Hejce

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Hejce község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Hejce
Római katolikus templom 15. századi erődfallal
Római katolikus templom 15. századi erődfallal
Hejce címere
Hejce címere
Hejce zászlaja
Hejce zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterLévai István (független)[1]
Irányítószám3892
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség219 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,52 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 28″, k. h. 21° 16′ 52″48.424520°N 21.281140°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 28″, k. h. 21° 16′ 52″48.424520°N 21.281140°E
Hejce (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Hejce
Hejce
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hejce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejce témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található, a Zempléni-hegység nyugati lábainál.

Közigazgatási határa a környező településekhez viszonyítva meglehetősen kicsi, így csak három települési szomszédja van: kelet és dél felől Fonnyal, nyugat felől Vilmánnyal, északnyugat felől pedig Göncruszkával határos. Közúton mért távolsága Vilmánytól 4, Göncruszkától 7 kilométer; Fonytól légvonalban kevesebb, mint 4 kilométer választja el, de közúton csak 9-10 kilométeres úttal érhető el. A legközelebbi város Gönc, amelytől a távolsága 12 kilométer.

Megközelítése

szerkesztés

Zsáktelepülés, közúton csak Vilmány felől érhető el, a 3713-as útból kiágazó 37 112-es számú mellékúton. Határszélét délnyugaton érinti még a 3716-os út is.

Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség kevesebb, mint 2 kilométerre esik a központjától: nyugati határszéle közelében húzódik ugyanis a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal, melynek Hejce-Vilmány megállóhelye a 37 112-es út vasúti keresztezése közelében helyezkedik el. A megállóhely közúti kiszolgálását a 37 305-ös számú mellékút biztosítja.

Történelem

szerkesztés

Középkor

szerkesztés

Hejce egyik legkorábbi településünk, már 1009-ből van róla adat, ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros volt.

 
A hejcei püspöki kastély

1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök Fellner Jakab tervei alapján felépíttette a faluban a copf stílusú püspöki kastélyt. 1804-ig az egri, majd a kassai püspök használta. 1845-ben felújították, 1888-ban Bubics Zsigmond kassai püspök kisebb átalakításokat végeztetett rajta. 1945-ben a háborús károkat kellett helyreállítani. Ekkortól az egyházmegye Magyarországon maradt részének központjaként szolgált,[4] 1950–1952-ig papnevelő intézet, szeminárium működött benne. Az egyházmegye megszüntetése után a Római Katolikus Szeretetszolgálat kezelésébe került, és szociális intézmény („egyházi jellegű állami szociális otthon”) lett belőle, ahol a feloszlatott szerzetesrendek idős tagjait helyezték el.[4][5] 1953-ban ide internálták Pétery József váci, majd 1957-ben Badalik Sándor Bertalan veszprémi püspököt.[4]

A rendszerváltás után

szerkesztés

1991-ben megalakult a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor. 2003 óta minden évben itt tartja éves szerepjáték táborát a Sötét Szívek Erdeje Egyesület.

A kastély továbbra is egyházi szeretetotthonként üzemelt, 1996-ban lifttel bővítették.[4] 2016-ra azonban állapota annyira leromlott, hogy az intézményt be kellett zárni.[6]

 
A légiszerencsétlenség emlékhelye

2006. január 19-én negyvenkét szlovák katona vesztette életét a közeli Borsó-hegyen (közigazgatásilag Fonyhoz tartozó, de földrajzilag Hejcéhez sokkal közelebb eső helyszínen) egy repülőgép-szerencsétlenség következtében. A katasztrófának csak egyetlen túlélője volt. Egy év múlva az abaúji falu összes lakosát kitüntetésben részesítette a szlovák honvédelmi miniszter a mentési munkálatokban való önzetlen magatartásért. Emiatt is, 2010-ben a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért járó Jó szomszédság és megértés-díj egyik díjazottja a település akkori polgármestere, Rohály Géza lett. A tragédia óta áldozatok emlékét a szerencsétlenség helyszínén emlékhely őrzi.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Lévai Csaba (független)[7]
  • 1994–1998: Lévai Csaba (független)[8]
  • 1998–2002: Lévai Csaba (független)[9]
  • 2002–2005: Lévai Csaba (független)[10]
  • 2005–2006: Rohály Géza (független)[11]
  • 2006–2010: Rohály Géza (független)[12]
  • 2010–2014: Rohály Géza (független)[13]
  • 2014–2019: Lévai István (független)[14]
  • 2019–2024: Lévai István (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2005. június 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
235
232
232
214
192
219
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,4% ukránnak mondta magát (2,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 28,3%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 3,6% (4,9% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 13,5% szlováknak, 0,5% németnek, 0,5% ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt római katolikus, 25,5% református, 3,6% görög katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (20,3% nem válaszolt).[18]

Hejce vonzerejéhez hozzátartoznak a régies típusú parasztházakkal szegélyezett utcák és a Szerencs-patak barokk kőhídjai.

Neves személyek

szerkesztés
  • Itt hunyt el 1948-ban Madarász István kassai megyés püspök, pápai prelátus, nagyváradi kanonok.

A „Hejcéért cím” elnevezésű emléklapot és plakettet – amely egyben díszpolgárságot is jelent – azok a személyek kapják évente az augusztusi falunap alkalmából, akik a legtöbbet tettek a helységért, annak népszerűsítéséért.[19]

  1. a b Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. a b c d Hornyák Máté János: Menedékhely a viharokban - a hejcei püspöki kastély (magyar nyelven). Építészfórum, 2011. november 24. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  5. Petróleumlámpás szeminárium, élt másfél évet, Magyar Kurír, 2012. július 9.
  6. Bezárt a hejcei kastély, az idősek kiköltöztek (magyar nyelven). Észak-Magyarország, 2016. április 1. [2017. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  7. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  9. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  11. a b Hejce települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. június 26. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  12. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  13. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  14. Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  15. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  16. A nemzetiségi népesség száma 2001
  17. Hejce Helységnévtár
  18. Hejce Helységnévtár
  19. Felvidék ma: Hejce 1000 éve (2009. augusztus 26.)

További információk

szerkesztés