak, a szerencsének a jelképe.

Az 1647-es porta összeírás „elegyes német falu”-ként említi. A lakosság nagyobb része német volt, de a kurtanemesei és az iparosai viszont magyar nevűek voltak. A korábbi lakosság pusztulása a török 1683-as Bécs alóli visszavonulásának következménye volt. A község ma kétvallású, evangélikus és katolikus. Az 1851. évi vármegyei összeírás szerint 591 katolikus, 827 ágostai evangélikus lakos élt a községben. Köztük 23 nemes személy volt. 4000 holdnyi szántó, 972 holdnyi rét, továbbá káposztáskertek s a hatkerekű nagy malom jellemezte gazdagságát.

Nevének eredete szerkesztés

A korabeli helyesírás szabályai szerint írt Hegesholm a századok során megszakítás nélkül jelzi a község nevét. A 15. században lehet találkozni a SANMARIA szóval Hegyeshalom német nevét jelzi. A sanctamaria szóból származik, annak elnémetesedett formáját őrzik a környéken lévő Somorja-községek is. Hegyeshalom-Samaria -Sommerein a többi Somorjától megkülönböztetésként a Sommerein an der Strass nevet is viselte.[8] Ez az útmentiség az 1217-es oklevélben említett „főhadiút” latinul a via-regia=királyi út, a Győrt-Béccsel összekötő nyugat felé tartó, a község közvetlen közelében húzódó nagy fontosságú kereskedelmi és hadiút mellettiséget jelentette. Németül: an der Strass. Sokan összetévesztik a Strauss szóval, ami struccot jelent. Ezt a vélelmüket erősítette, hogy a község címerében strucc madár látható. Az ezüstpatkót a szájában tartó strucc után ferdítették a község Straussman Rhein= a Rajna felé vezető országútra, ami téves volt.

A település különleges jelentősége szerkesztés

A trianoni békeszerződéssel 1921 után kezdődött a község különleges története. A település egyszerre az ország legfontosabb határállomása lett. Vámhivatal, rendező-pályaudvar vasutas és pénzügyőr lakások és határállatorvosi lakások épültek. A lakosság nagyobb számú alkalmazotti létszámmal egészült ki. A nemsokára nagyközségi besorolást kapott település, városias demográfiai mutatókkal rendelkezett. A község a 30-as évek közepén már 3400 fős volt. Ennek fele magyar volt. Az addigi egyetlen német alapiskola mellett iparostanonc-iskolát és az egész környéket kiszolgáló polgári középiskolát építettek.

Hegyeshalom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1945. március 8-án amerikai légitámadás, amely szőnyegbombázás volt, soha ki nem hevert emberi és szellemi veszteségeket okozott.

Mindezt tetézte a lakosság 1946-os kitelepítése. Ekkor 589 német származású lakost szállítottak el.[9]

Kiemelt határállomás szerepe révén a háború után szükségszerűn gyorsan újjáéledt. A vasút, a kavicsbánya, és a határátkelő kb. 1000 helybéli embernek biztosított munkát. Az egykor jelentős mezőgazdaság még egy ideig virágzott, de napjainkban 2-3 család műveli. Az alkalmazottak hagyományosan a MÁV-nál, a határőrségnél és a vámszerveknél (pl. Győr) dolgoztak, Magyarország schengeni csatlakozása után azonban ezek a munkahelyek drasztikusan visszaestek. A lakosság jelentős része Ausztriába ingázik és ott dolgozik. Fogadó-átbocsátó állomás helyzetéből adódóan egy kisebb rész a határállomásra települt turizmusban, a vendéglátásban is foglalkoztatott.

Mai élete szerkesztés

 
Az utóbbi években kialakított emlék és díszpark

Lakóinak életmódját és a foglalkoztatási struktúrát meghatározza szinte naponta átalakítja az a tény, hogy fontos vasúti és közúti közlekedési pont. A turizmus és az átmenő forgalom fontos színtere. Egyre több magánvállalkozás kereskedelmi és más szolgáltatás üti meg a városi színvonalat. Jól felszerelt háziorvosi, gyermekorvosi és a fogorvosi ellátás található a községben. A falu művelődését az óvoda, és az iskola mellett a közművelődés igényeit is kielégítő tornacsarnok szolgálja. Benne könyvtár, klubok és egyéb közösségi terekkel.

