Főmenü megnyitása

Hegyközpályi (románul: Paleu) település Romániában, Bihar megyében.

Hegyközpályi (Paleu)
Hegyközpályi címere
Hegyközpályi címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang községközpont
Irányítószám 417166
SIRUTA-kód 28433
Népesség
Népesség1242 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság681 [2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hegyközpályi (Románia)
Hegyközpályi
Hegyközpályi
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 06′ 59″, k. h. 21° 57′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 59″, k. h. 21° 57′ 19″

FekvéseSzerkesztés

Bihar megyében, Nagyváradtól északra, Hegyközcsatár és Hegyközszáldobágy közt, a Kösmő patak mellett fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Hegyközpályi neve már a XIII. században szerepelt a püspöki tizedjegyzékben. Neve egykor Felpályi volt.

A település története Nagyvárad (Várad) közelsége miatt annak sorsával közös volt.

1686-ban Hegyközpályit az elpusztult falvak között tartották számon.

I. Lipót király a pusztává lett falut szikszai Kiss Péternek adományozta. Később aző utódai népesítettél újra a települést.

1800-as évek elején a község földesurai szikszai Kiss Péter örökösei voltak, majd a későbbiekben az Ilosvay, Szilágyi, Lévai, Paksy és Bay család volt itt birtokos.

A XX. század elején Hornyánszky Pál volt Hegyközpályi birtokosa.

1910-ben 820 lakosából 815 magyar, 3 román, 2 egyéb nemzetiségű volt.

A település régi helynevei közül a XX. század elején még ismert volt a Vajda-szállás, Gara-oldal, Piskivölgy, Bánkút, Ladamérkút dűlők neve is.

Hegyközpályi határába esett régen Macsmolna nevű mára már elpusztult település is, mely már a XIII. században a váradi püspökség birtoka volt.

NevezetességekSzerkesztés

  • Református templomának egy része még az ősi templomból maradt fenn. Tornyát 1809-ben építették hozzá.

TestvérvárosSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.