Heinrich Marx

német ügyvéd

Heinrich Marx (eredetileg: Heschel Marx Levi Mordechai) (Saarlouis, 1777. április 15.Trier, 1838. május 10.) poroszországi ügyvéd, 1831-től igazságügyi tanácsos, Karl Marx édesapja.

Heinrich Marx
Született1777. április 15.
Saarlouis
Elhunyt1838. május 10. (61 évesen)
Trier
Állampolgárságaporosz
HázastársaHenriette Presburg (1814. november 22. – 1838. május 10.)[1]
Gyermekei
  • Louise Juta
  • Emilie Conradi
  • Mauritz David Marx
  • Karl Marx
SzüleiChaja (Eva) Lwów
Marx Levy Mardochai
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Heinrich Marx Eva Moses Lvov és Meyer (Mordechai) Halevy második gyerekeként született Herschel Marx Levi Mordechai néven, az 1815-ig – egy ideig exklávéként – Franciaországhoz tartozó Saarlouis (franciául: Sarrelouis) városában, zsidó vallású családban. Még gyermek volt, amikor szüleivel Trier városába költöztek, ahol apja a viszonylag kis létszámú, 30–40 családból álló izraelita közösség főrabbija volt 1788-ban bekövetkezett haláláig. A tisztséget ezután Samuel nevű bátyja töltötte be. Hat testvérével szegénységben nőtt fel, lakásuk a zsinagógában volt, mely olyan leromlott állapotba került 1814-re, hogy szinte lakhatatlanná vált. A kitörési lehetőséget ebből a világból a francia forradalom nyújtotta számára, amely eltörölte a zsidók hátrányos megkülönböztetését szolgáló törvényeket.

Heinrich Marx igen korán függetlenedett családjától, eltávolodott a zárt vallási közösségtől, s világi műveltségre tett szert. Mivel születésekor és később Trierben 19 éven át francia fennhatóság alatt élt, meghatározóvá vált életében a francia kultúra. Lelkesedett Voltaire, Rousseau és Lessing iránt, ismerte Locke, Kant, Leibnitz és Newton nézeteit. 1808. október 4-én nevét a korábbi Marx Levi-ről Marxra rövidítette. 1810-ben, Berlinben kezdte meg ügyvédi tanulmányait. Megismerhette korának legkorszerűbb jogrendszerét, mivel a Rajna-vidéken 1807-ben vezették be Bonaparte Napóleon Polgári Törvénykönyvét (Code Civil) és 1810-ben Büntető Törvénykönyvét (Code Penal). Mindazonáltal Napóleon 1808-ban megszüntette a zsidók számára korábban biztosított polgári egyenjogúságot, s szigorú intézkedéseket vezetett be a „zsidó uzsorások” ellen. Poroszország 1812-ben – a Rajna-vidék annektálása után – eltörölte ezeket a rendeleteket.

1814. november 21-én kötötte meg a házassági szerződést Nymwegen Henriette Presburggal, Karl Marx későbbi anyjával, amit 22-én jegyeztek be az anyakönyvbe.

Az antiszemitizmus hamarosan felújult, s 1815-ben eltiltották a zsidókat a közhivatalok viselésétől, majd 1822-ben minden szabad foglalkozásra kiterjesztették a tilalmat. Heinrich Marx 1815-ben kérvényt nyújtott be a hatóságokhoz, hogy engedélyezzék számára ügyvédi hivatásának gyakorlását, amelyet azonban elutasítottak. Családi támogatás nélkül, saját erejéből szerezte meg az ügyvédi (Advokat) képesítését 1816-ban. Ekkoriban döntött úgy, hogy áttér a protestáns vallásra, melyet 1819-ben tett meg. 1820-ban ügyvéd-közjegyzői képesítést (Advokat-Anwalt) szerzett. 1824-ben gyermekeit, köztük Karl Marxot, 1825-ben pedig feleségét is felvették az evangélikus nemzeti egyházba. 1831-ben igazságügyi tanácsossá nevezték ki, mely tisztséget haláláig töltött be.[2][3][4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. p71451.htm#i714506, 2020. augusztus 7.
  2. Manfred Kliem:Marx élete dokumentumokban. 1818–1883. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1978. 48. old.
  3. Auguste Cornu: Marx és Engels. 1818–1844. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1968. 76–82. old.
  4. Saul K. Padover: Karl Marx. An Intimate Biography McGraw-Hill Book Company, New York, St. Louis, San Francisco, Düsseldorf, London, Mexico, Panama, Sydney, Toronto 1978. 4–8 old.

Források szerkesztés

  • Auguste Cornu: Marx és Engels. 1818–1844. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1968. 812 old.
  • Manfred Kliem (szerk.): Marx élete dokumentumokban. 1818–1883. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1978. 453 old. (fordította: Kálmán Endre)
  • Saul K. Padover: Karl Marx. An Intimate Biography McGraw-Hill Book Company, New York, St. Louis, San Francisco, Düsseldorf, London, Mexico, Panama, Sydney, Toronto 1978. 667 old. ISBN 0070480729

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Heinrich Marx (Justizrat) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.