A vonalas infrastruktúrákkal jól ellátott. 1997-ben eljutott a lakossághoz a vezetékes gázellátás, az ivóvízrendszer a jó minőségű forrásából biztosított. A községi rendszer 22,5 km hosszú. Az egyenletes víznyomást 200 m³-es hidroglóbusz biztosítja. 1986-ban elkészült a szennyvízcsatorna-hálózat is[10]

A szennyvíz telep kapacitása 712 m³ még nem teljesen lekötött. A 18 km úthálózatából 4 km burkolt, 4 km portalanított. A hálózatból 3 km-t a Győri Közúti Igazgatóság kezel.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Vincze Zoltán (független)[11]
  • 1994–1998: Vincze Zoltán (független)[12]
  • 1998–2002: Vincze Zoltán (független)[13]
  • 2002–2006: Vincze Zoltán (független)[14]
  • 2006–2010: Szőke László (független)[15]
  • 2010–2014: Szőke László (független)[16]
  • 2014–2019: Szőke László (független)[17]
  • 2019-től: Szőke László (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3407
3416
3387
3829
3756
3727
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 6,8% németnek, 2% szlováknak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,5%, református 3%, evangélikus 3,6%, felekezeten kívüli 16,8% (28% nem nyilatkozott).[18]

Látnivalók szerkesztés

 
Hegyeshalom államhatár
 
Az evangélikus templom a 20. század elejéről
  • Katolikus templom
A község közepén áll kis dombon az Árpád kori templom. A 13. században épült a román stílusú templom, amit a 15. században gótikus stílusban átalakították. Keleti végén emelkedik a nyolcszög alaprajzú középkori torony, melynek felső emeletét négyszögletesen folytatták a 18. századi felújítás során.
A templom hajója korszakokat köt össze. A középkori freskókkal díszített diadalív mögött pár évvel ezelőtt kibontott 13. századi gótikus kőbordák borulnak az oltárasztal fölé. Ellenkező irányban egy kis falu lakóinak szép iránti igényességét bizonyítandó 18. századi barokk oltárképet csodálhatunk meg. (Helye: Fő u. 29.)
A 19. században a főúton az evangélikusok Bendl Károly Gottfried tervei alapján klasszicista stílusú homlokzattal egy másik templomot emeltek. (Helye: Fő u. 45.)
  • Stettni-tó
A katolikus templom mögött található halban gazdag horgásztó. Partja parkosított. Pihenésre kikapcsolódásra alkalmas. Szabadtéri színpadja és a tó környezete nyaranta számos rendezvény helyszíne.
  • Bányató
Hegyeshalom déli határában található. Nagysága bő 100 hektár, amit még most is aktívan bányásznak. Ennek ellenére a környékből sokan járnak ide: a búvárok pl. órákat autóznak a helyenként 40-50 méter mély ivóvíz tisztaságú tó miatt, ami országosan is ritka. Ezenkívül gépek által már elhagyott partszakaszokat nyaranta fürdőzök, szörfösök és horgászok veszik birtokba. A fürdőzők számára megközelíthető az Orgona utca felől a vasúti átjárón keresztül.
  • Volt határátkelőhely
A legforgalmasabb határállomásra évente kb. 15 millió külföldi érkezett (turisták, hazautazó külföldi munkások). Az ő fogadásukat szolgálja a modern határállomás.[19] A volt ellenőrzőpont mellett bevásárlóközpont, étterem és szálloda épült fel, pénzváltók és autópályamatrica-értékesítők települtek. A 2008-as schengeni csatlakozás után ezek a vállalkozások bezártak, egy-két kivétellel továbbálltak.

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Hegyeshalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Nevével ellentétben nem volt sem határőrségi, sem honvédségi laktanya, hanem azon vasutasok szálláshelye, akik két forda között nem tudnak hazamenni, de pihenniük szükséges. Felújítása után ez az épület tölti be a vasútállomás felvételi épületének szerepét.
  4. Stefler Imre: Sínek Világa (pdf). Hegyeshalom felvételi épületének tervezése. MÁVTI, 1998 (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  5. Zoltán László:Hegyeshalom nagyközség története 29 o.
  6. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  7. (2013. december 19.) Kerékpársáv a határig. volksgruppen.orf.at. (Hozzáférés: 2013. december 18.)  
  8. Sommerein in der Schütt (Csallóköz, Wüst-Sommerein (Pusztasomorja), Sommerein an der Leitha (Lajta-Bruck melletti Somorja)
  9. Németül ezt „heimat vertrieben”-nek (a hazából elűzötteknek) nevezték.
  10. Előbb, mint a vezetékes ivóvíz rendszer.
  11. Hegyeshalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. Hegyeshalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  13. Hegyeshalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  14. Hegyeshalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  15. Hegyeshalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  16. Hegyeshalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  17. Hegyeshalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  18. Hegyeshalom Helységnévtár
  19. Az EU-ba belépés után 2004. május 1-től a határsorompót lebontották, az útiokmány-ellenőrzés és a vámvizsgálat megszűnt.

Források szerkesztés

  • Zoltán László: Hegyeshalom nagyközség története (Hegyeshalom, 1996) ISBN 963-03-4102-6
  • Böröndi Lajos: Barangolások Mosonmagyaróváron és környékén (Mosonmagyaróvár, 1987-1988) 69-71 o. ISBN 963-03-4443-2
  • dr. Fekete Mátyás Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9

További információk szerkesztés