Hejőszalonta

magyar település

Hejőszalonta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Hejőszalonta
Hejőszalonta címere
Hejőszalonta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Anderkó József (független)[1]
Irányítószám 3595
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség830 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség76,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hejőszalonta (Magyarország)
Hejőszalonta
Hejőszalonta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 26″, k. h. 20° 52′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 26″, k. h. 20° 52′ 34″
Hejőszalonta (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hejőszalonta
Hejőszalonta
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hejőszalonta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőszalonta témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól 16 kilométerre délre található. A környező települések közül Hejőkeresztúr és Szakáld 3-3, Hejőpapi 5 kilométerre fekszik, a legközelebbi város a 9 kilométerre fekvő Nyékládháza.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Zolunta személynév szláv eredetű, előzménye talán a lengyel Suleta (Sulimir - Sulislav) lehetett.

TörténeteSzerkesztés

Hejőszalonta, Szalonta Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette oklevél Zolunta néven, mikor Boleszló váci püspök a Leleszi prépostságnak adományozta.

Előzménye, egy per leírása szerint Szalonta Imre király idején (1196–1204) már szabad vásáros hely (cum libero foro) volt, ahol a lakosság az Oroszországból jövő kereskedőktől elvette árujukat, ebből per, tüzesvaspróba keletkezett, ami a kereskedőket „igazolta” és elégtételként megkapták a várost, amit aztán 82 márkáért eladtak Boleszló váci püspöknek.

1275-ben az egri püspök visszaadta a káptalannak a tatárjárás után faluvá zsugorodott település dézsmáját; a falu közben az Ákos nemzetségbeli Ernye bánnak és utódainak birtoka lett, majd más falvakkal együtt Károly Róbert király ezt is Debreceni Dózsa erdélyi vajdának ajándékozta, akinek utód nélküli halála után újból a királyra szállt vissza.

A 15. században több család is birtokos volt itt, többek között a Pósacsécsi, Pósa, Pósafalvi Szőke családok.

1506-ban a Szalontai család egyik tagja Borsod vármegye alispánja volt.

1520-ban vattai Szennyes András és Holzmann István voltak Szalonta birtokosai.

1906-ban készült el Miskolcot Mezőcsáttal összekötő vasútvonal, melynek a falu mellett megállója volt, itt 2007. március 3-án este ment el az utolsó személyvonat.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Márton István (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Anderkó József (független)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Hejőszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hejőszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információkSzerkesztés