Főmenü megnyitása

Helemba-sziget

dunai sziget, Esztergom környékén

A Helemba-sziget a Duna esztergomi szakaszán található, a város tulajdonában álló, 16,8514 ha nagyságú, erdő művelési ágú sziget.

Helemba-sziget
Kilátás a Hideglelős kereszttől: A Törpe-sziget (elöl) és a Helemba-sziget (hátul)
Kilátás a Hideglelős kereszttől: A Törpe-sziget (elöl) és a Helemba-sziget (hátul)
Közigazgatás
Ország Magyarország
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése Duna
Hosszúság1,6 km
Szélesség0,1-0,2 km
Elhelyezkedése
Helemba-sziget (Esztergom)
Helemba-sziget
Helemba-sziget
Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 49′ 13″, k. h. 18° 47′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 13″, k. h. 18° 47′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Helemba-sziget témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A sziget a Helemba községhez tartozó Kovácspatak üdülőteleppel átellenben, Esztergom és Helemba között, Szamárhegytől északra, nagyjából az 1713 és az 1711-es folyamkilométer között fekszik. Kelet-nyugat irányba húzódik, hossza körülbelül 1,5 kilométer, szélessége 100-200 méter között változik. Körülbelül három kilométerrel a sziget fölött torkollik a Garam a Dunába, ami hordalékával zátonyszigeteket épített ki. Ezek közül legnagyobb a Helembai. A sziget tervezett rehabilitációja a víziturizmust élénkítené. Különleges geológiai adottságainak köszönhetően a sziget nagy része magas vízállás esetén sem kerül víz alá. (Bár az évszázadok során sokat változott a Duna medre a város környékén is.)

TörténeteSzerkesztés

A sziget régészeti lelőhelyekben igen gazdag. Az ásatások során őskori földházak, középkori emlékek, egy kisebb Árpád-kori templom, a körülötte elterülő temető, egy érseki nyaraló alapjai, valamint a körülötte lévő gyümölcsöskert (valószínűleg barackos) nyomai kerültek elő. A dömösi prépostság Helemba faluban részbirtokot és halászokat kapott 1108 körül,[1] valószínűleg ezek a helembai halászok nyugodtak az itt feltárt Arpád-kori temetőben.[2] A sziget első említése 1234-ből való „Halumbazyget” néven. II. Endre király ekkor rendelte el, hogy a Róbert érsek szigeten található házát kifosztók halállal lakoljanak, de az oklevélről feltételezhető, hogy hamis.[3] A kőből épült érseki ház volt az egyetlen épület a szigeten, ami túlélte a tatárjárást. Az Esztergomi szandzsák 1570-es adóösszeírása említi, mint a „Kis Érsek Sziget rétje a nagy szigettel és Helemba faluval szemben”.[4] Királyaink is megfordultak a szigeten, így V. István itt állította ki egyik oklevelét 1270-ben.[5] 1599. október 5-én a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom megbízottai itt folytattak béketárgyalásokat, amik kölcsönös engedmények híján kudarcba fulladnak. A trianoni döntés előtt Hont vármegyéhez tartozott, de mivel a Duna sodorvonalától délre fekszik, Magyarország része maradt, Esztergomhoz került. Ez a határkijelölés Csehszlovákia és Magyarország között 1924. március 11-én volt.[6]

ÉlővilágaSzerkesztés

 
A sziget a bicikliút mellől

Itt található a Dunakanyar egyetlen gémtelepe. A telepen nagy számban szürke gémek és kárókatonák fészkelnek. Bizonyos években fészkel itt kabasólyom és jégmadár.

ForrásokSzerkesztés

  1. Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig in Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. Budapest, 1995, 51. old
  2. Nógrád, XXIV. évfolyam, 23. szám. 1968. január 28., 4. old.
  3. Horváth István, H. Kelemen Márta, Torma István: Komárom megye régészeti ropográfiája, Budapest, 1979, 224. old.
  4. Annales Strigonienses 1983 II. kötet 430. o.
  5. Balogh Albin: Esztergom Árpád-kori helyrajzáról in Esztergom Évlapjai 1930, Esztergom, 1930, 34. old.
  6. Esztergom és Vidéke 1924. március 9.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés