Hejőbába

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Hejőbába község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Hejőbába
Református templom
Református templom
Hejőbába címere
Hejőbába címere
Hejőbába zászlaja
Hejőbába zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Kovács Katalin (független)[1]
Irányítószám 3593
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1899 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség102,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hejőbába (Magyarország)
Hejőbába
Hejőbába
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 33″, k. h. 20° 56′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 33″, k. h. 20° 56′ 50″
Hejőbába (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hejőbába
Hejőbába
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hejőbába weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőbába témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól közúton 23 kilométerre délre fekszik. A környező települések közül Nemesbikk 3, Szakáld 4, Sajószöged 5, Hejőpapi pedig 7 kilométerre található, a legközelebbi város a 11 kilométerre fekvő Tiszaújváros.

TörténeteSzerkesztés

A név és eredeteSzerkesztés

Először 1234-ben említik, Baba néven, mely egyes feltevések szerint az ószláv baba, azaz vénasszony szóból származik (vö. „bába”.) Kevésbé elfogadott hipotézis az, hogy a magyar "bába" főnévből keletkezett a település neve. Az előtag vízmelletiségre utal. A Hejő a Tisza egyik mellékfolyója. Az 1300-as pápai tized-jegyzékben Bábának, illetve Babilnak nevezik a települést. A 19. században kapja a Hejő előtagot, ami különféleképpen kapcsolódik az utótaghoz a forrásokban. 1898-tól a település neve hivatalosan is Hejőbába.

A honfoglalás előtti időszakSzerkesztés

A Krisztus születése körüli időkben a megye déli részébe az iráni származású szarmaták költöztek, ezt bizonyítja sok leletanyag, amelyek a környező településeken kerültek elő. A szarmatákat kvádok, majd vandálok követték. A 270-es évektől, pedig gepidák lakják a térséget, akiknek csodálatos arany berakásos ékszerei Mezőkövesdről kerültek elő.

A hejőbábai terület a római császárkorban, és a népvándorlás ideje alatt is valószínűleg lakott lehetett. Ennek bizonyítékait 1953-ban regisztrálták. Római pénzérméket, germán fibulákat, és gyöngyöket találtak a közelben a régészek. A népvándorlás korában is lakott volt a vidék, sok gepida, avar és hun lelet került napvilágra a környéken.

A honfoglalástól napjainkigSzerkesztés

A honfoglalás időszakában a megyét két nemzetség szállta meg. Bors nemzetsége alapította meg Borsod várát, illetve tőle származik a későbbi Miskolc-nem is. Az Örs-nemzetség szállásterületei később, a 11-ik század második felében kisajátították és Borsod vármegyéhez csatolták. Az így kialakuló vármegye szolgálatára rendelte Szent István király a közeli falvakat, így Bábát is.

1266-ban V. István kivette Bábát a várföldek sorából, és az itt élő várjobbágynak, Jacow fia Dénesnek adta a falut és őt a királyi szerviensek közé emelte. Az említett család lett a falu első birtokosa, és később felvették a Baba-i nevet. A 14. század pápai tizedejegyzékéből megállapítható, hogy a falu hasonló nagyságú volt, mint a környező települések. Itt vezetett egyébként a vármegye egyik fő kereskedelmi útvonala is.

Birtokperek következtében Hejőbábát az 1400-as években két részre osztották. Így született meg Alsó- és Felsőbába. Ez a felosztás, viszont valószínűleg nem jelentett két települést, a korabeli források egy egységes faluról szólnak, és a két megnevezés csak birtoktestekre vonatkozik. A 15. században más családok is kapnak javakat Bábán (például Czudarok, Sydok és Csányik). Ekkora a bábai birtokok felaprózódtak több család között.

A békés időszakot a török támadások követték. 1544-ben a budai Mehmed pasa Hatvan felől vezetett támadást, Heves megyén keresztül jött és feldúlta egész Dél-Borsodot, így Bábát is. A török időkben hódoltsági terület volt, adót kellett fizetnie. A főbb kereskedelmi utaktól távol esett, ezért a 1617. század gazdasági fejlődése elkerülte.

A parasztokra nehezedő terhek, a jobbágyok egyre nehezebb helyzete miatt ebben a térségben bontakoztak ki a kor nagy parasztfelkelései, és a Thököly-féle mozgalom is. A Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett, csak akkor települt be újra, amikor a birtokosok kedvezményekkel segítették ezt elő.

A második világháború idején orosz légitámadás érte Hejőbábát, az orosz katonák végigdúlták a falut, a németek pedig felégették a (Hejőpapival közös) vasútállomást.

2007. március 4-én a mezőcsáti szárnyvonalon megszűnt a személyszállítás.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Juhász Barnabás (független)[3]
  • 1994–1998: Juhász Barnabás (független)[4]
  • 1998–2002: Juhász Barnabás (független)[5]
  • 2002–2006: Juhász Barnabás (független)[6]
  • 2006–2010: Juhász Barnabás (független)[7]
  • 2010–2014: Juhász Barnabás György (független)[8]
  • 2014–2018: Juhász Barnabás György (független)[9]
  • 2018–2019: Kovács Katalin (független)[10]
  • 2019-től: Kovács Katalin (független)[1]

A településen 2018. április 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.[11] A posztért meglehetősen sok, hét jelölt indult, a győztes 39,22 %-os eredménnyel szerzett mandátumot.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,5%-a magyarnak, 14,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 14,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 5,4% (30,7% nem válaszolt).[13]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. a b Hejőbába települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. április 8. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  13. Hejőbába Helységnévtár

További információkSzerkesztés